Kiránduljunk kutyával! – Csobánc és Hegyesd – Letűnt korok tanúi
A Balaton-felvidék varázsa
Igazán közel áll a szívemhez a Balaton-felvidék. A Badacsony és Tapolca közötti Kéktúra szakasz az elsők között volt, amelynek a pecsétjei bekerültek a füzetembe.
Ez volt a legelső többnapos hátizsákos túránk. Mind a szervezés, mind pedig a távolságok megbecsülése hagyott némi kívánnivalót maga után, mégis olyan szabadság- és végtelenség-élményt éltem át, amit azóta is keresek a természetjárásban. Itt tapasztaltam meg először azt, ahogy lelassul az idő, hogy az apró dogok jelentőséget kapnak. Az igazi éhséget és az igazi fáradtságot. Azt, hogy akkor és azt teszem, amit szeretnék.
Szóval egyfajta sorsfordító élmény köt ide, azon felül, hogy a táj vitathatatlanul az ország egyik legszebbje. A Balaton-felvidék a rajongásomért cserébe mindig csodálatos élményeket ad, remélem, ez veletek sem lesz másképp. Ezúttal két tanúhegy, a Csobánc és a Hegyesd megmászására invitálunk titeket, amelyek a geológiai látnivalókon kívül csodás panorámával és két egykori erősség romjaival is várnak.
Tanúhegyek
A Balatontól északra fekvő tanúhegyek egy letűnt kornak állítanak emléket. A tanúhegy kifejezés önmagában is arra utal, hogy ezek a tájból kimagasló kúpok a múltat őrzik: a Tapolcai-medence bazaltsapkás tanúhegyei ellenálltak az eróziónak, ezzel megőrizve az egykori hatalmas vulkán kalderájának körvonalát.
A Csobánc csúcsára felfelé kapaszkodva lehetőségünk nyílik mindezt saját szemünkkel is látni. Tiszta időben ugyanis a Badacsony, a Szent-György-hegy és a Gulács által kirajzolt gyűrű talán innen a leginkább szemléletes. Azért ne feledkezzünk el a másik irányról sem, ahol a Balaton víztükre csillan meg.
Túránkat a vár parkolójából érdemes indítani, majd a kijelölt ösvényen a vár felé kapaszkodni. Bár meredek az emelkedő, minden lépéssel egyre szebb és szebb panoráma tárul elénk, míg végül észre sem vesszük, és már a vár romjainál állunk.
Csobánc vára
A 378 méter magasságban emelkedő erősség a török támadások idején élte fénykorát. Kinizsi Pál, alakíttatta erőddé, majd a legendás várkapitány, Gyulafi (Gyulaffy) László védte sikeresen. A Rákóczi szabadságharc során aztán ismét hősies idők jöttek Csobánc várára. 1707-ben Szász Márton hadnagy vezetésével körülbelül hatvan férfi, illetve nők és gyerekek védték a várat a mintegy ezer fős császári sereg ellen. A labancok közel 400 katonát veszítettek, és csak 1709-ben sikerült elfoglalniuk Csobáncot. Aztán sajnos már nem volt menekvés, a Habsburgok várrobbantása elől. 1722-re már csak, mint romot említik.
A csobánci vár bejárása után induljunk tovább az Országos Kéktúra jelzésén (K felé), amíg egy rövid szakaszon elérjük az aszfaltos műutat. Itt az egykori zsidó temető mellett elhaladva keresztezzük az utat, és Köves-hegyen futó kertaljai úton haladjunk (OKT K jelzés) tovább, amíg el nem érjük a Theodora tanösvényt, amelyen élesen balra (É felé) folytatjuk az utunkat. Dombos, erdős részen visz az átvezető szakasz, majd keresztezzük a 77-es főutat, és elérjük a sárga sáv jelzést, amely már a Hegyesdre visz minket. A Monostorapáti-halastavat tápláló patakon átkelve kellemes rétre érünk. Itt érdemes lehet megállni pihenni, ebédelni, mielőtt nekivágunk a várhoz vezető emelkedőnek.
Hegyesd
A hegyesdi vár a Balaton-felvidék egyik kevésbé ismert, messziről nem is látható várromja 281 méter magasan emelkedik a környező táj felé. Csobánchoz hasonlóan Hegyesd vára is a XIII. század környékén készült el, de ezt sikerült a törököknek elfoglalni. A két vár és várurai között állandó volt a csatározás, ami abban csúcsosodott ki, hogy az előbb említett félelmetes Gyulafi László „kopjájával leterítette” az őt párbajra kihívó török Pajazit (Bayazid) vajdát.
A Hegyesd tetejére lépcsősoron vezet az út, majd innen a sárga rom jelzésen érhetünk el az egykori vár romjaihoz. Maguk a romok kevésbé látványosak, mint a Csobáncon, de a kilátás állítólag megéri a fáradalmakat. Én magam ezt csak hallomásból tudom, mert a meredek, sziklás csúcsra nem kapaszkodtam fel a kutyákkal.
Az út a hegyről lefelé is meglehetősen nehéz, de kitartás! A Hegyesdet magunk mögött hagyva, a Tapolcai-medence lankáin már kellemes séta vár minket.
Továbbra is a sárga sávot követve haladunk Diszel felé, ahol kocsma és kávézó, valamint galéria vár minket az egykori Sztankovics malom mellett (Első Magyar Látványtár). Ne hagyjuk ki a Gombás-patakon átívelő, bájos barokk kőhidat (Kossuth utca), majd keressük meg a zöld sáv jelzést, és azon elindulva, a Csobánc oldalán emelkedve keljünk útra.
Egy romos templom mellett fogunk elhaladni, ahol a jelzés leágazik a csúcs felé haladó kék sávról, hogy szőlők és kiskertek között vezessen vissza minket a parkolóba.
Hasznos információk:
A túra teljes hossza 19 km, a szintemelkedés 750 m. Nagyjából 6 óra menetidővel számolhattok, a túra teljes ideje a megállók hosszától függően 8-9 óra. Állandó vízvételi lehetőség csak Diszelen van, készüljetek egész napra elegendő ivóvízzel és élelemmel. Túracipő, túrabot használata javasolt. A tájékozódáshoz érdemes térkép segítségét igénybe venni pl. Balaton-felvidék, Keszthelyi-hegység Turistakalauz – Cartographia).