Zoopharmakognózia
Nem egy új állatkerti programról, de nem is gyógyszerészeti innovációról van szó. A zoopharmakognózia nem más, mint az állatoknak tulajdonított öngyógyítás képessége.
A szó a görög zoo (=állat), pharma (=gyógyszer) és cognosco (=tapasztalati tudás) tagok összetételéből ered. A zoopharmakognózia elméletének hívei szerint az állatoknak ösztönös vagy tapasztalat útján szerzett képessége van arra, hogy önmagukat gyógyítsák, méghozzá a természetben megtalálható anyagok elfogyasztásával. Például, képesek arra, hogy a betegségüket, tüneteiket csökkentő növényeket felismerjék és ezeket fogyasszák.
Számos elbeszélés és megfigyelés támasztja alá az elméletet, bár tudományosan egyelőre nem bizonyított, hogy az állatok valóban öngyógyítás céljából fogyasztanak bizonyos anyagokat, illetve, hogy mely állatok és milyen mértékben élnek ezzel a lehetőséggel.
Gazdiként sokan a gyakorlatban is megtapasztalhattuk már a zoopharmakognóziát: amikor a kutyánk füvet legel, hogy ezzel hányást idézzen elő és így szabaduljon meg a gyomrát zavaró ételtől. Ha jól megfigyeljük, akkor általában egyféle füvet részesítenek előnyben, nem pedig bármely fűfélét. Dr. Jane Goodall a vadonban hasonló viselkedést figyelt meg a csimpánzok esetében. Ők bizonyos cserjék hajtásait fogyasztják, hogy hányást idézzenek elő.
Szintén az emésztési problémák, gyomorégés esetén a csimpánzok, a kolóbusz majmok és az afrikai elefántok is fogyasztanak például agyagot. Erre a jelenségre kézenfekvő magyarázat, hogy az agyagban található anyagok enyhítik a gyomorégést, de az is elképzelhető, hogy bizonyos ásványi anyagokat juttatnak be így a szervezetükbe.
A megfigyelések szerint a különböző vadon élő állatfajok számos más okból is fogyasztanak gyógyhatású növényeket. A gorillák például antibakteriális hatású növényi nedveket fogyasztanak, míg a belső élősködők ellen a Desmodium gangeticum nevű növény leveleinek fogyasztásával védekeznek. A Panamában élő fehérorrú koatik mentol illatú gyantával dörzsölik be a bundájukat, így védekeznek a külső élősködők ellen.
Bár a zoopharmakognózia területe egyelőre még több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol, mindenesetre érdekes kutatási területet nyújt azoknak, akik az állatok természetes bölcsességét a modern gyógyításban alkalmaznák.
