Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://www.vadviz-studio.com/#dataItem-jdy77mgf; Kép: Andres Ayrton from Pexels: https://www.pexels.com/photo/focused-young-black-couple-having-lunch-and-watching-tv-on-couch-near-curious-dog-6578830/

The post Kutyabarát filmajánló: merülés egy rejtett világba – Hévíz: Dzsungel a víz alatt appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Lépj be az elveszett erdő mélyére, ahol minden levél alatt történet rejtőzik, és minden lény egy nagyobb egész része.

A Vad Víz Stúdió legújabb alkotása egy lenyűgöző utazásra hív a Kárpát-medence hegyi erdeibe, ahol még ma is élnek a vad természet nyomai. A film nem csupán gyönyörű képi világgal és professzionális technikával készült természetfilm, hanem egyfajta ökológiai krónika is. Bemutatja, hogyan él együtt a havasi cincér, az alpesi gőte, a kövi rák vagy épp a héja, egy olyan világban, amely egyre inkább kiszorul az ember által átalakított tájból.

„Magyarország erdei azonban ma már nem érintetlenek. Erdőségeink mindössze 2 százaléka öregebb 120 évesnél – a vad állapotokhoz pedig még ennél is több időre lenne szükség. Ma utak és lakóövezetek szabdalják erdeinket, a fakitermelés nyomán pedig teljes erdőterületek tűnnek el, szűnnek meg működni. Filmünk a hegyi erdők megmaradt életközösségeit kutatja fel, bemutatva a problémákat, amikkel ezeknek a fajoknak a 21. században szembesülnie kell a Kárpát-medencében. Megismerjük a komplex kapcsolatokat, mely ezeket az ökoszisztémákat jellemzi, és visszautazunk az időben, hogy feltárjuk hegységeink vad múltját.” – olvashatjuk az Elveszett erdő hivatalos honlapján.

A film főhőse maga az erdő. Egy élő, lélegző rendszer, ahol az állatok, növények és gombák szoros kapcsolatban élnek egymással. És velünk, emberekkel, ha hagyjuk. Megtudhatjuk, hogyan működnek ezek az ökoszisztémák, milyen kihívásokkal kell szembenézniük az élőlényeknek a klímaváltozás, a fakitermelés és az élőhelyek feldarabolása miatt.

A film egyúttal időutazás is. Visszatekintés az elveszett erdők múltjába. Mindeközben pedig arra ösztönöz, hogy újragondoljuk kapcsolatunkat a természettel. Még mielőtt végleg elveszítjük, ami még megmaradt belőle.

Az alkotók több mint hét év tapasztalattal és elkötelezett szakértelemmel dolgoznak azon, hogy a természetfilmek révén párbeszédet indítsanak az élővilág megőrzéséről.

🟢 A film ingyenesen elérhető online – ne maradj le erről a különleges élményről!

A film ingyenesen megtekinthető IDE KATTINTVA.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://www.vadviz-studio.com/elveszett-erd%C5%91k Kép: mali maeder: https://www.pexels.com/photo/green-tree-near-green-plants-142497/

The post Elveszett erdők – Gyönyörű filmet készített a Vad Víz Stúdió hazánk rejtett erdeiről appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

The post Csodálatos, rejtett kamerás felvételen egy császárpingvin születése appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Amiről a fák suttognak…

Egyszer volt, hol nem volt… volt egyszer egy erdő. Egy mesebeli erdő, ahol a madár sem járt. Vagyis a madár éppen igen, de szerencsére senki olyan, aki háboríthatta volna az erdő békéjét.

Magyarországon már csak kevés ilyen erdő létezik, a teljes erdőterületek kevesebb, mint 0,2%-át teszik ki erdőrezervátumok, azaz olyan védett erdőségek, ahol az erdő zavartalanul élheti az életét.

Egy ilyen békés, érintetlen erdő életébe pillanthatunk be Takács Rita természetfilmje révén, amely a Magyar Média Mecenatúra támogatásával készült, a Filmdzsungel Stúdió (A Nagy Fafilm, Mérgezett Föld) berkein belül.

Az  Amiről a fák suttognak egy valódi, háborítatlan erdő életét mutatja be lenyűgöző képeken keresztül, amelyeket egy átlagos természetjáró aligha szemlélhet meg. Bizonyára hatalmas elhivatottság kellett a készítőktől, mire elkészült az 50 perces alkotás. A film készítéséről, a természet szeretetéről és a természetfilmezés kihívásairól Takács Ritát kérdeztük.

Honnan jött az ötlet, hogy egy erdőrezervátum életét mutasd be?

Sokat kirándulok, egyszer évekkel ezelőtt a Bükkben átvitt az utunk az Őserdő Erdőrezervátumon, amit akkor még a kék jelzés keresztbe szelt. Egészen megragadott az erdőkép, ami ott fogadott, ami erős kontrasztban áll azzal, amit általában a hétköznapi szemlélő az erdőtől megszokott.

Hogyan képzeljük el a forgatási területet? Miben különbözik egy erdőrezervátum az általunk ismert erdőktől?

Az erdőrezervátum olyan fokozottan védett terület, ahol mindenfajta emberi beavatkozást betiltanak annak érdekében, hogy az erdő természetes folyamatai megismerhetővé váljanak. Nincsen fakitermelés, vadászat, a területek nagy része még a kirándulók elől is el van zárva, hogy a legkevesebb zavarás érhesse. A fák minden korosztálya megtalálható itt, a csemetéktől a hatalmas, idős fákig, gallyak, ágak, óriási korhadó földön fekvő törzsek akadályozzák a járást.

Az általánosan elterjedt erdőgazdálkodási gyakorlat egészen más erdőképet tár az átlagember elé, mint amilyen az, az erdő valódi természete szerint, lenne. A megszokott erdő rendezett. Magas, egészséges, egykorú fákból áll, könnyedén járható, faágaktól mentes mesterséges erdei utak szelik keresztbe kasul, és csak elvétve vannak benne facsonkok, idős, korhadt, elhalt fák.

A gazdasági erdők fái maximum 100-120 évesek, sok helyen a gyors növekedés érdekében az őshonos fák helyére idegenhonos fákat telepítettek. Az efféle, ember által hagyományos módon kezelt erdő nem csak az adott ökoszisztéma változatosságát, biológiai sokféleségét csökkenti – hiszen az a rengeteg faj, melynek az idős, korhadó, vagy elhalt fára lenne szüksége nem találja benne meg a helyét- , hanem ezzel szoros összefüggésben az erdő ellenállóképessége is csökken.

Mert egy természetes erdő olyan, mint egy láncolat, amiben a lánc minden elemének, vagyis minden fajnak megvan a maga helye és szerepe, így tud stabil lenni, egyensúlyban maradni. Ahol a láncolat egyes elemei hiányoznak, ott könnyebben felütik a fejüket a betegségek, a kártevők, a fák sokkal érzékenyebbek az időjárási viszontagságokkal szemben.

A filmben hihetetlenül aprólékosan és közelről mutatod be az erdő életét. Hogyan képzeljük el a forgatást? Ültetek csendben az erdőben, hosszú órákon keresztül és vártatok, csak vártatok?

A természetfilmezést sokan úgy képzelik, hogy az operatőr kisétál a gyönyörű erdőbe, leül és pár perc múlva megjelennek madarak-vadak. Ő megnyomja a rec gombot és kész is a felvétel. A valóságban a stáb kicipel a nehezen járható erdőbe 2-3 nehéz, masszív állványt, fényképezőgépet, kamerát, drónt, 3-4 optikát, lessátrat, enni és innivalót, meleg pulcsit, kisszéket. Beül a lesbe. Amíg nem jön fel a nap, fázik; amikor felkel a nap, megsül. Majd úgy 5-6 óra múlva kijön, mert már nagyon kell pisilnie, és nem történt semmi az ég világon.

A természetfilmes állandóan ki van szolgáltatva az időjárásnak, elképzeli, milyen képeket fog leforgatni, aztán sokszor az elmélet elmélet marad, és teljesen más körülményekből kell főznie.

Volt, hogy három napos napsütéses forgatásra indultunk. Majd az érkezésünk után nem sokkal hatalmas hirtelenséggel szakadt ránk az ég. Napokig papucsban mászkáltam az erdőben, mert a cipőm átázott, és 3 nap alatt sem száradt ki.

Ezt a műfajt csak szerelemből lehet csinálni, sokszorosan túlforgattuk, túldolgoztuk a kereteinket. A film minden résztvevője – a természetvédelmi szakemberektől, az operatőrön át, a zeneszerzőig- sokkal több energiát tett bele a film elkészítésébe, mint amit az anyagi korlátaink lehetővé tettek.

Aki a természetet kicsit is megismeri, annak könnyedén a szenvedélyévé válhat. Ez jól látszódott a film készítése közben is. Hiszen ennek az odaadásnak köszönhető, hogy nem csak a Mecenatúra által finanszírozott 50 perces tv film születhetett meg a leforgatott anyagból, hanem egy egész estés természetfilm is.

Volt olyan felvétel, amely különösen próbára tette a csapatot?

Volt egy borz, amelyik minden reggel valahogy 5:30 és 6:00 között megjelent, s elcsörtetett mellettünk, s mi mégsem tudtunk róla egyetlen használható felvételt sem csinálni. Vagy nem volt elég fény, vagy pont nem lett éles, vagy pont túl távol volt, vagy túl közel… Az operatőrnek minden nap csak az az 1- 1,5 perc áll rendelkezésére, amíg a borz áthalad a szokásos útján. Ha elszalasztja, ha megremeg a keze, ha zajt csap, ha túl korán jött a borz, s nincs elég fény, akkor nincs mese, 24 óra múlva próbálkozhat megint, újabb 1- 1,5 perc erejéig.

Egy másik alkalommal hatalmas bőröndökkel a kezünkben mentünk hárman egyre beljebb és beljebb az erdőbe. Csodálatos kora reggeli fények voltak, és akkor a legcsodálatosabb ellenfényben, a legoptimálisabb körülmények között szépen komótosan végigsétált tőlünk úgy 10 méternyi távolságban egy óriási kidőlt fa oldalán egy nyuszt – soha visszanemtérő pillanat, a kamera pedig a táska legalján! Az teljesen általános dolog, hogy a régen áhított vad és a különleges, ritka madár akkor jön, amikor a kamera el van pakolva.

A filmben timelapse felvételeket is látunk, amelyeken gyorsítva szemlélhetjük például egy gomba vagy makk fejlődését. Ezek hogyan készültek?

A hosszú időt átfogó, ún. timelapse, felvételek készítésére akkor volt szükség, amikor a növények mozgását, a levelek bomlását, a gombák növekedését, vagy a bükkmakkok csírázását akartuk megmutatni. Kb. 200 ilyen felvételt készítettünk, gyakorlatilag 1-1,5 éven keresztül folyamatosan kattogtak a fényképezőgépek. A felvételek fele azonnal a kukába került… Miután három napig forgott a felvétel, a végén kiderült, hogy nem mozdult semmit, vagy kiment az élességből, berothadt, stb. Hosszú és nehézkes tanulási folyamat volt, mire megtanultuk megteremteni az optimális körülményeket a gombáknak, növényeknek.

Mikor láthatjuk a teljes filmet? Van már kitűzött dátum?

A jelenlegi helyzetre való tekintettel pontos vetítési dátum még nincs kitűzve. Annyit lehet most tudni, hogy valamikor január vége előtt fogja vetíteni a televíziós változatot a Duna Televízió, az egész estés változatot pedig ezután fogjuk bemutatni a nagyközönségnek.

Takács Rita filmrendezővel Bujdosó-Szalay Adél beszélgetett. Indexkép és trailer: Filmdzsungel Stúdió.

The post Amiről a fák suttognak appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

A Pannonia Entertainment nagyvonalú gesztussal bizonyítja, hogy a koronavírus-járvány okozta zűrzavarban is lehet pozitív dolgokat tenni: ingyenesen elérhetővé tettek három nagy sikerű magyar természetfilmet.

A természetfilmek rajongói és a szakma már alig várta Mosonyi Szabolcs és Bagladi Erika új filmjét. A Vad Erdők, Vad Bércek – A Fantom Nyomában című alkotás  március 26-án került volna bemutatásra. Az előzetes ismertető szerint a dokumentumfilmben „az alkotópáros korábbi filmjeire is jellemző, lélegzetelállító képsorokon tárulnak fel az Északi-középhegység folyóvölgyei, mély szurdokai, napfényben fürdő bércei, ködbe vesző hegyoldalai és gazdag élővilága”. A címben szereplő fantom pedig nem más, mint a hazánkba nemrég visszatért hiúz. A sikeres visszatelepítési programnak köszönhetően a börzsönyi erdőkben újra portyázó hiúz rejtőzködő életet él, és csak rendkívül nehezen figyelhető meg – mi több, kapható lencsevégre. A film a hiúzok titokzatos életébe szintén betekintést ígér.

Ahogy minden rendezvény, úgy a filmbemutató is elmarad, de a műfaj szerelmeseinek nincs oka csüggedésre.

A természetfilmet jegyző Pannonia Entertainment ugyanis a YouTube-on keresztül ingyenesen elérhetővé tette három nagy sikerű dokumentumfilmjét.

Vad Szigetköz – A szárazföldi delta (2013)

A Vad Szigetköz a bősi erőmű megépítése után megváltozott szigetközi élővilágot veszi górcső alá. A film központi kérdése, hogy vajon megőrizte-e fajgazdagságát az egyedülálló terület, melyet a Duna évezredek alatt hozott létre, és az ember egyetlen döntéssel tett pengeélre?

Vad Kunság – A Puszta rejtett élete (2016)

Az Alföld élővilágát bemutató dokumentumfilm elnyerte a Gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztivál fődíját. A film rövid jelenetekből áll, amelyek egy-egy történetben mutatják be az Kiskunság és a Nagykunság meglepően gazdag faunáját. Főszerepben egy – a hiúzhoz hasonlóan hazánkban kihalt, majd visszatelepített – aranysakál család sorsa jelenik meg.

Tiltott zóna – Harctéren a vadvilág (2017)

A filmben egy katonai használatban lévő lő- és gyakorlótér állat- és növényvilágát figyelhetjük meg. A fegyverek árnyékában élő populáció mindennapjai egy valóságos harctéren folynak, mégis, éppen az állandó „hadiállapotnak” köszönheti a létét. Bár a katonák csak gyakorolnak, az itt élő állatok vérre menő harcot vívnak a túlélésért.

Bujdosó-Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás és videó: Pannonia-Entertainment.hu; NatFilm Hungary Ltd. YouTube csatorna. Indexkép: pexels.

The post Maradjatok otthon és nézzetek természetfilmet! appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.