A zord angol téli időjárás miatt láthattuk már földig érő szőrmebundában is, melynek évtizedekre visszanyúló hagyománya van a királynői gardrób kialakításában. A szőrmének mindig szerepe volt az uralkodók ruhatárában, a mai napig előszeretettel használják kabátnak vagy díszítésnek.  II. Erzsébet királynő azonban szakít a hagyományokkal és döntésével azt üzeni az egész világnak: az idők bizony változnak. Az embereknek nincs joguk kizsákmányolni az állatokat a szőrméjükért, azért hogy szórakoztassanak bennünket vagy éppen csodálhassuk őket bezárva egy állatkertbe, természetes élőhelyükről elszakítva.

Szakít a hagyományokkal

Angela Kelly, a királynő régi tanácsadója, varrónője és gardróbjának felelőse egy Vogue-nak adott interjúban fejtette ki, hogy a királynő ruhatárába 2019-től csak és kizárólag műszőrmét használnak, legyen szó bármilyen eseményről vagy ruházatról. Az is kiderült azonban a riportból, hogy a már meglévő szőrméket a királynő továbbra is használni, viselni fogja.

A királynő ezzel a lépésével támogatja a brit állatvédőket is, akik a szőrmekereskedelem teljes betiltását akarják elérni Angliában. Ugyanez a szervezet sokszor kritizálta már a királynő szőrmeviselési szokásait, gyakran érveltek azzal, hogy a legnagyobb divatházak már nem dolgoznak szőrmével és követni kellene az ő példájukat. Többek között a Prada, Coach, Gucci, Michael Kors, Jimmy Choo, Donatella Versace, Donna Karen, Stella McCartney, Tommy Hilfiger, Girogio Armani, Ralph Lauren, Vivienne Westwood és Hugo Boss mondtak már nemet a szőrmére.

Hazai helyzet

Hazánkban idén nyáron került reflektorfénybe a Magyar Szőrmeellenes Liga jóvoltából, hogy nálunk, Magyarországon működik a világ egyik legnagyobb csincsilla prémfeldolgozó üzeme, Komáromban. A Liga és lelkes állatvédők tüntetéseket is szerveztek a gyár beszüntetéséért, az állatokkal való etikusabb bánásmódért.

A szőrme legnagyobb megrendelői még mindig a divatipar szereplői között keresendők, így a kereslet-kínálat elvére alapozva kijelenthetjük, hogy amíg a szőrme viselése bizonyos körökben sikknek számít és busás összegeket fizetnek ki érte, addig sajnos a prémfeldolgozó üzemek is maradnak, és tovább gyilkolják az állatokat üzemi körülmények között.

Az irány viszont mára egyértelműen megváltozott és elmondhatjuk, hogy ma már a legnagyobb tervezők és divatházak köreiben is inkább ciki és szégyenteljes a szőrme használata és viselése, mint divatos.

 

Bohata Krisztina

(Kutyabarat.hu)

Fotó: Getty Images

A divatipar legnagyobbjai már nemet mondtak a szőrmére, a luxusmárkák az elmúlt években sorra jelentették be, hogy nem dolgoznak többé semmilyen állat szőrével, sokan a valódi bőr használatát is elhagyták már. Ezeknek a divatházaknak már több mint 1000 felett van a számuk, de a szőrmebiznisz visszaszorításához ez sajnos nem volt elég. Továbbra is működnek prémtelepek, ahol kizárólag a szőrükért tenyésztenek bizonyos állatokat, legtöbbször borzalmas körülmények között.

Valamiért nagyon kevesen tudnak róla, de a világ egyik legnagyobb csincsilla tenyésztő és prémfeldolgozó üzeme éppen Magyarországon, Komáromban található és már 1978 óta üzemel. Több, mint 6000 anyaállat folyamatos elletésével évente 80-100 ezer  csincsillával „járulnak hozzá” a szőrmeiparhoz, mely egy irtózatosan nagy szám.

A telepen a csincsillák 40x30x50-es ketrecekben élnek 8 hónapos korukig és nagyjából ilyen idős korukban már le is ölik őket, mert bundájuk kölyökkorban a legjobb minőségű. A tenyészállatokat azután ölik le, miután már nem képesek szaporodni, nagyjából 4-5 éves korukban.

A Magyar Szőrmeellenes Liga készített beszámolót a telepről, illetve az állatok tartásáról, melyből az állatokra nézve borzasztó körülmények rajzolódnak ki:

„A kisméretű drótketrecekben az anyaállatok egyedül élnek, akkora fémgallért hordva, hogy a tenyészbakok által használt bejáratokat, melyen keresztül bemehetnek párzani (megerőszakolni), ne használhassák menekülésre. Ezekben a ketrecekben a mozgásigényüket képtelenek kielégíteni, és a drótból szőtt padlókon pedig lábaikon fájdalmas sebeket ejtenek. A csincsillák egy életre választanának társat, de a prémtelepeken 4 nőstény+1 bak a „hatékony”, mert négyzetméterenként így a leggazdaságosabb „termelni a szőrmét”. A bakoknak nincs saját ketrecük, egész életüket egy csőben élve töltik el, kivéve amikor párosodnak. Mivel a nőstények nem viselik el őket, így sem mozgás-, sem a szociális kapcsolattartási igényünk nincs kielégítve, ami miatt frusztráltságból adódó viselkedési zavarok és betegségek jelentkeznek náluk.
A tenyésztés során a tenyésztők nem figyelnek egyáltalán a beltenyészetes okozta problémákra (itthon csak a kutya- és macskatenyésztésben van tiltva törvényi szinten), így a közeli rokonságból származó genetikai betegségek miatt is szenvednek a prémtelepeken a csincsillák.”

A Magyar Szőrmeellenes Liga szervezésében augusztusban nagy szabású tüntetésre készülnek az állatvédők, melynek részletit ITT találod.

 

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: FB