1949 óta május a mentális egészség hónapja. Minden ötödik ember küzd valamilyen mentális egészségügyi problémával. Ez azt jelenti, hogy a családunkban, baráti körünkben szinte biztosan van olyan, aki szorongással, depresszióval, poszttraumás stresszel él. Talán éppen mi vagyunk azok. Talán épp a kutyánk.

Az előző rész folytatása

Depresszióra utaló jelek a kutyánál:

• étvágytalanság
• letargia
• visszahúzódás, társaságkerülés

Mivel nem tudjuk pontosan, hogy mi játszódik le a kutyák fejében, így azt sem igazán lehet megítélni, hogy valóban depresszív gondolataik vannak. Ugyanakkor, nagyobb változásokat (mint költözés, válás, családi változások, haláleset stb.) követően megfigyelhető a kutyáknál az emberi depresszióhoz hasonló tünetegyüttes. Ez általában átmeneti, pár hétig tart, majd oldódik. Nagy traumát átélt kutyáknál azonban akár évekig is elhúzódhat, így egy bántalmazott, vagy más módon traumatizált kutya akár évekig is küzdhet vele.

Kényszeres viselkedés:

• szüntelen ugatás
• folyamatos rágcsálás, járkálás
• farok kergetése
• a levegő harapdálása
• folyamatosan, ok nélkül ismételt viselkedés

A kényszeres viselkedések többnyire valamilyen feloldhatatlan stresszhelyzetre adott válaszból születnek. Például a kutya félelmében a lába nyalogatásával vagy rágcsálással nyugtatja magát. A probléma akkor kezdődik, ha ez a viselkedés állandósul – például az otthon hagyott kutya egész nap fel-alá járkál, ugat vagy rágcsál. Ilyenkor többnyire „rossz viselkedést” látunk, pedig lehet, hogy a háttérben valamilyen félelem áll.

Mit tehetünk, ha úgy érezzük, kutyánk mentális betegséggel küzd?

Ha kutyánk esetében mentális problémára gyanakszunk, először mindenképpen forduljunk állatorvoshoz. A fizikai vizsgálat az elsődleges, hogy feltárjuk, nincs-e a háttérben fizikai egészségügyi probléma. Ezek után kezdhetjük figyelmünket a mentális betegségnek szentelni.

Szánjuk rá az időt és a türelmet és keressük meg azt az eseményt vagy tényezőt, amely a mentális probléma kialakulásához vezethetett. Volt-e bármilyen változás a kutyánk életében? A gazdik családalapítása, egy költözés, egy fontos személy elvesztése – ezek mind olyan tényezők, melyektől kutyánk lelki egyensúlya felborulhat. Érdemes átgondolnunk kutyánk életútját. Volt olyan esemény, trauma, amely nyomot hagyhatott? Történt-e baleset, betegség, fájdalmas kezelés az utóbbi időben?

Mi a helyzet velünk? A kutyák könnyen átveszik az érzelmeinket, és ha velünk nincs valami rendben, az rájuk is kihathat. Figyeljünk saját lelkünkre. Ha elakadunk, ne habozzunk segítséget kérni.

Ezek mind olyan kérdések, amelyek közelebb vihetnek minket, hogy megértsük kutyánk állapotát és segíthessünk neki – vagy együtt, egymást segítve birkózzunk meg a problémánkkal.

Mit tehetünk a saját és kutyánk mentális egészsége érdekében?

A kutyák számára rendkívül fontos a rendszer és a kiszámíthatóság. Alakítsunk ki napirendet, és tartsuk magunkat hozzá, amennyire lehetséges.

Stresszkezelés

A stresszt nem lehet kikapcsolni, de törekedhetünk rá, hogy minimalizáljuk. Például ha a kutyánk szorong sok idegen kutya között, akkor vigyük többször sétálni a természetbe, ahol feltöltődhet. Ez nem azt jelenti, hogy alkalmasint ne kezdjük hozzászoktatni a többi kutyához, csak azt, hogy ne dobjuk a mélyvízbe. Igyekezzünk közösen mozogni, a sport ugyanis remek stressz-csökkentő. Ahogy a csend, a nyugalom is. A hosszú erdei séták testet-lelket feltöltik.

Bővebben a stresszkezelésről: Engedd, hogy kiengedjen! – 1. rész: A stressz felismerése

A táplálkozás és a mentális egészség között bizonyított összefüggés van. Érdemes odafigyelni, hogy mind a kutyánk, mind a saját étrendünk tápláló és friss ételekben gazdag legyen. A friss zöldségek és gyümölcsök fogyasztása mellett figyeljünk a zsírbevitelre, különösen az omega-3-zsírsavakra. Ezek bizonyítottan javítják a mentális állapotot. A magnézium és a B-vitaminok segítenek a fáradtság és a stressz kezelésében. Figyeljünk rá, hogy mi és kutyáink is megfelelő mennyiségben jussunk hozzá ezekhez a tápanyagokhoz – lehetőleg tiszta forrásból.

Végül, ne feledkezzünk meg a közös játék erejéről. A játék során felszabadultnak érezhetjük magunkat, olyan hormonok termelődnek, melyek erősítik a kötődést, jobb kedvre derítenek bennünket és jót tesznek a hangulatunknak. A kutyák simogatása, azaz a testi kontaktus szintén stresszoldó és igazi boldogság-bomba, kutyának és gazdinak egyaránt.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://www.psychologytoday.com/intl/blog/mind-your-health/202105/raise-your-mental-health-awareness; https://www.aspcapetinsurance.com/resources/can-dogs-get-depressed/;

Hunter, T., van Rooy, D., McArthur, M., Bennett, S., Tuke, J., & Hazel, S. (2020). Mental Health Disease or Preventable Problem? Australian Dog Trainers’ Opinions about Canine Separation Anxiety Differ with Training Style. Animals, 10(8), 1393.

Kép: Photo by Samson Katt: https://www.pexels.com/photo/crop-black-woman-kissing-cute-dog-5257593/

The post Május, a mentális egészség hónapja – 2. rész appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

1949 óta május a mentális egészség hónapja. Minden ötödik ember küzd valamilyen mentális egészségügyi problémával. Ez azt jelenti, hogy a családunkban, baráti körünkben szinte biztosan van olyan, aki szorongással, depresszióval, poszttraumás stresszel él. Talán éppen mi vagyunk azok. Talán épp a kutyánk.

A mentális betegségek sajnos rendkívül félreértettek. Egyrészt nem vesszük őket olyan komolyan, mint a fizikai problémákat (pedig sokszor összefüggnek). Másrészt, hajlamosak vagyunk félinformációk alapján másokat mentális zavarokkal, kórképekkel címkézni. A harmadik tényező, hogy nem tudjuk, hogyan álljunk mentális betegséggel élő embertársainkhoz. Pedig szinte biztosan ismerünk valakit, aki mentális betegséggel él.

A kutyák esetében a mentális problémák talán még kevésbé ismertek. Sokszor viselkedési problémát vagy „jellemvonást”, „rossz tulajdonságot” látunk, holott a háttérben szorongás, depresszió, akut vagy poszttraumás stressz állhat. A kutyák esetében is jelentkezhetnek olyan tünetek, tünetegyüttesek, melyek az emberi alvászavar, szeparációs szorongás, kényszeres viselkedés, sőt, akut stressz reakció és alkalmazkodási zavar stb. tüneteit mutatják.

Fontos lenne ugyanúgy megértéssel fordulni a kutyák irányába, ahogy ez elvárható lenne embertársainkkal szemben is. A türelem, a megértés és a támogatás olyan eszközök, amelyek nem kerülnek pénzbe, mégis sokat segíthetnek.

Emellett fontos, hogy ismerjük és felismerjük a mentális betegségeket.

Szorongásra, szeparációs szorongásra utaló jelek kutyáknál:

• szemkontaktus, az emberi érintés, társaság kerülése
• ajkak nyalogatása, szimatolás – túlzott mértékben
• kényszeres ásítás, ha a kutya nem fáradt, álmos
• nyüszögés
• nyughatatlan, nehezen nyugszik meg, nem találja a helyét

Trauma, fokozott stressz vagy bármilyen olyan helyzet, amelyben a kutya kiszolgáltatottnak, tehetetlennek érezte magát, számos tényező okozhat az emberi szorongáshoz hasonló tüneteket. A szorongás gyakran a biztonságérzet és a bizalom megingásának eredménye. A kiszolgáltatottság, a rendszertelen élet vagy a következetlenül alkalmazott büntetések is okozhatják.

Fontos, hogy lehetőség szerint megismerjük kutyánk előző tartási körülményeit, hogy lássuk, voltak-e olyan tényezők az életében, amelyek szorongáshoz vezethettek. Ellenőrizzük azt is, hogy milyen körülmények vannak a napköziben, a kutyasétáltatónál.

Folytatása következik

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://www.psychologytoday.com/intl/blog/mind-your-health/202105/raise-your-mental-health-awareness; https://www.aspcapetinsurance.com/resources/can-dogs-get-depressed/;

Hunter, T., van Rooy, D., McArthur, M., Bennett, S., Tuke, J., & Hazel, S. (2020). Mental Health Disease or Preventable Problem? Australian Dog Trainers’ Opinions about Canine Separation Anxiety Differ with Training Style. Animals, 10(8), 1393.

Kép: Photo by Samson Katt: https://www.pexels.com/photo/crop-black-woman-kissing-cute-dog-5257593/

The post Május, a mentális egészség hónapja – 1. rész appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.