Híres festményeken olykor fel-felbukkanak kutyák. A reneszánsz portrékon vagy a barokk ábrázolásokon általában ismert a megrendelő, így az ábrázolt kutya kiléte is valószínűsíthető. A XVIII. századtól, és főleg az impresszionizmus térnyerésével, azonban a művészek szabadabb, spontánabb témakeresése miatt gyakran elkapott pillanatok kerültek megfestésre. Ezen képek esetében csak találgathatunk, vajon, kik vannak a képen?

A művészről

Gustave Caillebotte (1848-1894) eredetileg jogászként végzett, de mérnöki képesítést is szerzett. 22 évesen besorozták, és a francia-porosz háborúban kellett szolgálatot teljesítenie. Akkor kezdett komolyabban érdeklődni a festészet iránt, miután visszatért szülővárosába, Párizsba. Kezdeti tanulmányait követően az impresszionizmus felé fordult, bár az akkori kritikusok szerint „a legtöbb impresszionistával ellentétben, Caillebotte tudott rajzolni.” Kedves témái közé tartoztak az otthoni, családi élettel kapcsolatos jelenetek, de igazán ismert az urbanizálódó Párizst megörökítő városképeiről lett. Haussmann városrendezése nyomán Párizs ugyanis ekkoriban nyerte le a ma is ismert, széles sugárutakkal, polgári társasházakkal és gyönyörű hidakkal megkomponált képét, amely inspirálóan hatott nem csak Caillebotte-ra, hanem a kor sok más művészére is (pl. Renoir park jelenetei, Monet – A Gare St. Lazare pályudavar).

A modern Párizs

Caillebotte képein tetten érhető, ahogy a modern nagyvárosban a különböző társadalmi osztályok képviselői keverednek, megosztják az életterüket ugyanazokon a színtereken. Ezt megelőzően a felsőbb osztályok és a pl. a munkásosztály képviselői „külön világban” éltek, nagyjából ebben az időszakban indult el a társadalmi liberalizálódás, amely a II. Világháborúval nyerte el a végső lökést.

A kutyatartás Párizsban jellemzően a felső-középosztály, a tanult réteg életmódjának fontos része volt. Párizs már akkor is kutyabarát város volt, több festményen, később fotográfián láthatunk kávézókban ücsörgő vagy éppen az utcán elegánsan öltözött gazdájukkal sétáló kutyákat.

Kutyák

Első ránézésre úgy tűnik, hogy a képen ábrázolt kutya a házaspár mellett jobbra elsétáló férfihez tartozik, de ez nem valószínű, ugyanis az ő ruhái egyszerűbbek, inkább az alsóbb társadalmi osztályokhoz tartozókra jellemző viselet. Ezért valószínű, hogy a kutya nem hozzá tartozik, hanem a képen a korlátra támaszkodó férfihoz – vagy éppen valakihez, aki a kutya mögött van, és „még nem ért oda” a kép látóterébe? Csak nem a pillanatot elkapó művész kutyája?

Caillebotte több fontos festményén találkozhatunk kutyaábrázolással, valamint fennmaradt több olyan fénykép is, amely a művészt kutyájával ábrázolja Párizs utcáit járva. Lehet, hogy a művész saját, szeretett kedvencét örökítette meg?

Bujdosó-Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: The Bark, wikipedia, khanacademy.org. Indexkép: pexels. A festmény a genfi Association des Amis du Petit Palais tulajdona.

The post Kutyák a művészetben – Gustave Caillebotte: Le Pont de l’Europe appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Az Inside Edition beszámolójából kiderül, hogy Hunter ontja magából a festményeket. Gazdái állítólag a lakásuk dekorálása közben kaptak ihletet arra, hogy kipróbálják, mit kezd a trükköket ügyesen elsajátító négylábú egy ecsettel. A vászonnal egy hét alatt megbarátkozott, és azóta megállíthatatlan; sokan Picasso után Pawcassónak nevezik.

A tehetséges eb híre messzire jutott, festményeire a világ különböző pontjairól csapnak le a négylábú művész rajongói. Online üzlete van az Etsy-n, és természetesen Instagram oldala is van, közel 20 000 követővel. Egy-egy alkotását átlagosan 15 000 forintért lehet megvásárolni. És a legjobb: a bevétel nagy része a helyi állatvédelmi szervezethez kerül!

Így fest!

Szerencsi Évi
(Kutyabarát.hu)

Forrás: Inside Edition (Youtube)
Kép: boredpanda.com

The post Nemes célért fest a shiba inu appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Pierre-Auguste Renoir (1841-1919) francia festőművész, az impresszionizmus nagy alakja 178 éve született, és persze neki is van kutyás vonatkozású festménye!

Csendéletek, tájképek, portrék és családi jelenetek képeinek ezreit hagyta maga után az impresszionista festő. Ilyen családi portré volt az 1888-ban készült „Fiatal lány kutyával” (Young Girl with a Dog) festménye is.

A festményt sajnos egy múzeumban vagy tárlaton sem láthatjuk, magánkézben van a portré.

(Kutyabarát.hu)

Kép forrása: www.wikiart.org

The post A hét (kutyás) műtárgya – Renoir: Fiatal lány kutyával festménye appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Frida Kahlo (1907-1954) mexikói festőművész rajongott az állatokért, otthonát lovakkal, papagájokkal, őzekkel osztotta meg, nagy kedvencei pedig mexikói meztelen kutyái („itzcuintli”) voltak. Imádottjai festményein is szerepeltek.

Frida Kahlo „Itzcuintli kutya és én” (eredeti címe:„Perro Itzcuintli conmigo”) című, 1938-ban készült olajfestményén Frida egyik kedvenc Itzcuintli kutyájával pózol. Ez a fajta kutya már akkor is nagyon ritka és drága volt (maga a „Xoloitzcuintli” indián nyelven ”ritka kutyát” jelent). Ezt a kutyafajtát Mexikó szerte csak az előkelőbb, gazdagabb családok engedhették meg maguknak.

Íme a festmény, mely jelenleg a mexikói Frida Kahlo Múzeum tulajdonában van.

© 2017 Banco de México Diego Rivera Frida Kahlo Museums Trust, Mexico

Frida Kahlo előszeretettel szerepelt fényképeken is kutyáival:

Fotó: Lola Alvarez Bravo (1944)

Fotó: Lola Alvarez Bravo (1944)

Sz-K H

(Kutyabarát.hu)

Indexkép: Lola Alvarez Bravo 

The post A hét (kutyás) műtárgya – Frida Kahlo festménye appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

A hét (kutyás) műtárgya rovatunkban ma Rembrandt „Önarckép keleties öltözetben, kutyával” festményét mutatjuk be Nektek!

Rembrandt (1606-69) a XVII. század egyik legnagyobb holland festője, mestere volt az önarckép festésnek. Közel száz önarcképfestménye volt, azonban egyetlen olyan készült róla, amely egész alakos, és azon a kutyája is szerepel. Az „Önarckép keleties öltözetben, kutyával” festménye 1631 és 1633 között készült.

És hogy miért is készült a kép közel két évig? Mert 1631-ben, – az akkor 25 éves – Rembrandt csupán egy keleties ruhába öltözött, egész alakos portrét festett meg, a kutyát csak két évvel később 1633-ban festette hozzá. Ez egyébként abból is kitűnik, hogy semmi kommunikáció nincs a képen a gazda és kutyája között.

Ebben az időben még kiforratlan volt Rembrandt kutya ábrázolása, ami – ha tüzetesebben megnézzük a képet – látszódik is: a kutya emberi testhez viszonyított arányai nem megfelelőek, a kutya hatalmas lábujjairól nem is beszélve.

Jelenleg a Párizsi Művészeti Múzeumban (Petit Palais) található a festmény.

Sz-K H.

(Kutyabarát.hu)

Kép forrása: http://www.petitpalais.paris.fr

The post A hét (kutyás) műtárgya – Rembrandt festménye appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.