A polgármester posztjában külön kiemelte, hogy döntésük alapja az volt, hogy a kisállatok életünk részei, gyakran szinte családtagként gondolunk rájuk. Különösen a kutyák vannak pozitív hatással vannak az emberekre, hiszen jelenlétük csökkenti a stresszt és kreatívabb gondolkodásra ösztönöznek mindenkit.
Mindezeket figyelembe véve Esztergom város Polgármesteri Hivatala 2020. június 15-től kutyabarát munkahellyé válik.
A Hivatal dolgozói – bizonyos szabályok betartásával – ettől a dátumtól kezdve magukkal hozhatják a munkahelyre négylábú kedvenceiket.

Forrás:  Hernádi Ádám facebook

2019. szeptember 4-én délután hatkor Keszthely Fő terén találkoztak azok a kutyabarátok, akik szívügyüknek érzik a Keszthelyi Kutyás Parkot és Strandot – már most, hónapokkal a nyitás előtt is!

Korábban írtunk róla, hogy a Kutyabarát.hu alapítói és az egész csapat másfél éve lobbizik azért, hogy létrejöhessen a Balaton harmadik kutyás fürdetőhelye. Fonyód és Balatonföldvár után Keszthely város vezetése is szinte egybehangzóan kiállt a kutyás projekt mellett és lehetőséget adott kutyás közösségünknek, hogy a Balaton, de talán az ország egyik legegyedibb attrakcióját valósíthassuk meg.

A Keszthelyi Kutyás Park, Piknikkert és Fürdetőhely egy olyan közösségi tér lesz, ahol a kutyások nemcsak a Balaton adta fürdési lehetőségnek örülhetnek, hanem állandó programokon, rendezvényeken vehetnek részt, melyet a Kutyabarát csapata garantál számukra. A kezdeményezés kiemelkedő előnyei közé tartozik, hogy a kutyabarát turizmus a városban fejlődésnek indul, ezzel a helyi vállalkozások bevétele, továbbá a város turisztikai bevétele is növekedhet, már csak annak köszönhetően is, hogy a főszezonon kívül az elő- és utószezonban kihasználttá válik a terület, ezzel együtt a város kutyabarát szolgáltatásai is.

A felelős kutyatartás és a környezetvédelem jegyében a Kutyabarát csapata lebomló kutyakaki zacskókat biztosít a városnak, melyeket a város főbb pontjain helyeznek ki. Továbbá az állatvédelmet, környezetvédelmet népszerűsítő edukációs bemutatókat, előadásokat tartanak a helyi iskolásoknak, csoportoknak.

A sétán elhangzott, hogy a projekt politikailag teljesen független, kizárólag turisztikai és társadalmi célokat valósít meg.

Képek: likebalaton.hu (Mihály Szilvia), Keszthely TV, Balatoni Krónika

Forrás: likebalaton.hu, KeszthelyTV

(Kutyabarát.hu)

Sárvár hazánk egyik legnépszerűbb turisztikai desztinációja, a vendégéjszakák számát tekintve a 7. helyen áll a listán, amelyet főként a gyógyfürdőnek és a fürdő mellett kiépült gyógy- és wellness-szolgáltatásoknak köszönhető. Egyelőre, a város attrakcióinak ezt a részét még nem élvezhetjük a kutyáinkkal együtt, de ez nem jelenti azt, hogy ne tölthetnénk el egy kellemes napot – vagy akár hétvégét Sárváron.

A ma 15 000 lakosú település már az őskorban is lakott volt, az egykori iszapos ártéren épült vár története pedig éppenséggel egyáltalán nem unalmas! Akit érdekel a történelem, az biztosan megtalálja a számítását itt, ahol ráadásul gyönyörű parkokban sétálgatva hódolhatunk a kulturális szenvedélynek, tehát a kutyák sem fognak unatkozni, amíg egyik nevezetességet a másik után keressük fel. Sárvár a Kemenesháttól és a Ság hegytől egy kőhajításra fekszik, az OKT útvonala is áthalad a városkán, tehát a természet és a túrázás szerelmesei sem fognak unatkozni itt. Mi mindenből kivettük a részünket, és nem bántuk meg, ráadásul a kutyákat sem kellett este ringatni. Tatyi annyira elfáradt a sok újdonságban, hogy már a fagyimból sem bírt kunyerálni.

Autóval érkeztünk Sárvárra, és a vár melletti parkolóban hagytuk a gépállatot, hogy innen induljunk a városközpont felfedezésére. Vonattal és busszal is könnyen megközelíthető a város, a GySEV és a Vasi Volán járatain szájkosárral/hordozóban tudtok kutyát szállítani. A vár körül egy hatalmas park terül el, ahol kényelmesen sétálgathatunk a hatalmas fák árnyékában, mielőtt a hídon keresztül a várudvarba lépnénk. A vár eredetileg egy mocsaras területen épített földvár, azaz “sár vár” volt, innen ered a város neve. Az 1300-as években Károly Róbert birtoka volt, majd ide-oda bitorolták az akkori hatalmi viszályok keretében, míg a királypárti Kanizsai családhoz került, majd tőlük Ozorai Pipó kapta meg, de végül ismét a Kanizsaiak, majd Kanizsai Orsolya házassága révén Nádasdy Tamás birtoka lett.

Az 1600-as években, Nádasdy Ferenc halála után felesége, a véres úrnőként ismert Báthory Erzsébet irányította a birtokot. Erzsébet “véres” titulusát nem csupán erős vezetői stílusának, de annak is köszönhette, hogy állítólag szűz lányok vérében fürdött, hogy ezzel óvja fiatalságát. Erre azért lehetett szüksége, mivel a bőrápoló tulajdonságairól is ismert sárvári gyógyvizet ekkor még nem ismerték.

A Nádasdyak után is sokszor cserélt gazdát a vár, de egészen 1945-ig lakott volt, ezért folyamatosan felújították és karbantartották az épületet. Természetesen minden birtokos és minden korszak nyomot hagyott az eredeti középkori erődítményen, mégis, a hazai várak között kivételes módon ép állapotban maradt fent és várja a látogatókat. A várudvar és a klasszikus park teljes területe kutyával is látogatható.

Búcsút intve a várnak, forduljunk a város főtere felé, ahol a klasszicista homlokzatú Szent László templom mellett pihenhetünk egy kicsit a padokon (két szuper fagyizó is van itt ;)). A Rákóczi-szabadságharcban elpusztult eredeti templom helyére az 1700-as években emelték a mostani templomot, majd később két hajóval bővítették. A templomtól nem messze találjuk az 1535-ben alapított iskolát, ahol Gárdonyi Géza is tanított. Az irodalom iránt érdeklődők biztosan nem hagyják ki a városközponttól körülbelül 20-25 perces sétára található (a Sárszigeti utcában) Szent Miklós r.k. templomot, amelynek kertjében nyugszik Tinódi Lantos Sebestyén, a XVI. századi epikus költészet jelentős képviselője.

Az evangélikus templom és a Városháza közötti fekvő szépen parkosított Kossuth-téren harangjátékban és esténként fényjátékban is gyönyörködhetünk. További érdekesség még, hogy Sárváron, a Flextronics gyárban készültek az első Xbox konzolok.

Ha Sárváron járunk, a Csónakázó-tó partján futhatunk és sétálhatunk a kutyákkal, túrázni pedig a Ság hegyre és Sümeg felé érdemes elindulni. Ahogy a bevezetőben írtam, Sárvár nagyon népszerű turistacélpont, különösen nyáron, ezért számos vendéglátóhely, étterem, kávézó van itt, viszont szezonban a szálláshelyek és a város maga is nagyon felpezsdül. Ha a kutyád nem bírja túl jól a tömeget, akkor lehet, hogy a tavaszi, vagy az őszi időszakban érdemes inkább Sárvárra látogatnotok.

Szerző és képek: Bujdosó-Szalay Adél / tatyiandme

Az első világháborút lezáró békeszerződések megfogalmazásakor az amúgy jelentős németajkú lakossággal rendelkező Sopronban népszavazást írtak ki, amelyben az itt élők dönthettek arról, hogy a város és környező nyolc település Ausztriához vagy Magyarországhoz tartozzon-e a jövőben. A többség Magyarország mellett döntött, ezért kapta a város a Civitas Fidelissima, azaz a leghűségesebb város címet. Ezt a döntést aztán sokszor sokan bánták, főleg a második világháború alatt, amikor a várost nemcsak a bombák, de a nemzetiségeket érintő szankciók is sújtották: a város zsidó lakosságát (1857 főt) elhurcolták, majd 1946-ban 2005 német anyanyelvű lakost kitelepítettek. 1949-re a városban 11 000-rel éltek kevesebben, mint az évtized elején. Minden sorscsapás ellenére Sopron büszke a hűségére, történelmére, műemlékeire és kultúrájára, és szeretettel várja az idelátogatókat.

Szerencsésnek mondhatom magam, mivel a családom egy része Sopronban él, ezért gyermekkorom óta többször volt lehetőségem hosszabb-rövidebb időt a városban tölteni. Ettől függetlenül, nem tudom megunni Sopront, minden alkalommal rácsodálkozom arra, ami örök és arra, ami új. Tatyival sem először jártunk itt, és mindig jó élményekkel töltődünk fel. Legutóbb csodálatos tavaszi napsütésben bolyongtunk, fagyiztunk és kávéztunk a Várkör egyik teraszán és gyönyörködtünk az ápolt, virágos utcákban.

Sopron belvárosának nagy része sétálóövezet, nem kell a forgalomra figyelnünk, szabadon szemlélhetjük a csodás homlokzatokat és a szinte minden házon megtalálható műemlékvédelmi és emléktáblákat: “ebben a házban alkotott Haydn”, “házi koncerteket adott itt Liszt Ferenc”, és még sorolhatnám. Szinte nem is áll itt olyan ház, palota vagy kúria, amelynek ne lenne története; Sopron Magyarország második leggazdagabb települése műemlékek tekintetében. Miközben mi a táblákat szemléljük, kutyánk a cserjeszinten szabadon szaglászhat, és nem kell félnünk, hogy piszkot talál, az utcák ugyanis patyolattiszták. A soproniak egyébként mindig csodálkoznak, ha az ember megemlíti, hogy milyen szép tiszta a város – számukra ez alapvető, és nem értik, mi ezen a rendkívüli. Ugyanúgy, ahogy sokszor azt sem értik, miért ne lehetne kutyával is bemenni egy üzletbe vagy kávézóba. Kevés kivételtől eltekintve ez nem okoz problémát, főleg jó időben, amikor a teraszok is nyitva vannak.

Sopron tehát több szempontból is megér egy kiruccanást, főleg, ha számításba vesszük, hogy a város mellett elterülő Lövérekben (vagy elterjedtebb írásmóddal: Lővérekben) remek túrákat is tehetünk: 369 kilométernyi jelölt turistaút, sétaút és három tanösvény vár meghódításra. Ebből a választékból a kényelmes ebéd utáni sétától a komolyabb kihívást jelentő túrákig mindenki megtalálhatja a neki valót. A Parkerdőben nem véletlenül található 9 kilátó is, ezzel Sopront nem csak a hűség, de kilátók városává is avatva. A város fekvésének és az Alpok közelségének köszönhetően ugyanis több pontról is gyönyörű kilátás tárul elénk.

A vicces az, hogy első hallásra úgy tűnhet, Sopronban már túlteljesítették az éves kilátó irányelvet, a Lövérekben járva még mindig találhatunk olyan helyeket, ahol felmerülhet bennünk, hogy ide miért nem építettek kilátót, olyan szép panoráma tárul elénk. A kilátók építése nem újkeletű szenvedély itt, a Károly-kilátó, amely a Váris hegyen áll, 1876 óta várja a természetjárókat, azóta, hogy Romwalter Károly saját költségén felépíttette. Az ikonikus fa kilátó felső szintjéről tiszta időben látszik a pozsonyi vár és a pannonhalmi apátság is. A kilátó épülete kutyával hivatalosan nem látogatható, de az oda- és visszaút hatalmas élmény az ebeknek is.

Ha a Lövér Szállótól indultok, a Ciklámen tanösvényen haladjatok a magaslati parkoló irányába, onnan tudjátok elérni a kilátót egy rövid kitérővel, majd a tanösvényre visszatérve megtekinthetitek a Hallstatt-kori temetőt és a kora-vaskori földvárat, ahol a Várhegy kilátó is található. A TV-torony irányában a kiindulási ponthoz érkezhettek. A szintemelkedések és a táv (kb. 10 km) és a látnivalók miatt számoljatok legalább 4-5 óra teljesítési idővel, és eszerint szerelkezzetek fel enni- és innivalóval magatoknak és a kutyáknak is. Mindenképpen gondoskodjatok kullancs elleni védelemről, a csapadékosabb időjárás miatt az Alpokalja az egyik legveszélyesebb régió a kullancsok szempontjából.

Rövidebb, de nem kevésbé látványos sétának javaslom a szintén a Lövér Szállótól induló Várisi sétautat, amely, kicsit több, mint 3 kilométeres hosszával és sok paddal, játszótérrel a kutyás családok kedvelt helye lehet.

Szerző: Bujdosó-Szalay Adél / @tatyiandme

Képek: @tatyiandme