A pandémia alatt világszerte rengetegen döntöttek úgy, hogy örökbe fogadnak egy kutyát vagy más háziállatot. Nem csoda: a karantén idején sokak számára a társaság és a napi rutin biztosítását jelentette egy négylábú barát. De vajon hosszú távon tényleg boldogabbá tette az embereket a járvány idején vállalt kedvenc?

Egy idén nyáron megjelent kutatás az Eötvös Loránd Tudományegyetemen azt vizsgálta, hogyan alakult a „karantén kutyások” hangulata és jólléte öt év távlatában. Az eredmények meglepőek: a kutatók szerint csak rövid távú hangulatjavulás volt kimutatható, hosszabb távon viszont nem növekedett tartósan sem az élettel való elégedettség, sem a nyugalom, sem a jókedv. A legnagyobb meglepetést az okozta, hogy a kutyatartás a válaszadók beszámolója alapján nem csökkentette a magány érzését sem.

De miért ilyen ellentmondásosak az eredmények?

Fontos figyelembe venni, hogy egy olyan komplex krízishelyzet, mint egy világjárvány, túlmutat egyetlen tényezőn. Az élet számos területét érintette a bizonytalanság – a munkahelytől kezdve a társas kapcsolatokon át a jövőbe vetett hitig. Éppen ezért nem várható el, hogy önmagában egy háziállat megváltoztassa a teljes lelkiállapotot.

Mégis, sok kutatás bizonyítja az állatok jótékony hatását

Ez nem jelenti azt, hogy a kutyák és más háziállatok ne lennének hatással a mentális jóllétre. Számos tanulmány igazolta, hogy:

• csökkenthetik a stresszt és a szorongást,

• növelhetik a társas kapcsolatok számát (például kutyasétáltatás közben új ismeretségek születhetnek),

• fokozhatják a fizikai aktivitást, ami szintén kedvezően hat a hangulatra,

• és értelmet, napi rutint adhatnak a gazdik életének.

Ezek a pozitívumok sokak mindennapjait gazdagítják, de hatásuk mindig összefügg a környezettel, az egyéni élethelyzettel és azzal, hogyan tud a gazdi felelősséggel gondoskodni kedvencéről.

A valódi tanulság

A kutatás nem cáfolja a kutyák mentális egészségre gyakorolt kedvező hatásait, inkább arra mutat rá, hogy nem tekinthetünk rájuk „gyors megoldásként” életünk minden problémájára. Egy kutya valódi értéke nem csak abban rejlik, hogy jobb kedvre derít minket, hanem abban, hogy hosszú távon társunkká válik – örömben és nehezebb napokban egyaránt.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://www.kinship.com/uk/dog-lifestyle/lockdown-pet-long-term-happiness?utm_source=instagram&utm_medium=social-organic&utm_campaign=linkinbio&utm_content=www.instagram.com/p/DNq-4PF3Dcg Kép: cottonbro studio: https://www.pexels.com/photo/woman-girl-animal-dog-4047041/

The post A kutatás szerint a karanténkutyák nem tettek boldogabbá minket – de a kép ennél árnyaltabb appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

The post A járvány után megnövekedett az állatkínzásos esetek száma appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

A koronavírus világjárvány sokaknak felforgatta az életét. De, mint minden rossz dolognak, ennek is megvolt a pozitív hozadéka. Korábban mi is írtunk róla, hogy a járvány kitörése és a karantén időszak jelentősen növelte az emberek örökbefogadási kedvét. Az úgynevezett „COVID-kutyák” a világjárványnak köszönhetik azt, hogy szerető gazdira és otthonra leltek. De vajon mi lesz velük a nyitás után?

A járvány és a karantén időszak alatt sokan találták meg a helyet az életükben egy négylábú társnak és fogadtak örökbe kutyát vagy cicát. Egy amerikai menhely adatai szerint a járvány kitörését követő hónapokban az örökbefogadási kedv nagyságrendekkel nőtt. Míg előző év márciusában 140 érdeklődő látogatott el a menhelyre, addig 2020-ban ugyanebben a hónapban több, mint 3000-en kaptak kedvet az örökbefogadáshoz (FosterDogs Inc. adatai).

Jogosan merül fel a kérdés: vajon mi lesz a COVID-kutyák sorsa, ha minden visszaáll a régibe és az új gazdik visszatérnek a járvány előtti életükhöz?

Az USA Today című napilapnak Aron Jones, a Moms and Mutts Colorado Rescue állatmentő csoport vezetője így nyilatkozott: „Annak idején nem bírtunk elég kutyát menteni, hogy kielégítsük a hirtelen támadt igényt.” Mostanra viszont a szervezetnél megduplázódott a visszahozatalok száma. A menhelyre visszakerülő kutyák többsége egy év körüli.

Jones a cikkben később kiemeli, hogy többségében olyanok viszik vissza a kutyákat, akik korábbi kutyás tapasztalat nélkül, felindulásból fogadtak örökbe. Azt is elmondja, hogy a menhelyre visszakerült kutyák nagy része rosszul szocializált, ijedős és/vagy szeparációs szorongással küzd.

Természetesen nehéz megítélni egy ilyen helyzetet. Tény azonban, hogy nem csak a járványt követően ezek a menhelyre adás első számú okai.

Illetve ugyanez a korcsoport (egy év körüli kutyák) érintett. Nem csak a COVID-kutyák esetében igaz, hogy a felelőtlen örökbefogadás/vásárlás hamar kudarcba fullad, ha az újdonsült gazdi nem elégíti ki a kutya szocializációs, tanulási és egyéb mentális szükségleteit.

Ezt látszanak alátámasztani a Best Friends Animal Society adatai is. A szervezet felméréséből kiderül, hogy a 2020-as évhez viszonyítva ugyan 82,6%-kal nőtt a visszahozások száma, ez azonban még mindig 12,5%-kal elmarad a 2019-es adatokhoz képest.

Úgy tűnik, a járvány ugyan jelentősen növelte az örökbefogadási kedvet – van, amin nem változtatott. Ugyanakkor, a számokból világosan látszik, hogy – legalábbis az Egyesült Államokban – egyelőre pozitív a COVID-kutyák mérlege.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: FosterDogsNYC, USA Today; Képek: Photo by Samson Katt from Pexels

The post COVID-kutyák – mi lesz velük a nyitás után? appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.