Középiskolások terveznek mozgássegítő eszközt egy kutyának
Egy amerikai középiskola tervező mérnöknek készülő tanulói összefogtak, hogy az iskola egyik dolgozójának háromlábú kutyájának mozgássegítő eszközt építsenek.
Sadie egy autóbalesetben vesztette el az egyik mellső lábát. A sérülés sajnos olyan súlyos volt, hogy orvosok szinte azonnal az amputáció mellett döntöttek. A kutya gyorsan alkalmazkodott a megváltozott helyzethez. Hamar megtanult három lábon boldogulni, járni és sétálni. Nem volt szüksége mozgássegítő eszközre.
A kutyák nagyon ügyesen és gyorsan kompenzálnak bizonyos sérüléseket és hiányosságokat. A mozgásszervek egyensúlya azonban felborul, Sadie többi lába is nagyobb terhelésnek lett kitéve. Ahogy azonban egyre idősebb lett a kutyus, úgy használódtak el egyre jobban egészséges lábai. Lelassult és már egy rövid séta is fájdalmassá vált számára.
A tanárok közbelépnek
Sadie gazdija egy helyi középiskolában dolgozik, ahol elmesélte a kutyus történetét kollégáinak. Az egyik tanárnak pedig szinte azonnal támadt egy ötlete. Matt Howe tervezést és mérnöki alapismereteket oktat a diákoknak. Arra gondolt, hogy éppen megfelelő kihívás lenne diákjai számára, ha Sadie-nak valamilyen művégtagot, vagy mozgássegítő szerkezetet tervezhetnének és építhetnének meg. El is indította a „Mentsük meg Sadie-t” projektet és az iskola összes tanulójának kihirdette a feladatot.
90 diák dolgozik a projekten
Összesen 90 diák jelentkezett és szállt be a kihívásba. Az első osztályosoktól kezdve egészen a végzős hallgatókig elkezdtek dolgozni a megoldáson. Sadie meglátogatta a diákokat, akik lemérhették és tanulmányozhatták, a tökéletes terv kitalálásához. A kutyus nagyon szereti a gyerekeket, így rendkívül élvezte a figyelmet és a mozgolódást maga körül. A diákok elkezdtek prototípusokat építeni, majd kipróbálták őket Sadie-n. Megnézhették élőben, hogy mi működik a szerkezeten és mi nem. Fontos szempont volt a kényelem, a könnyű súly és az egyszerű használat.
Sok az ötlet, a nyertes szerkezet még várat magára
A tanulók folyamatosan dolgoznak a végső megoldáson, azonban az még nem készült el. Több különböző irányba indultak el a kis mérnökök. Sokan kezdtek el kis kocsit készíteni, mások pedig művégtaggal próbálkoznak. Sadie-nak nincs csonkja, így a biztonságos és kényelmes rögzítés nagy kihívásnak bizonyult mindenki számára.
Az egyik csoport például egy vastag slagot erősített egy kutyapulóverhez, amelyet Sadie kényelme érdekében szőnyeggel béleltek ki. Rácsavaroztak egy 3D-s nyomtatott lábat, hogy művégtaggá alakítsák. A kocsik között is számos variáns született. Vannak, akik négykerekű prototípussal próbálkoznak, mások kétkerekűvel. Tanáruk már az elején felkészítette a diákokat, hogy valószínűleg a tervek nagy része nem fog jól működni a valóságban. Azonban ez a projekt nagyszerű módja a tanulásnak és a fejlődésnek. Ha pedig sikerül megtalálni a megfelelő megoldást, egy idős kutya hétköznapjait fogják élhetőbbé és boldogabbá tenni.
Bohata Krisztina
(Kutyabarát.hu)
Forrás: WashingtonPost
