A Tiszát sújtó szeméthelyzet az idei Természetfilm Fesztivál középpontjában
Idén szeptember 10. és 12. között rendezték meg a Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztivált. A hetedik alkalommal, a Gödöllői Királyi Kastélyban megtartott rendezvényen idén is sor került a természetfilm szemlére, melyen a legjobb hazai és nemzetközi alkotásokat díjazták.
Egy természetfilm szerepe a környezeti nevelésben és a természet szeretetére való tanításban szinte a valódi természetjáráshoz hasonlítható. Ha belegondolunk, hányan indultunk útnak a Másfélmillió lépés… után hazánk felfedezésére, hányan keressük fel a természet szépségeit egy-egy látványos film megtekintése után és milyen hatása van az olyan nagyszabású filmeknek, melyek egy-egy környezetvédelmi problémát mutatnak be.
Az idei fesztiválon nem volt hiány témákból, látványos és elgondolkodtató, szemet gyönyörködtető és mélyen megrázó alkotásokból.
A 98 országból érkezett közel 2000 természetfilm közül pedig kevés volt olyan, amelyben nem jelent meg a környezetvédelem témája.
Ez a napjainkban oly sürgető téma ugyanis minden természetszerető ember gondolataiban felbukkan. Az erdőt járva, a mezőn sétálva vagy épp egy tó, folyó partján. Sajnos mindenhol tetten érhető az ember pusztító tevékenysége.
Ebben a témában, pontosabban a Tisza szemétfolyamában merült mélyebbre Ljasuk Dimitry, aki a pandémia időszakát önkéntes magányban töltötte egy tisza-tavi kunyhóban. A 2021. márciusában bemutatott A Tisza nevében című természetfilm nem csak a szakmai fődíjat nyerte el, hanem az M5 tévécsatorna különdíját is.
De talán nem is ez az alkotás legnagyobb érdeme, hanem az a hatás, amelyet a film kiváltott:
„Többek közt Kárpátalján számos szemétszedést szerveztek azóta is, állami szervek a Borzsa és Latorca mellékfolyókon több mint 40 szeméttorlaszt számoltak fel, a két főszereplő adománygyűjtésén közel 15000 dollár gyűlt össze, a németországi Coburg városa 220 nagyméretű szelektív kukát ajánlott fel, és azóta több hulladékkezelő cég is.
A filmet kárpátaljai és magyarországi iskolák pedagógusai beépítették a tananyagba, a kárpátaljai lakosság érezhetően több háztartási hulladékot juttat el a szelektív hulladékgyűjtő udvarokba, az ukrán hatóságok pedig kis szelektív udvarok támogatására forrásokat különítettek el. De ami talán a legfontosabb, hogy a döntéshozókig is eljutott a film, és hatására terveket fogalmaztak meg.” – foglalta össze Ljasuk Dimitry közösségi oldalán.
