Miért keményebb néha elveszteni egy kutyát, mint egy barátot vagy rokont?
Akinek soha nem volt kutyája, talán kissé túlzónak tarthatja a szomorúságot, amit szeretett kedvencünk elvesztésekor érzünk. De mi tudjuk: ő nem csak egy kutya. Sőt, nem „olyan”, mint egy családtag. Ő családtag. De vajon miért fájdalmasabb az elvesztése, mint akár egy baráté vagy rokoné?
Sajnálatos módon a legtöbb kultúrában nincsenek igazán elfogadott ceremóniák és gyászfolyamatok, amelyek segíthetik a búcsút haláluk után, így még inkább zavarban vagyunk, hogy lehetőleg ne mutassunk túl sokat megélt érzéseinkből. Talán, ha az emberek jobban értenék, milyen erős lehet a kapcsolat egy ember és egy kutya között, akkor elfogadottabb lenne a gyász időszaka is.
Semmihez sem hasonlítható kapocs
Mi van pontosan a kutyákban, ami ennyire közel hozza őket hozzánk? Az ebeknek az elmúlt 10-30 ezer év során alkalmazkodniuk kellett az emberekkel való együttéléshez. És nagyon jól csinálták: ők az egyetlen állatfaj, amely kifejezetten úgy formálódott, hogy a társainkká, barátainkká lépjenek elő. Talán az ok, hogy a kutyákkal való kapcsolatunk elégedettebbé tesz bennünket, mint más emberekkel való szálaink, abban keresendő, hogy tőlük mindig feltételek és kritika nélküli pozitív visszajelzéseket kapunk.
A kutyák felismerik az embert, és megtanulják értelmezni az emberi érzelmi állapotokat pusztán az arckifejezésekből. A tudományos kutatások azt is jelzik, hogy a kutyák megértik az emberi szándékot, megpróbálják segíteni a tulajdonosukat, és elkerülik azokat az embereket, akik nem működnek együtt a gazdikkal, vagy nem bánnak jól velük. Nem meglepő tehát, hogy az emberek is pozitívan reagálnak az ilyen szeretetre, segítségre és hűségre, jobban ragaszkodnak hozzá.
Nem csak „mint egy” családtag
– Julie Axelrod pszichológus rámutatott arra, hogy a kutya elvesztése azért annyira fájdalmas, mert a tulajdonosok nem csak egy háziállatot veszítenek el. Elveszítik a feltétel nélküli szeretet forrását, az elsődleges társat, aki biztonságot és kényelmet ad, és talán még egy „gyermeket” is, aki folyamatosan a védelmükre szorult.
– A kutya elvesztése emellett sokkal komolyabban megzavarhatja a gazdi napi rutinját, mint a legtöbb barát és rokon elvesztése. A tulajdonosok napi menetrendjük – akár nyaralási terveik is – a háziállatok igényeihez igazodnak. Az életmód és a rutin megváltozása a stressz egyik fő forrása.
Fontos, hogy engedjük meg magunknak, hogy gyászoljunk. Nem kell egyedül szembenéznünk a fájdalommal. A veszteség esetében sokat segíthet, ha találunk valakit, akivel őszintén beszélhetünk az érzéseinkről. Ez lehet barát, családtag, gyászfeldolgozó csoport, vagy akár egy mentálhigiénés szakember.
(Kutyabarát.hu)