Kutyajogosítvány – illene végre bevezetni?
Újra egyre több hír szól ember elleni kutyatámadásokról, ami mindig ugyanazokat a kérdéseket veti fel. A háziállatok elvileg barátságosak, de néhány fajtát támadásra tenyésztettek? Nem mindenkinek szabadna kutyát tartania? – ezekhez hasonló mondatokkal kampányolnak hosszú évek óta a cél támogatói. Vajon jogos?
Nem mindenki szereti vagy ismeri a kutyákat
Ha szereti is, van olyan helyzet, mikor egy ember elbizonytalanodhat, megijedhet. Bizonyos fajták nem ismerete vagy félreismerése is csak ront a helyzeten. És ha feltesszük a kérdést egy olyan szituációban, amikor félünk egy kutyától: honnan tudjuk, hogy nem fog megtámadni? A leggyakoribb válasz az, hogy mert még sosem támadott meg senkit. Sokak szerint azonban mindegyik – később emberre támadó kutyának volt egy olyan periódus az életében, mikor még nem támadt meg senkit.
Értjük, hogy a kutyák ugyan nem emberek, annál is inkább, mert ők feltétel nélkül szeretnek, a legjobb barátaink. De a kutyák nem emberek. Nem teljesen beszélik ugyanazt a nyelvet velünk, és nincsenek tisztában a tetteik következményeivel.
A statisztikák állítólag nem hazudnak
Bár feldolgozásuk is nézőpont kérdése. A melbourn-i Royal Children gyermekkórház adatai alapján évente 13,000 ember szorul kórházi ellátásra kutyaharapás miatt Ausztráliában. A legveszélyeztetettebbek az 5 év alatti gyerekek, leggyakrabban nyaki vagy fejet ért harapással.
Az Egyesült Államokban még riogatóbbak a statisztikák: 78 millió körül van a kutyák száma, körülbelül 4.5 millió kutyaharapás történik minden évben, ebből 900,000 valamilyen fertőzés is kialakul a harapással. Az államok lakosságát nézve ez azt jelenti, hogy minden 72. embert ér kutyatámadás. A harapások 80%-a azonban nem komoly, orvosi ellátást nem igényel.
A Center for Desease nevű amerikai szervezet adatai szerint a legtöbb harapást a csivava fajta jegyzi. További érdekesség, hogy az adatok szerint a nem ivartalanított kutyák követték el a harapások nagy részét, a halálos támadások 25%-a pedig láncra kötött, vegyes fajtájú kutyákhoz kapcsolódik.
A legerősebb harapás a hiedelmekkel ellentétben a kangal-é, majd következik a dobermann, az angol masztiff, a rottweiler, az amerikai pit bull terrier csak a 8., még a német juhászkutya is megelőzi.
Nem az egyedek, hanem a fajták kerülnek célkeresztbe
A vita általában nem azon megy, hogy bizonyos kutyák képesek emberre támadni, hanem inkább azon, hogy mely kutyák ezek. Az örök visszatérő kérdés: csak bizonyos fajtájú kutyák hajlamosak emberre támadni, ezzel különleges veszélyt jelentve a társadalomban?
Minden országban más fajták esnek a tiltólista hatálya vagy korlátozás alá, vannak átfedések, de van több olyan fajta, aminek viszonylag meglepő a listára kerülése. Ausztráliában a kutyaharapások 75%-át ugyanaz a négy fajta egyedei követik el: az ausztrál pásztorkutya, a dobermann, a német juhászkutya és a rottweiler, de az ötödik a sorban a labrador retriever, ami a világ szinte összes országában a top#1 fajtaként fut.
Sokszor szóba kerül a kutya jogosítvány kérdése: számos országban már bevezettek különböző feltételeket (ezeket itt megtalálod), amelyeknek teljesülnie kell, ha valaki kutyát szeretne tartani – illetve bizonyos fajtájú kutyát választ maga mellé. Itthon is sokadjára kezd körvonalazódni az igény egy vizsgához kötött kutyatartásra, hogy ezzel is erősödjön a felelős állattartók tábora.
Folytatjuk!
A kutyatámadás jogi következményei
Mit tegyünk, ha nem tudunk elkerülni egy kutyatámadást
(kutyabarát.hu)
