Kutyajogsi külföldön
Gazda tanfolyam és kutyajogosítvány. Nyugati szomszédainknál évek óta létezik valamilyen formában. Országa válogatja, hogy mennyire működőképes, de egy biztos: nálunk nincs ilyen. De vajon nekik jó-e, hogy van?
Az osztrák vizsga
2010-ben törvénybe iktatták, hogy minden kutyát be kell jelenteni az önkormányzatoknál azután, hogy gazdájához került.
Mint azt Gerald Pötztől, az Osztrák Kutyatartók Egyesületének vezetőségi tagjától megtudtuk: tartományonként eltérő, hogy kell-e engedély a kutyák tartásához, és ha igen, akkor milyen fajtákhoz. A nyilvántartásban szerepel, hogy „veszélyes” vagy ,,nem veszélyes” kategóriába soroljuk-e a kutyát, amit egyébként természetesen szakértők állapítanak meg. Bécsben csak az úgynevezett „harci kutyák” tartásához kell engedély.
Ezek a bullterrier, staffordshire bullterrier, nápolyi masztiff spanyol masztiff, tosa inu, pitbull, rottweiler és az argentin dog. Az engedélyhez le kell tenni egy vizsgát, ami 25 euróba kerül. Mindegyik veszélyes kategóriába sorolt kutyához külön engedély kell, külön kell velük vizsgázni, ezután kapjuk meg az ún. kutyajogosítványt.
A vizsgának elméleti és gyakorlati része is van. Először egy 30 kérdéses tesztet kell kitölteni, amiből legalább 24-et teljesíteni kell. A 150 lehetséges kérdés főleg a kutyatartás szabályairól, a törvényi kötelezettségekről, a kutya képzéséről, az állat egészségéről szól. Például: mi oldja a kutya stresszét, hogyan kell a kutyához szólni, ha megdicsérjük, magas, mély hangon vagy lassan. Vagy: mi a helyes viselkedés, ha a kutya az előszobába vizel.
Mit kell tenni, ha a kutya fél valamitől és a gazdája mögé akar bújni. Képek alapján fel kell ismerni egy kutya arckifejezéséről, hogy fél és el akar futni vagy elszánt és támadni fog. De azt is tudni kell például, hogy a Kortizol nevű hormon, ami stressz alatt termelődik a kutya szervezetében, mennyi idő alatt bomlik le.
A vizsga gyakorlati részében tesztelik, hogy a kutyatartó a hétköznapi helyzeteket hogyan oldja meg a kutyájával. Például nagyobb embertömegben mozgás vagy találkozás más kutyákkal.
Az intézkedés számlájára írják, hogy 2013-ig 63%-al csökkent a problémás kutyák által okozott harapásos támadások száma Bécsben. Aki elmulasztja a kutyajogosítvány beszerzését, több száz eurós bírságra számíthat, és kutyáját is elvehetik. Türelmi idő vonatkozik azokra, akik már rendelkeztek a csoportba sorolt kutyával a rendelet hatályba lépésekor, ez a türelmi idő egy év.
Szomszédunknál igencsak változatos a szabályozás
Alsó-Ausztriában a szigorú kutyatartási törvény szerint minden kutyatulajdonosnak vizsgáznia kell. Burgenlandban és Tirolban minden kutya tartása engedett, nincs vizsga. Stájerországban minden új kutyával, fajtától függetlenül vizsgázni kell az állatorvosnál. A vizsga 30 euróba kerül. Kärntenben csak azokat a kutyákat kötelező levizsgáztatni, amelyeknek probléma van a viselkedésével. Vorarlbergben van a legtöbb, 14 fajta a harci kutyák listán, például a Ridgeback is. Ezek a kutyák csak külön engedéllyel tarthatók. Felső-Ausztriában pedig minden kutyához kell engedély.
Jó, hogy van?
Természetesen a dolog nem fenékig tejfel, hatalmas viták kerekedtek abból, amiből mindig: melyik fajta miért számít veszélyes kutyának, vagy, hogy egyes fajták miért nem. Sokan hangot adtak annak is, hogy bármelyik fajta egyedei közt előfordulhatnak támadások. Sokan inkább megszabadultak kedvenceiktől. A bécsi állatmenhelyre mintegy ötven kutya érkezett két hónappal a jogosítvány hatályba lépése óta. A menhelyre kerülő kutyáknak amúgy sem könnyű gazdát találni, gondoljunk bele, mi a helyzet mondjuk egy idős rottweilerrel a jelen intézkedések mellett.
Nem ismeretlen a gazdák oktatása más országokban sem, Svájcban például 2010 óta csak azok tarthatnak kutyát, akik részt vettek a tanfolyamon, és letették sikeresen a vizsgát. Németországban három szervezet képzései közül választhatnak a tulajdonosok, de itt önkéntes alapon működik.
Anglia a legellentmondásosabb
Angliában is évek óta működik a dolog, de ott is részben önkéntes alapon. Itt jelenleg fajta alapú törvénykezés van érvényben (Breed Specific Legislation), az 1991-es Veszélyes Kutyákról szóló Törvény (Dangerous Dog Act) értelmében tilos veszélyes kutyát birtokolni, ez alól csak bírósági engedéllyel és szigorú szabályoknak megfelelve kerülhet egy kutya a kivételi listára.
A törvény értelmében négy fajta: a Pitbull, a Tosa Inu, a Dogo Argentino és a Fila Brasileiro tiltottak az országban, tilos behozni és szaporítani. A már megszületett kutyák esetében a bíróság dönthet arról, hogy kivételt kap-e a kutya. A legnagyobb kritikát – amellett, hogy a kutya viselkedését és veszélyességét nem a fajtája határozza meg – azért kapja a törvény, mert ezen kutyafajták típusaira hivatkozik, azaz az adott kutya lehet akár fajtatiszta, törzskönyves más fajtába tartozó kutya is, ha például kinézetre pitbull típusúnak mondják.
Rengeteg történetet lehet hallani és olvasni arról, hogy bejelentés alapján, vagy akár az utcán sétálva koboztak el valakitől kutyát a törvény értelmében. Ilyen esetben a kutyát karanténba helyezik, szakértői véleményt kérnek róla, és a bíróság dönt a sorsáról. Amennyiben a kutya az adott fajtatípusba tartozik, de a szakértő véleménye az, hogy nem veszélyes a társadalomra és más kutyára, akkor a kivételi listára kerül. Ez azt jelenti, hogy közterületen csak pórázon és szájkosárban tartózkodhat, továbbá be kell fizetni egy meghatározott összeget, a kutyát biztosítani kell (amit egyébként nem minden biztosító vállal). Ivartalanítani kell, valamint tetoválással és mikrochippel kell ellátni.
A legszerencsésebb esetben a kutyáról azt állapítják meg, hogy nem tartozik a fenti típusokba és így minden szigorítás nélkül visszakerülhet a családjához. Természetesen nem csak erre a négy fajtára vonatkozik a törvény, minden olyan esetben is ez az eljárás, ha egy kutya rátámadt emberekre vagy állatokra, fajtától függetlenül. A döntés legrosszabb esetben a kutya elaltatását jelenti. Az egyik leghíresebb ilyen kutya Lennox volt. A történetéről és a nevéhez fűződő mozgalomról itt olvashatsz.
ViNyL
(kutyabarát.hu)
