Háromszorosára nőtt a bálnák partra vetődése Skóciában
Szennyezés, zaj és a halállomány csökkenése állhat a háttérben.
Egy friss kutatás szerint az elmúlt harminc évben drámai mértékben megnőtt a bálnák és delfinek partra vetődése Skóciában. Míg 1992-ben évente körülbelül száz esetet jegyeztek fel, 2022-re ez a szám meghaladta a háromszázat. A leginkább a sziláscetek és a közönséges delfinek érintettek, különösen 2010 után figyelhető meg a gyors növekedés.
A zaj hatása az óceán élőlényeire
A kutatók szerint a part menti ipari tevékenységek, köztük a tengeralatti kutatások során használt szeizmikus légágyúk zaja is szerepet játszhat a jelenségben. Ezeket elsősorban olaj- és gázlelőhelyek felderítésére, illetve szélerőművek tervezésénél alkalmazzák. Az erős hanghullámok megzavarhatják a bálnák tájékozódását, menekülés közben pedig sekély vizekbe sodródhatnak, ahol könnyen partra vetődnek. A kutatás szerint a zajterhelés a következő években még növekedhet, ahogy a szélerőműparkok építése felgyorsul.
A bálnák és delfinek pusztulásában nemcsak a zaj, hanem más emberi hatások is közrejátszanak. A csökkenő halállomány, a műanyag és vegyi szennyezés, valamint a halászeszközökbe gabalyodás mind hozzájárulnak a tragédiákhoz. A delfinek különösen sérülékenyek a hajókkal való ütközések miatt, míg a bálnákat az óceán melegedése is érinti: egyre északabbra vándorolnak, így gyakrabban tűnnek fel a skót vizekben, ahol nagyobb a partra vetődés kockázata.
Vészjelzés az óceán állapotáról
A kutatást végző Scottish Marine Animal Stranding Scheme (Skót Tengeri Állat Partra Vetődési Program) vezetője, Andrew Brownlow szerint a bálnák az óceán „őrhelyein” állnak, és pusztulásuk korai jelzés lehet arra, hogy valami komoly változás zajlik a tengeri környezetben. A növekvő számú partra vetődés ezért nemcsak az állatokat érinti, hanem az egész ökoszisztéma jövőjére figyelmeztet.
Bohata Krisztina
(Kutyabarát.hu)
Forrás: YaleEnvironment360
