A kutyák 20%-a élhet ADHD-val – lehet, hogy a miénk is?
Az ADHD kifejezést rengeteget használjuk, de talán kevesen tudják pontosan mit is takar. Az ADHD az attention deficit hyperactivity disorder, azaz figyelemhiányos hiperaktivitás zavar, rövidítése. Egy idegrendszeri rendellenesség, amely lehet veleszületett vagy szerzett. Vezető tünete a figyelemzavar, de járhat hiperaktivitással, feledékenységgel és a gyenge impulzuskontrollal. Bár a köznyelvben az eleven gyerekeket és a kissé szétszórtakat is sokszor hívják ADHD-snak, az ADHD egy diagnózis, amely alapos kivizsgálás és a kritériumoknak való megfelelés után adható. Kutyák esetében az ADHD diagnózis egyelőre nem hivatalos, ADHD-szerű viselkedésről beszélhetünk. Többek között magyar kutatók is dolgoznak olyan mérőeszköz kidolgozásán, amellyel mérhető és diagnosztizálható lenne a kutya ADHD (más néven ADD).
Hogyan néz ki az ADHD a kutyáknál?
Az ADHD, ahogy fentebb is említettük, kutyáknál nem rendelkezik hivatalos diagnózissal, mint az embereknél. A kutyák azonban sok hasonló viselkedési formát mutathatnak, mint az ADHD-val élő emberek. Ide legtöbbször a hiperaktivitást, az impulzivitást és a (tartós) koncentrációra való képtelenséget értjük. A tünetek olyan viselkedésformákban nyilvánulnak meg, mint a túlzott ugatás, nyugtalanság, koncentrációs nehézségek, vagy a rombolás. Az érintett kutyák rosszul viselik, ha egyedül hagyják őket, illetve nehezükre esik az emberi jelzéseket követni. Ezek a közös tünetek a kutyák között eltérően jelenhetnek meg, olyan tényezők függvényében, mint a fajta, a kor, a nem, a testméret és a környezet.
Lehet, hogy az én kutyám is ADHD-s?
A kutyák viselkedésének megértéséhez holisztikus megközelítésre van szükség. Számos tényezőt kell megvizsgálnunk ahhoz, hogy bármiféle következtetést vonhassunk le. Ilyen tényező például az általános egészségi állapot és jóllét, a mozgás és pihenés minősége, a kölcsönhatások a gazdával és a családtagokkal, kutya társakkal. Számításba kell venni a kutyát érő ingerek mennyiségét, és természetesen a kutya életkorát és fejlődési szintjét is.
A kutya viselkedésének néhány héten keresztül történő nyomon követése felbecsülhetetlen értékű lehet ahhoz, hogy megértsük, miért viselkedik úgy, ahogyan viselkedik. Ehhez célszerű naplózni a viselkedést és a környezetet. Például, feljegyezhetjük a hiperaktivitás vagy a szorongás szintjét, valamint a napi pihenés mennyiségét, valamint az aktivitásra vagy zavarra utaló példákat. Érdemes felírni a rutint, és minden ettől való eltérést. Például, ha a kutyánkkal rendszerint a egy órát sétálunk egyedül, de ettől eltérés volt, mert egy kutyás csapattal sétáltunk aznap. Írjuk fel azt is, hogy mikor, mennyit és mit evett a kutya, illetve adott esetben ettől volt-e eltérés. Ez lehetővé teszi annak megállapítását, hogy a hiperaktív vagy figyelmetlen viselkedés rendszeres-e, vagy pedig például a túl sok izgalom vagy negatív inger következménye. Előbbi esetben beszélhetünk egyfajta személyiségvonásról, amely időben és a környezettől viszonylag függetlenül állandó. Míg utóbbi esetben a zavart okozó tényező kiiktatásával általában a probléma is megszűnik.
Fontos!
Ha kutyánk viselkedése megváltozik, elengedhetetlen és elsődleges az alapos állatorvosi kivizsgálás, hogy kizárjuk a betegséget vagy fájdalmat. Egy teljes laborvizsgálat rávilágíthat olyan problémákra, melyek hatással vannak a viselkedésre. Ilyenek például a pajzsmirigyproblémák vagy a B-vitaminhiány.