Ennyit számít: már egy hét ideiglenes befogadás is megváltoztatja egy kutya életét
Aki valaha fogadott már be ideiglenesen kutyát, pontosan tudja, milyen látványos változáson mennek keresztül ezek az állatok. Néhány nap alatt ellazulnak, megnyugszanak, és mintha egy kicsit újra önmaguk lennének. Egy friss tudományos kutatás most számszerűen is alátámasztja azt, amit a tapasztalt önkéntesek régóta éreznek: már egyetlen hét ideiglenes befogadás is mérhetően javítja a menhelyi kutyák közérzetét.
A PeerJ folyóiratban megjelent vizsgálat két amerikai menhelyen zajlott. Az egyik Arizonában, a másik Virginiában található. Összesen 84 kutya vett részt a kutatásban, és a megfigyelés 17 napig tartott. Az első öt napban a kutyák a menhelyen maradtak, ezt követően hét napot töltöttek ideiglenes befogadó családoknál, majd az utolsó öt napban visszakerültek a menhelyi környezetbe.
A kutatók minden reggel vizeletmintát vettek a kutyáktól, hogy mérjék a kortizol szintjüket. A kortizol az egyik legfontosabb hormon, amely a stressz mértékére utal. Emellett a kutyák nyakörvére aktivitásmérőt is rögzítettek, amely pontos adatokat szolgáltatott arról, mennyit mozognak, pihennek vagy ha esetleg túlzottan aktívak.
Az eredmények egyértelműek voltak: az ideiglenes otthonban töltött egy hét alatt a kutyák kortizol szintje jelentősen csökkent. Az aktivitásmérők adatai azt is megmutatták, hogy a befogadó családoknál a kutyák több időt töltöttek pihenéssel és alvással – vagyis valóban sikerült „kiereszteniük a gőzt”.
Korábbi kutatások már kimutatták, hogy néhány nap ideiglenes elhelyezés is kedvező hatással lehet a stresszre, de a mostani vizsgálat eredménye meglepte a kutatókat. A teljes hét alatt tapasztalt kortizolszint-csökkenés jóval nagyobb volt, mint amire számítottak.
Talán még ennél is megnyugtatóbb eredmény, hogy a kutyák stresszszintje nem ugrott meg akkor sem, amikor visszakerültek a menhelyre. Sok szakember attól tartott, hogy az „otthoni pihenés” után a visszatérés újabb lelki megterhelést jelenthet az állatok számára, ám a mérések ezt nem igazolták. A kortizolszint nagyjából ugyanarra a szintre állt vissza, ahol az ideiglenes befogadás előtt volt.
Ahogy a kutatás vezető szerzője fogalmazott: az ideiglenes befogadás inkább olyan a kutyák számára, mint egy rövid szabadság. Lehetőség a feltöltődésre, anélkül, hogy hosszú távon megnehezítené a menhelyi élethez való visszatérést.
A vizsgálat egy másik fontos összefüggésre is rávilágított: a kutyák közötti kapcsolatok számítanak. Azok az ebek, akik az ideiglenes befogadás után egy jól ismert társuk mellé kerültek vissza, nyugodtabbak voltak, többet pihentek, és kevesebb túlzott aktivitást mutattak. Ezzel szemben azok a kutyák, akik egyedül vagy ismeretlen társ mellé tértek vissza, nehezebben nyugodtak meg.
A kutatók szerint a kutyák számára a megszokott kapcsolatok stabilitást jelentenek. Hasonlóan ahhoz, ahogyan egy barát jelenléte az embereknek is kapaszkodót ad stresszes helyzetekben. Egy ismerős társsal megosztott kennel segíthet abban, hogy a kutyák gyorsabban alkalmazkodjanak és könnyebben pihenjenek.
