

Előző bejegyzés
Miért nem működik a „nem!”? És mit tegyünk inkább, hogy a kutyánk ne csinálja, amit nem szabad?
Következő bejegyzés
További érdekes cikkek
Hozzászólások


Valójában élvezik a dallamos hangunkat, vagy csak eltűrik? Esetleg kifejezetten az agyukra megy, ha éneklünk nekik? Sajnos erre nincs egyértelmű válasz. Zachary Silver, az Occidental College pszichológia professzora és a Canine Intelligence Lab igazgatója szerint: „Nem vagyunk teljesen biztosak abban, hogy a kutyák szeretik-e a dallamokat vagy a harmóniákat, amelyek a zenében jelen vannak.” Ugyanakkor azt tudjuk, hogy a kutyák pozitívan reagálnak arra, ha a számukra jellegzetes „kedves hangunkon” beszélünk hozzájuk.
Mindannyian használjuk ezt a magasabb hangfekvésű, érzelmekkel teli tónust, amikor kedvenceinkhez szólunk. Silver szerint az éneklés sok hasonlóságot mutat a kutyáknak szóló beszédmóddal. „Nem tudjuk biztosan, hogy a kutyák szeretik-e a dallamokat és a zene egyéb tulajdonságait, amiket mi, emberek értékelünk. Azt elmondhatjuk, hogy nagyobb valószínűséggel figyelnek egy éneklő emberre, mint valakire, aki csak normálisan beszél.” Hogy élvezik-e? Ki tudja? De az biztos, hogy meghallják.
Sok kutya kifejezetten jól reagál a zenére. Tele van az internet a gazdival együtt éneklő ebekkel. Bizonyos típusú zene (elsősorban a klasszikusok) pedig kifejezetten megnyugtatóan hatnak a kutyák idegrendszerére. Persze, ez nem egészen ugyanaz, mintha mi éneklünk nekik. És valószínűleg, az sem mindegy, hogy mit énekelünk. Egy kedves, megnyugtató dallam feltehetően egész más hatást vált ki a kutyákból, mint egy jó kis Korn vagy Sepultura szám, már aki el tudja ezeket énekelni …
A kutyák természetes módon vonyítással kommunikálnak. Legyen szó arról, hogy „énekelnek” a zenére, vagy hogy elnyújtott hangon válaszolnak egy távoli szirénára, ilyenkor valamit közölni akarnak. Egyes fajták hajlamosabbak a vonyításra, és ennek a viselkedésnek számos oka lehet. Lehet fájdalom vagy félelem kifejezése, más kutyák vonyítására adott ösztönös válasz, vagy egyszerű figyelemfelkeltés. Bármi is legyen az oka, a legegyszerűbb magyarázat az, hogy a kutyák evolúciósan erre lettek programozva.
Előző bejegyzés
Miért nem működik a „nem!”? És mit tegyünk inkább, hogy a kutyánk ne csinálja, amit nem szabad?
Következő bejegyzés