Japán újrakezdi a bálnák kereskedelmi célú gyilkolását
A bálnavadászatot a legtöbb nemzet ma már kegyetlennek és feleslegesnek tartja, és a második világháború ideje alatt és utána is virágzó iparágat mára már teljesen ignorálta. Azokban az időkben a bálnazsír és hús szinte alapvető élelmiszernek számított bizonyos régiókban, ami ezeknek a csodálatos élőlények számának drasztikus csökkenéséhez vezetett.
2018 decemberében Japán hivatalosan is bejelentette, hogy kilép a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottságból, melyet 1946-ban hoztak létre és több tucat állam írta alá Washingtonban a nemzetközi egyezményt azzal a céllal, hogy visszaszorítsák és szabályozzák a bálnák vadászatát. A nyolcvanas években a bizottság eljutott arra a pontra, hogy lényegében betiltották a kereskedelmi célú bálnavadászatot, de maradt azért kiskapu, bizonyos kutatási célokra és a bálnavadászatból élő népeknek kvótarendszert dolgoztak ki. Norvégia és Izland is élt ezekkel a lehetőségekkel és egy idő után saját kvótákat is biztosítottak a bálnavadászoknak.
Ebből a moratóriumból lépett most ki Japán, azzal az indokkal, hogy a bizottságot eredetileg nem a tiltásra, hanem a szabályozásra hozták létre, és az évtizedek alatt érvényben lévő tilalom miatt már akkorára nőtt a bálna populációk száma, hogy újra biztonságosan lehet őket vadászni, anélkül, hogy a kihalásukat veszélyeztetnék. Tulajdonképpen Japán mindig is kijátszotta a moratóriumot, 2014-ben Ausztrália bíróságon bizonyította, hogy a kutatási célra kapott kvótáit is kereskedelmi vadászatra használta fel. A gyakorlat tehát nem változik, csak „hivatalossá” válik és talán annyi előnye lesz – ha lehet itt előnyről beszélni – hogy csak a saját területén fog bálnavadászatot folytatni.
A Japán döntés azért sem tűnik indokoltnak, mert egy 2012-es felmérés szerint a japánoknak csupán 10%-a vásárol és fogyaszt bálnahúst, és a népesség csupán negyede támogatja a bálnavadászatot. 2013-tól a bálnavadászati ipar kevesebb, mint 1000 embert foglalkoztatott és kormányzati támogatások segítségével maradt csak életben. Ennek tükrében teljesen érthetetlen, hogy kulturális jelentőségűnek tekintik a bálnavadászatot és ezzel az indokkal akarják újra fellendíteni azt.
Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy a bálnákra nem a kereskedelmi vadászat jelenti a legnagyobb veszélyt, ami elsősorban a moratóriumnak köszönhető. Jelenleg több bálna pusztul el hajókkal való ütközéstől, halászhálókban és a környezetszennyezésnek köszönhetően, mint vadászatban. Ez az arány persze csak addig lesz tartható, ameddig a vadászatot képes lesz kordában tartani a bizottság. Ezért Japán most a nemzetközi szégyenfalra került és erős nyomás alatt áll, de sajnos semmilyen eszköz nem áll rendelkezésre, hogy megakadályozzák a kilépésüket.
Bohata Krisztina
(Kutyabarát.hu)
