Müller Péter: Akinek rossz jellemű a kutyája, attól érdemes elköszönni
Egy-egy mondat néha többet ér, mint száz könyv. Egy érzés- és gondolatmagocska megtermékenyít, a tiéd lesz, és segít élni. Jobban megismered önmagadat, a társadat – és talán az életedet is. Heti útravaló a Life.hu-n.
„'Ha egyszer a kutyád elmondhatná, mi mindent lát, érez, hall és szagol benned, beleértve minden lelkiállapotodat, és a bajaidat, még tán a jövődet is, többé nem kellene pszichológushoz menned.
Sok embernek a kutyája a tanítómestere. Nem veszi észre. Úgy véli, szellemi fölényben van a kutyájával szemben, ráadásul az állat kiszolgáltatott is neki, s ezért úgy gondolja, hogy a „gazdája vagyok”.
Sokan ugyanezt érzik a feleségükkel is. Nem fedezik föl benne az érzékeny műszert, a másik dimenzióban való tájékozódó képességet, s a jóságot, hogy elnézi a rossz természetüket. Elfelejtenek fölnézni rá. Elfelejtenek figyelni rá. Elfelejtik, hogy gyakran értelmet visz az életükbe. És szeretetet.
Fotók: Life.hu
Párkeresőknek tanácsolnám, hogy figyeljék meg az esetleges jelöltjeiket, hogyan bánnak az állatokkal. Mennyire tudnak kutyául. S mennyire hallgatnak rájuk. Mennyire értik meg néma beszédüket. Jelzéseiket. Mennyire ismerik az érzéseiket, az üzeneteiket, ősi tisztaságukat, s az embertől tanult ravaszságaikat.
Arra is figyeljenek, hogy ha valakinek rossz jellemű a kutyája, ahhoz nem szabad férjhez menni. Vagy azért, mert nem tudta megnevelni, sőt, talán rosszra nevelte, vagy azért, mert a kutya átvette gazdája jellemét. Köszönj el az ilyen embertől, s emlékül küldj egy csontot neki.”
Óriási gondolatok Müller Pétertől, melyek a Life.hu oldalán olvashatók.
(kutyabarát.hu)
