(Kutyás) Vers mindenkinek! Juhász Gyula

Juhász Gyula (1883-1937) költészetét – ahogy az egész életét – a pesszimizmus, a borongós hangulat hatotta át. Főleg szerelmi költészetét (Anna-versek, Júlia-versek, Hermia-versek) ismerjük, annak ellenére, hogy a szerelmi boldogság soha nem adatott meg neki.

Juhász igazi lírai alkat, hangulatköltő volt, fő témái a bánat, rezignáltság, a pesszimizmus. A „Beteg kutya”című versére is a búskomor hangulat jellemző:

Juhász Gyula:
BETEG KUTYA

Úgy néz reád, mint a szótlan fájdalom
És vánszorog a ragyogó napon.

Szeméből csöndes panasz sír feléd,
Keresi részvéted tekintetét.

Tebenned bízik, úrban a hívő,
És kínjait eléd teríti ő.

A mindenség poklában didereg,
Oly nyomorult, akár az emberek.

A megváltó halált nem ismeri,
Nem tudja, hogy az enyhet ad neki.

Csak nyöszörög, sírása könnytelen
S az égre szűköl árván, csöndesen.

Testvéred ő is és osztályosod,
A nap alatt egy a ti sorsotok,

Szenved, pedig nincs semmi vétke sem,
Ártatlan ő, szegény és védtelen.

Mégis embernek ember gyilkosa
És a kutyától nem tanul soha!

(kutyabarát.hu)