Csak fekete és öreg ne legyen
Évente háromezer kutya és ötszáz cica fordul meg a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatóság Állategészségügyi Szolgálatának telepén. Most először volt érezhető a chipek jótékony hatása, hiszen a szilveszteri tűzijátékok miatt elszökött, riadt állatok többsége visszakerült gazdájához. És egy pálfordulás is történt a korábban mindenki által „sintértelepnek” titulált ebrendészeten. – írja a figyelő.hu
Fekete cica gubbasztott Ágiék kertjében, pedig van kutya háznál csak azt a lakásban tartják. A cica nem volt ismerős és betegnek is tűnt. Áginak el kellett mennie otthonról, de nem hagyta nyugodni őt az ismeretlen cica mivolta. Egy óra múlva, amikor hazaért a cicát ugyanott találta. Telefont ragadott és felhívott egy állatmenhelyet, de sajnos nem vihette oda a cicát. A kormos macska végül az Illatos úti ebtelepre került.
Sokszor kapnak elutasító választ az emberek az alapítványi menhelyektől, mesélte a FÖRI Állategészségügyi Szolgálatának vezető állatorvosa dr. Kozma Tamás. A kis menhelyek gyorsan megtelnek, nincs mindig pénzük meggyógyítani vagy gondozni az állatot, de a Szolgálat nem teheti ki a megtelt táblát. Nekik kötelességük átvenni a kóbor ebeket és a talált cicákat.
Dr. Kozma Tamás
Korábban az Illatos úti telepet mindenki „sintér telepnek” nevezte. Évekkel ezelőtt arról volt híres, hogy Budapest-szerte begyűjtik az állatokat és el is altatják őket. Ma már ez nem így van. Évente háromezer kutya kerül ide, az ebek 99 százaléka gazdira talál ma már. 2000-ben ötezer kutyából négyezret el kellett altatni, ez egy szörnyű időszak volt elmlékszik vissza dr. Kozma Tamás. Akkoriban a kutyák nem voltak oltva nem voltak megfelelően ellátva. Nem volt kapcsolat az állatvédő szervezetekkel, fertőző betegségek tomboltak a kennelekben, az emberek nem néztek az Illatos út felé sem, nem fogadtak örökbe ebeket.
Kegyetlen állattartók
Az állatorvos szerint Magyarországtól nyugatra azért nincs annyi állatmenhely, mert az emberek sokkal felelőssebben gondolkodnak, nem dobják ki az utcára a kutyáikat, olyan „hogy megunt vagy kidobott négylábú nem létezik. „Tőlünk keletre pedig szintén nincs állatmenhely, mert ott teljesen megszokott dolog, hogy a kávézók teraszain vagy az utcákon flangálnak a kutyák, macskák és ott ez senkit nem zavar. Magyarország egy picit tudathasadásos állapotban van, miszerint az emberek egyik fele teljes joggal azt mondja, a kutyának nem az utcán van a helye, mert fél tőle, a másik fele meg azt mondja: „jaj nehogy elvigyék, mit csinálnak vele, jó helyen van az ott?”.
Szocsiban a téli olimpia miatt több mint kétezer kóbor kutyát és macskát fogtak be és altattak el. A fekete-tengeri üdülőhely hatóságainak ez mintegy 12.5 millió forintnak megfelelő rubelbe került. A döntéssel állatvédő szervezetek tömegeit haragította magára az orosz hatóság. Korábban a labdarúgó Európa-bajnokság ukrajnai helyszínein is tömegesen irtották a kóbor állatokat, ami nemzetközi felháborodást váltott ki.
Tavaly január elsejétől már bírság jár azért, ha nem találnak elektronikus azonosítót, vagyis chipet az állatban. Kozma doktor szerint szilveszterkor bebizonyosodott, hogy jogos volt a kormányzat részéről, a chip kötelezővé tétele. Az Állatmentő Ligával együttműködve sok, vagyis szinte az összes riadt kutyát haza tudták vinni a „srácok” – mesélte az állatorvos. Volt olyan időszak 3-4 évvel ezelőtt, hogy szilveszter után olyan sok kutya (kb. 80) került a Szolgálathoz, hogy már nem tudták hova tenni, a telep autóiban laktak a megrémült állatok.
Az ebtelep „srácai” négy kocsival róják Budapest kerületeit, egyelőre dr. Kozma Tamás szerint elegendő a járműparkjuk. Budapesten közel 200 ezer kutya van az Illatos úton 94 férőhely áll rendelkezésre, ez azért elég kevés. A bekerülő kutyák 30-40 százalékában van chip.
A Kóbor kutyák és a leadott kutyák között hatalmas különbség van jogi értelemben. A kóbor ebeket két hétig csak a saját gazdija viheti haza, a leadott kutyák viszont azonnal a telep tulajdonába kerülnek, ők azonnal örökbe adhatók. Egy örökbeadásért ötezer forintot kell fizetni, ebben benne van a mikrocsip ára, az állat korának megfelelő védőoltások és a féregtelenítés is
Cicák szinte magányosan
Látogatásunkkor összesen három cica volt a Szolgálat „macsgarázsában”. Sajnos az Ági által megmentett cica nem élte meg a másnap reggelt. Kozma Tamás és a mentőegység emberei is emlékeztek rá, a cica nagyon beteg volt. Viszont egy vörös cica alig várta, hogy kivegyük a ketrecből. Róla annyit tudni, hogy a gazdija kórházba került, nem maradhatott a lakásban egyedül és a rendőrök hozták be. A viszonylag alacsony macska létszámnak az állatorvos szerint az az oka, hogy most nincs szezonjuk a cicáknak, tavasszal mikor tüzelnek és ellenek az állatok sokkal több cica lesz bent – mondta a vörös cica simogatása közben Kozma Tamás.
Az állatmentő szerint nagyon sokszor nehezen hihető a sztori, amit előadnak a vemhes állataikról vagy a megszületett vinnyogó kölykeikről az emberek. Sokan még azt a felelősséget sem merik vállalni, hogy az eb a saját kutyája, aki leellett. A szakember szerint szűk az a réteg, aki megfelelően tartja a kutyát vagy macskát manapság. Kozma Tamás szerint három féle állattartó létezik: az egyik, aki agyon majmolja, cicomázza, öltözteti, a másik aki szereti, félti családtagként tekint rá, és vannak sajnos olyanok, akik haszonállatként tekintenek négylábú kutyájukra vagy cicájukra. Ha beteg az eb azt gondolják, magától meggyógyul, ha meg nem lesz jobban az sem baj, mert majd „kerül a házhoz másik”.
A kennelekből szomorú szemekkel nézelődő beteg, kidobott kutyusok között volt olyan, aki állandóan szökdösött, fenn akadt a kerítésen, ezért dobták ki. Az egyik kutya szemében már hónapok óta benne lehetett egy toklász, de az eb gazdáját ez nem nagyon izgatta, de volt, aki azért dobta kis négylábúját, mert daganatok lepték el a testét.
Évente 60 millió forintból gazdálkodnak az Illatos úton, ezt az összeget kizárólag a működésre fordítják. Négy autót tartanak fenn, az éves gyógyszer felhasználásuk 6-7 millió forint. Minden kutya, aki bekerül védőoltást kap, féregtelenítik, ha vemhesen kerül be, akkor ivartalanítják.
2013-ban 2920 állat került be. 1046 leadott eb, 1285 kóbor eb, 323 leadott macska, 196 kóbor cica. Helyhiány miatt egyetlen állatot sem kellett elaltatni. A tavaly elaltatott 126 állat, azért lépett az örök vadászmezőkre, mert a saját gazdija hozta be a menthetetlen súlyos betegsége miatt. Az altatás az ebrendészetnél olcsóbb, mint az állatorvosi klinikákon és az Illatos úton gondoskodnak a tetemek elszállításáról is. De ez még így is 9 ezer forint körül van.
Állatvédők tavaly 636 kutyát vittek el az Állategészségügyi Szolgálattól. Többségük külföldre kerül, nyugaton ugyan is keresik az esélytelen, szomorú szemű idős kutyákat. A legnehezebb a keverék, kan, fekete idős kutya örökbeadása. Magyar embernek nem kell ilyen kutya – árulta el dr. Kozma Tamás.
Örökbeadó napok
A Szolgálat évente 3-4 örökbeadó napot is tart, ilyenkor arra hívják fel az állatszeretők figyelmét, hogy ne tenyésztőktől vásároljanak, hanem menhelyekről válasszanak hűséges szőrös, négylábú társat maguk mellé. A doki szerint hiába vannak fenn az állatok az ebtelep honlapján, kell a személyes kontaktus ahhoz, hogy valaki kiválassza a megfelelő kutyát vagy cicát, hiszen „feleséget sem honlapról választ az ember”- mondta Kozma Tamás. De persze az év minden napján várják a kutyusra, cicára váró gazdikat.
Megdöbbentő adat, hogy az egyik állatvédő szervezet tavaly 3 hónapon át ingyenes ivartalanítási akciót tartott. 120 kupont kiosztottak a gazdik között, alig 50 ember vitte el a kutyáját. Egy ivartalanítás kutya esetében 15 ezer forint, macskáknál valamivel kevesebbe kerül.
Állatkórház az Illatos úton
Állatkínzás – Csak erős idegzetűeknek
3-4 évvel ezelőtt a Budapesten a XIX. kerület egyik erdős részen egy hajléktalan a saját kutyáját lövöldözte a saját keze által gyártott nyílvesszőkkel. „Kimentek a srácok behozták a kutyát” – mesélte dr. Kozma Tamás. Dokumentáltuk a kutyus sérülései az ebrendészek kiderítették, hogy Józsi volt, aki a kutyáját ilyen embertelenül kínozta. Lefényképezték Józsit, megtették a feljelentést a rendőrségen majd 30 nap múlva jött a végzés, hogy megszüntették a nyomozást ismeretlen tettes ellen. Akkor ezt megtörténhetett. Most már sokkal komolyabban veszik a hatoságok az ilyen eseteteket, és vannak olyan állatvédő szervezetek, akik kifejezetten jó kapcsolatot ápolnak a rendőrséggel. Ilyen súlyos állatkínzásért ma bíróság előtt kell felelnie az embereknek.
Koncsek Rita
(Figyelő)
(kutyabarát.hu)
