Titkos jelzésekkel csalogatják a virágok a méheket?
A virágzó növényeknek titkos képességük lehet arra, hogy tudják, mikor kell a beporzókat odacsalogatniuk. Daniel Robert biofizikus elmélete szerint a virágok egyfajta antennaként működnek, és a méhek elektromos jeleit a talajba továbbítva kommunikálnak egymással. A virágszomszédok feltételezhetően így osztják meg egymással az információt arról, hogy mikor termeljenek nektárt, és mikor ne. Ezzel energiát takarítanak meg és hatékonyabbá válik a beporzás.
A biofizikus elképzelése szerint a növények és méhek közötti kommunikáció alapja a méh szárnycsapásai által kiváltott feszültségkülönbség. A kutatók már régóta feltételezik, hogy a növények valamilyen formában rendelkeznek elektromos kommunikációval. „Ez a folyamat olyan információcserét feltételez, amely sokkal gyorsabb, mint a kémiai kommunikáció.” – magyarázza Daniel Robert, az angliai Bristoli Egyetem munkatársa. De hogy a növények elektromos kommunikációja hogyan működik, és hogy összeköti-e a föld feletti és alatti fajokat, az továbbra is rejtély.
Robert és kollégái korábban megállapították, hogy a dongók pozitív, míg a virágok negatív elektromos töltést hordoznak. Ráadásul a petúnia szára nem csak jobban feltöltődik, amikor egy méh közeledik, de virágaik illattermelése is fokozódik. Ez arra utal, hogy a növény egy érintés nélküli elektromos jel alapján érzékeli a beporzókat.
Egy új vizsgálat keretében a Robert laboratóriumában dolgozó Fraser Woodburn ökológus speciális antennákat tervezett ennek tesztelésére. Az antennák olyan jeleket bocsátanak ki, amelyek a méhek elektromos mezőben csapkodó szárnyai által keltett jeleket utánozzák. Az antennákat a csapat által laboratóriumban termesztett nárciszok fölé helyezték. A kutatók elektródákat helyeztek el a virágszárakra is. Ezek segítségével a szár felületén a feszültség változásának mérésével tudtak következtetni arra, hogy a növények érzékelik-e a jelet. Az eredmények szerint a nárciszok képesek voltak elektromos jeleket fogadni az antennákról anélkül, hogy fizikailag érintkeztek volna velük.
Ezután a kutatók a kísérletet az egyetem kertjében is megismételték, ezúttal boglárkákon. A csapat ismét utánozta a méhek elektromos jeleinek küldését egy elektródákkal felszerelt virágsor felett. A közeli virágok ugyanabban a talajban szintén elektródákat kaptak, de ezeket a növényeket egy fémpajzzsal fedték le, hogy blokkolják a levegőben lévő elektromos vagy kémiai jeleket. Meglepő módon az árnyékolt növényeken lévő elektródák elektromos jeleket érzékeltek, ami arra utal, hogy a növények a föld alatt továbbították azokat.
Úgy tűnik, tehát, hogy a növények közötti kommunikáció sokkal izgalmasabb és cizelláltabb, mint azt elsőre gondolnánk. A flóra tagjai nem csak kémiai úton, vegyületek által képesek kommunikálni egymással, hanem egy még feltérképezendő, titkos elektromos hálózat is összekapcsolja őket.
