Mi lesz veled Városliget?

Köztudott, hogy a budapesti Városliget az egyik legkedveltebb kutyás hely a fővárosban. Nemrég derült ki, hogy a nagy területű fás park átalakul, ami a kutyásokat is érinti. A Greenfo cikkéből emeltük ki a kutyatartókra vonatkozó fontos részeket.

Illyés András Garay Klárával, a Városliget Barátai nevű Facebook oldal gazdájával készített interjúja. (a cikk teljes egészében ITT olvasható)

Ha minden úgy fog megvalósulni, ahogyan az a Városliget nemrég elfogadott építési szabályzatában van, akkor póráz nélkül a kutyákat is csak egy elkerített futtatón lehet majd sétáltatni a Nagyrét és a most még meglévő tágas közpark helyett – mondta Garay Klára, a Városliget Barátai nevű Facebook oldal gazdája. Klárával arról beszélgettünk, hogy mik a pontos tervek, mi hová fog épülni, és hogy mindennek mennyi cserje és fa fog várhatóan áldozatul esni – merthogy nem 15 fáról van szó, amelyről a Válasz.hu cikkírója képzelődött nemrég, az teljesen biztos.

Mi is a pontos különbség a zöldterület és a zöldfelület között? Ugyanis többfelé is azt olvashatjuk, hogy a Liget zöldfelülete nőni fog (a Zugló.hu oldalán olvasható korábbi információk szerint „a jelenleginél öt hektárral nagyobb lesz annak kiterjedése” ), máshol pedig a jelenlegi 60-ról 65%-ra nő a zöldfelület. Hogyan lehetséges ez a növekedés, miközben ezres nagyságrendben vágjuk ki a fákat?

A Dózsa György úton 3 múzeum és 3 mélygarázs fog épülni, amelyeknek a tetején úgynevezett zöldtetőt kötelező biztosítani. A zöldtető – nagy valószínűséggel – gyeptéglarácsot fog jelenteni. Ezek a gyeptéglarácsok kiválóan megtartják a zöldet például egy családi ház kocsibejárójánál, ahol a tulajdonos reggel ki-, este pedig begurul a garázsába. Egész más a helyzet azonban, ha intenzív használatról beszélünk, vagyis naponta több ezer ember taposásáról és folyamatos takartságról. Szerintem nem lesz lehetséges, hogy ezek a gyeptéglarácsok hosszabb távon valóban zöldek maradjanak. Rendes füvet pedig eleve nem lehet ezekre a helyekre telepíteni, hiszen azt hamar kijárnák a gyalogosok. Nem az a szempont tehát, hogy valóban zöldek legyenek ezek a területek, hanem csak az, hogy papíron zöldnek minősüljenek. Így pedig már könnyen elérhető ez az 5 százalékos zöldfelület-növekedés, amiről mindenhol olvasni. Papíron zöldfelület lesz a Dózsa György útra tervezett csobogó, szökőkút és betonteknő is. Ráadásul az is bekerült a törvénybe, hogy 81 centiméteres magasságtól már minden zöldfelületnek számítson – vagyis a belvárosban sok helyen látható, dézsába ültetett fák is „zöldfelületnek” fognak számítani, a talajtakaró cserjékkel együtt. Egyébként pedig teljesen hiába lesz valami zöldfelület – füvesítve és virágosítva – ha azt lekerítik az emberek elől, és csak a múzeumok látogatói számára lesz igénybe vehető. Közparktól – és valódi zöldterületről – a Liget Projekt megvalósulása után így már egyáltalán nem beszélhetünk majd. Én szívesebben beszélnék a kamu zöldítés helyett arról, hogy a jelenlegi 28 000 négyzetméter beépített terület mellé kapunk még 27 000 négyzetméternyi múzeum épületet, amelyek sokkal magasabbak lesznek, mint a jelenlegi épületek.

És mi lesz azzal a rengeteg kutyással, akik nap mint nap örömmel járnak ki, és láthatóan mindenfajta konfliktus nélkül sétáltatják és futtatják itt az állataikat?

A Nagyrét – ami a kutyások egyik legkedveltebb helye jelenleg – megmarad, de nem az lesz a funkciója, ami most. Kutyasétáltatás itt például nem lesz többet, ha ez a projekt megvalósul. A Nagyrét funkciója a tervek szerint ugyanis az lesz, hogy biztosítsa a rálátást az Új Nemzeti Galériára az Ötvenhatosok terén található emlékmű felől. Ez azért tragikus, mert részben azt jelenti, hogy a Rondó fáit is el fogják pusztítani, részben pedig azt, hogy a látótérbe szintén beleeső régi Hungexpós területen is sok fát kivágnak majd. Ez utóbbi területen lesz a Magyar Zene Háza és egy szabadtéri színpad is, a Vajdahunyad Várával szemben, ahol most a Kertem nevű, igen népszerű kiülős hely üzemel. A régi Hungexpós területen lévő fákat ráadásul most nem is számolják bele az elpusztítandó zöldfelületbe, hiszen ezt beépített, burkolt területnek veszik, holott csak részben beépített, sok-sok fával, cserjével. Óriási tiszafák, egy gyönyörű vérbükkfa, néhány platán, vadgesztenyék, óriási ostorfák és hatalmas méretű magas kőrisek vannak ezen a területen. Van továbbá két amerikai vasfa, ami igazi különlegesség… És itt van még a Washington szobor mögött látható különleges fehér nyárfasor is. Sajnos ezek a fák sem fognak számítani a projekt kivitelezőinek, hiszen mindet kivágják egy 2000 négyzetméteres zeneház kedvéért. Csak itt, csak a fehér nyárfasor 15 értékes, különleges, ma már nem termesztett, legalább 50 éves nyárfát jelent!

A képen sötétpirossal jelölnek egy kisebb elkerített részt az Ajtósi Dürer sor Zichy Géza út és Cházár András utca közötti területén, ami a terv szerint „Kutyafuttató rendeltetésű parkterület” lesz – feltehetően a jelenlegi teljes park helyett

Visszatérve az eredeti kérdésedre: kutyát – póráz nélkül – hivatalosan sehol sem lehet majd sétáltatni a Ligetben, kivéve az Ajtósi Dürer sor melletti terület Zichy Géza út és Cházár András utca közötti részét, ami a terv szerint „Kutyafuttató rendeltetésű parkterület” lesz (lásd nagy méretben a rendezési tervre kattintva). A rendezési terven ez látható, és ha a Ligetben továbbra is mindenfelé el lehet majd engedni a kutyákat, akkor mi szükség lenne erre a nevetségesen kis méretű, lekerített területre? Én magam írásban is feltettem a kérdést, hogy készült-e bármiféle becslés arról, hogy hány kutya számára kell ezt a futtatót megvalósítani. Nem készült még ilyen, természetesen. Bár én nagyon félek a kutyáktól, a Ligetben – néhány egyedi esetet leszámítva – soha semmi problémám nem volt sem a kutyákkal, sem pedig a gazdáikkal. Ha viszont egy ilyen kicsi kutyafuttatóra zsúfoljuk be az összes kutyát, abból várhatóan komoly konfliktusok adódnak. Mondok egy konkrét példát is, hogy ne tűnjön úgy, mindez csak ijesztgetés. A II. János Pál Pápa téren – volt Köztársaság tér – történt meg, hogy csináltak egy ilyen kisméretű kutyafuttatót. Futni itt a kutyák csak úgy tudnak, ha állandóan egymást kerülgetik, vagy körbe-körbe rohangálnak. A szoros összezártságot természetesen nem bírták az állatok, és rendszeressé váltak a konfliktusok. Emiatt most azon dolgoznak, hogy kiszélesítsék és megnagyobbítsák az alig elkészült futtatót. A kutyások ugyanis változatlanul a parkot használják, ugyanúgy, ahogyan korábban is. Teljesen nyilvánvaló már most, hogy a Ligetben ugyanez fog történni.

Tudsz-e valami pozitívat is mondani a Liget Projekt terveiről?

Sajnos nem nagyon. Egy íróasztal mögül nagyon könnyű berajzolni egy kisebb területet, hogy akkor itt legyenek a kutyák meg a gazdáik. Ennek azonban a valósághoz – a kutyák és az emberek valós térigényéhez – az égvilágon semmi köze nincs. Egy pozitívuma azért lenne a terveknek: a Kós Károly sétányról leterelnék a forgalmat. Itt is vannak azonban komoly időbeli fenntartásaim. Előbb kellene ugyanis megalkotni azokat az elkerülő utakat, ahol az M3-as autópályáról le lehet hajtani. Előbb kellene kiszélesíteni a Vágány utcát, és meghosszabbítani a Nyugati Pályaudvarig. Ha ez megtörtént, akkor lehetne elkezdeni a múzeumok és egyéb épületek építését. Semmi értelme szétrázatni az Ajtósi Dürer sort a megnövekedett autóforgalommal, majd utána elkezdeni azoknak a lehajtóknak az építését, amelyek segítenek egyenletesen szétosztani a forgalmat. A tervekben azonban most az szerepel, hogy ezeknek az utaknak az épületek átadásáig kell elkészülniük. Az elkerülő utak megépítése és a Vágány utca kiszélesítése az építkezések elkezdésének az előfeltételei kellene, hogy legyenek.

Még ha minden szép és jó is lesz majd a megújult Városligetben – ahogyan állítják – akkor is több éves építkezésre számíthatnak az itt lakók és a parkba rendszeresen kilátogatók. Minimum két év por és zaj lesz garantálva a kismamáknak, a gyermeküket vagy a kutyájukat sétáltató családoknak, anyukáknak és apukáknak. És az összes városlakónak, aki egy kis nyugalomra, csendre és zöldre vágyna.

A forgalmat – az építkezések ideje alatt – várhatóan ráterelik majd az Ajtósi Dürer sorra, ami továbbhaladás lehetősége nélkül vezet Dózsa György útba. Innen mennek majd az autók a már ma is túltelített Thököly útra, Kerepesi útra, az Andrássy útra… Terveznek ugyan egy P+R parkolót a Mexikói útra, de ezt is csak a múzeumok felépítése után építenék meg – persze csak ha el nem marad, mint a 4-es metrónál is. Addig mi lesz? Rengeteg autó az Ajtósi Dürer soron, ahol csúcsforgalomban most is rendszeresek a torlódások, hiszen itt járnak a távolsági buszok és két troli is. A múzeumoknak a tervek szerint 2016 és 2018 között kellene megépülniük, de nem hiszem, hogy ez egy betartható határidő. Ha el akarjuk képzelni, mi lesz a Ligetben két évig, akkor elég felidézni, hogy milyen volt most az Erzsébet Királyné útja pár hétig, amíg felújították. Se autóval, se biciklivel, se gyalog nem lehetett normálisan közlekedni a sok gödörtől. A babakocsiról már ne is beszéljünk, mert azt a földhalmokon kellett keresztül tolni, ha át akartunk menni az út túloldalára a babával. De ha nem fejezzük ki a tiltakozásunkat folyamatosan továbbra is, akkor a Városliget is évekig ilyen lesz: egy felásott, zajos és állandóan poros terület, a mostani, többnyire nyugodt és sokak számára feltöltődést biztosító park helyett. Marad tehát a kérdés: miért pont a Városligetben kell ezeket a múzeumokat, a zeneházat és a pajtaszínházat felépíteni?

 

 

(kutyabarát.hu)

 

 

Forrás: greenfo.hu