Szemtől szemben egy antiszociális kutyával az utcán – mit tehetünk?
Sokan még ma is összetévesztik a két fogalmat, pedig a szocializáció nem azonos a tanítással. Ha elmarad a normák megmutatása kedvencünknek, akkor többnyire a kutya felállítja azokat saját magának, és sajnos nem mindig jól. Számos felelőtlen gazda hagyja szabadon lófrálni szocializálatlan kutyáját, akik nem egyszer súlyos sérüléseket okoznak kutyának, embernek, gyereknek. De mit tehetünk, és mihez van jogunk?
Az antiszociális viselkedés nem csak minket, kutyásokat érinthet, de az utca emberét is. A kutya – kutya elleni támadások és kutya ember elleni agressziója sajnos nem ismeretlen a kutyások és nem kutyások körében. Ilyen esetben nagyon nehéz tanácsot adni, mit is tehetünk valójában, hogy megvédjük magunkat vagy saját kutyánkat. Jogi szempontból igyekeztünk megvizsgálni, hogyan járhatunk el, ha ilyen szituációba kerülünk.
Fő az önuralom
A szakemberek – teljesen érthető módon – ebben a kérdésben nagyon óvatosan nyilatkoznak, és nem szívesen adnak konkrét gyakorlati tanácsot, hogyan kezeljünk egy agresszióval járó konfliktust. Nem elég egy betanult technika, mert minden egyes ilyen szituáció más és más, lehet, hogy ami az egyiknél működik, a másiknál csak olaj a tűzre. A tapasztalatok alapján ezek az esetek nagyrészt a gazdi vagy az áldozat önuralmán, higgadtságán és határozott fellépésén múlik. Az ilyen döntési helyzetekben még a legrutinosabb kutyás is hatalmas kockázatot vállal, a saját döntése alapján.
Megkérdeztük Rigó Attila ügyvédet, hogy jogilag mihez van jogunk, ha egy idegen kutya megtámad minket vagy kutyánkat az utcán.
Milyen jogaink vannak, hogy önvédelem gyanánt védekezzünk egy ilyen támadás esetén?
Alapvetően a kutyák – illetve gerinces – állatok bántalmazásáról szóló Büntető Törvénykönyv szoló 2012.év C. törvény kimondja, hogy állatkínzásnak minősül az állat indokolatlanul oly módon történő bántalmazása, amely alkalmas arra, hogy maradandó egészségkárosodást vagy annak pusztulását okozza. Természetesen olyan eb esetében, amely esetleg veszélyt jelenthet az emberre, különösen a kiskorú személyekre, és támadólag lép fel, a Btk. szerint megillet bennünket a jogos védelem. A jogos védelem: 22. § (1) Nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. Emellett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény a károkozás körében szabályozza azt a kérdést, amikor a póráz nélkül tartott vagy sétáltatott kutya megtámadja az embert: Felelősség az állatok károkozásáért 6:562. § [Az állattartás körében okozott kár](1) Aki állatot tart, az állat által másnak okozott kárért felel, kivéve, ha bizonyítja, hogy az állat tartásával kapcsolatban felróhatóság nem terheli.
Sajnos gyakran fordul elő az az eset, amikor támadáskor vagy vélt támadáskor a sértett a kutyatartón próbál elégtételt venni, amely egyrészt feltehetően még jobban ingereli az állatot, másrészt a Btk. alapján elkövetőként megvalósíthatja az önbíráskodás bűncselekmény törvényi tényállását: 368. § (1) – úgyhogy erre inkább ne ragadtassuk magunkat.
Ha egy kutya nem tud a kutyás társadalomban, az emberi környezetben problémamentesen létezni és élni, akkor antiszociálisnak nevezhetjük. Ez többnyire nem azért történik, mert a kutya nem képes erre. Sokkal inkább, mert nem volt olyan ember a környezetében, aki megmutatta volna neki a kívánt normákat, szabályrendszereket, amikben ő élhet. Ha ez elmarad, akkor többnyire ő állítja ezt fel, saját magának. A leggyakrabban megítélt viselkedési probléma az agresszió.
Milyen agresszió?
A félelmi agressziónál az agresszió tulajdonképpen egy eszköz, a félelem oka többféle lehet, akár a szocializáció hiánya vagy egy traumatikus élmény, és sok esetben veleszületett érzékenység vagy idegrendszeri probléma áll a háttérben. Az ilyen kutyákon is lehet segíteni megfelelő terápiával, ahol tulajdonképpen az agresszió helyett más, számára még elfogadható megoldó kulcsokat kínálunk fel neki.
A domináns agresszió esetében szintén a gazda felelőssége, hogy a kutyának megmutassa az ide vonatkozó szabályokat. A kutyának meg kell tanulnia, hogy azért nem lehet agresszív, mert én vagyok az, aki döntést hoz egy ilyen helyzetben, hogy kivel szükséges vagy nem szükséges ilyen módon fellépni.
Létezik olyan kutya, akit nem lehet teljes egészében kihozni az antiszociális helyzetéből, viszont ilyenkor nagy valószínűséggel idegrendszeri probléma is jelen van, nem egy tanult viselkedésről beszélünk. Tehát ez nem csak arról szól, hogy megtanulta-e, hogy hogyan kell viselkedni, hanem egész egyszerűen azért nem képes kilépni ebből a helyzetből, hanem mert az idegrendszerében olyan védelmi gátak vannak, ami nem engedi ezt feloldani.
Hasznos tartalmaink közül:
Kezdeményezik a hagyatéki törvény módosítását
A keverékek kevésbé kiegyensúlyozottak, de képezhetőbbek?
70 méternyi metró pénz elég lenne a fővárosi kutyák problémájára
(kutyabarát.hu)
