Emésztési különbségek az ember és a kutya között
A kutya a háziasítás során sok mindenben „átalakult”. Ma már nem a barlangokat védő, jelző, vadállat-riogató funkciójuk miatt tűrjük meg magunk körül őket, és nem is lerágott mamutcsontot vetünk eléjük táplálék gyanánt.
A kutya az emberi szocializáció (háziasítás) hatására nem csupán egy elviselt állat, hanem egy családtag, kolléga, gondoskodó barát lett.
Mégis alapvetően ragadozó, húsevő lény, akinek a táplálékért folytatott harcban régen hol jutott valami, hol nem. Éppen ezért a legtöbb kutya képes addig enni, amíg van előtte valami. Az ősidőkben erre volt szükség, hogy időközönként nagy mennyiségű táplálék befogadására legyen képes. Az elfogyasztott táplálék az emésztőcsatornán átlagosan 24 óra alatt halad át. Ez idő alatt zajlik le az emésztés és a felszívódás. Emlősállat lévén, a kutyának is az emberhez hasonlatos emésztőszervei vannak: szájüreg, nyelv, fogak, nyálmirigyek, nyelőcső, gyomor, vékonybél, vastagbél, máj, epehólyag, hasnyálmirigy.
Működésük is egészen hasonló. Mint írom, egészen hasonló, de nem teljesen ugyanolyan, néhány példa erre:
– A kutya nyálában nincs emésztőenzim, szemben az emberével, ahol a nyál-amiláz enzim már a szájban megkezdi a szénhidrátok emésztést. Ezért van, ha sokáig rágcsálunk, szopogatunk egy kenyérdarabot édesnek, majd savanyúnak fogjuk érezni. A kutya a kenyeret, mindvégig kenyérnek fogja érezni.
– A máj által termelt epe elsődleges feladata emberben a zsírok emulgeálása, vagyis apró cseppecskékké alakítása. Hasonlóan, mint egy jó mosogatószer teszi a zsíros edények esetében. Kutyák ebben a „műveletben” előnyben vannak, mert az ő epéjük tartalmaz un. taurokolsavat, amely ezt a folyamatot sokszorozza.
– A bélnyálkahártya is termel kutyában és emberben is sokféle enzimet: aminopeptidáz, diszacharáz, a maltáz és a laktáz. Érdekesség, hogy az állat laktáz termelése 3 hétig tart, így a tejcukor emésztése csak a kutyaélet kezdetén optimális. Vagyis a tejet hiába imádja az eb – mint Betti, édesanyám spánielje – emészteni nem igen tudja, viszont éppen ezért kiváló hashajtó.
– A kutyáknak nincs szükségük C-vitaminra, mert szervezetük tudja szintetizálni. Emberben is van erre példa, méghozzá az eszkimó népcsoport esetében. Ők eredendően a fókahús mellett nem igen jutottak friss zöldséghez, gyümölcshöz, savanyított káposztához. Az evolúció segített ezen, és C-vitamint tud termelni szervezetük.
Ha érdekli kedvence korszerű táplálása, keressen minket www.kutyadieta.hu
Dr. Mák Erzsébet – Balogh Lívia
(kutyabarát.hu)
