Alternatívák a kutyák táplálásában
Manapság egyre gyakrabban hallani a kutyatápok „mellékhatásairól”, illetve másfajta etetési módszerek terjedéséről. A következőkben megpróbáljuk áttekinteni, melyek azok a legfontosabb dolgok, melyekre kedvencünk etetésénél érdemes már kölyökkorától odafigyelni.
Nézzük először az alapokat…
Hányszor?
- kb. 4 hetes kortól ajánlott elkezdeni a szilárd táplálék adását (a szoptatás mellett)
- ideális esetben 8-12 hetes korban történik meg a kiskutya elválasztása az anyjától: ebben az időszakban napi 4-szeri etetés javasolt
- 3-6 hónapos korban napi 3-szori étkezés javasolt
- 6 hónapos kortól (a fogváltást követően) napi kétszeri étkezés javasolt
- kistestű kutyáknál 12, nagytestűeknél 15 hónapos kortól elegendő a napi egyszeri étkezés, de tartható a kétszeri is
- kutyánknak mindig legyen friss ivóvize, kinti tartás esetén télen adjunk langyos vizet legalább naponta kétszer vagy tegyünk bele pár csepp étolajat, mely késlelteti a víz teljes befagyását
Mennyit?
A szükséges táplálékmennyiség függ a fajtától, az életkortól, a tartási körülményektől (kinti vagy benti), az anyagcsere-hatékonyságtól, egészségi állapottól, attól, hogy ivaros vagy ivartalan, mennyit van mozgatva, stb. Nagyjából határozzuk meg az adagját az adagolási útmutató vagy az állatorvos véleménye alapján, és amint látjuk, hogy fogy vagy hízik tőle az eb, aszerint módosítsunk, de mindig csak fokozatosan. Természetesen ha a kutyánk az egyik napon többet mozog, kicsit növelhetjük az adagját, ha pedig a megszokottnál kevesebbet, akkor pedig csökkenthetjük. Kutyánk inkább sovány legyen, mint kövér, különös tekintettel a növendékekre, akiknek egész életükre tönkretehetjük a túltáplálással a csontvázrendszerüket, ízületeiket – a legjobb minőségű táplálék adása mellett is.
Mikor?
A természetben a ragadozók rendszertelenül táplálkoznak, hiszen ritkán fordul elő. hogy mindennap sikeres a vadászat vagy találnak elegednő elhullott állatot – egyszer hopp, másszor kopp. Ezért nem szükséges percre pontosan etetni kutyánkat, elegendő, ha a napszakot betartjuk – már csak azért is, hogy kedvencünket ne szoktassuk rá, hogy az étel neki adott időpontban alanyi jogon jár. Felnőtt kutyáknál hetente-kéthetent egy alkalommal tartsunk koplalónapot, hogy ragadozógyomra – mely a rendszertelen étkezésre specializálódott – pihenhessen. Kölyköknél arra figyeljünk oda, hogy az etetések között nagyjából egyenlő időközöket tartsunk. Az el nem fogyasztott eleséget soha ne hagyjuk a kutya előtt, (még akkor sem, ha legyengült, beteg) hanem kínáljuk meg vele a következő etetési időpontban. Ezzel elkerülhetjük, hogy kutyánk válogatóssá váljon vagy egyéb viselkedési problémák társuljanak az étkezéshez.
Fogyókúra
Egy egészséges kutya – lévén ragadozó – minden alkalmat megragad a táplálkozásra, az ösztönei azt diktálják, hogy tartalékokat képezzen, hiszen „ki tudja, mit hoz (vagy nem hoz) a holnap”. Mi – a gazda – azonban tudjuk, hogy számára minden nap megfelelő mennyiségű táplálékot biztosítunk, ezért neki nem szükséges raktároznia. Ideális esetben a kutya bőre alatt a bordák könnyen tapinthatók még gerinctájékon is. Kivétel ez alól télen a kerti kutyák, ám nekik sincs szükségük több centi vastag zsírrétegre. Kutyáknál az elhízás veszélyei az emberhez hasonlók: ízületi bántalmak, keringési rendellenességek, cukorbetegség stb. – összeségében az életminőség romlása, a várható élettartam rövidülése.
Az egyik legfontosabb: szüntessük be a nassoltatást! Sokszor már ezzel elindítható a fogyás. Csökkentsük a napi tápanyagbevitelt az elhízás mértékének függvényében, a mennyiséget pótoljuk ki reszelt vagy turmixolt zöldségekkel, gyümölcsökkel, összetört főtt krumplival, hogy a kutya ne érezze, hogy csökkent a táplálákmennyiség, emiatt a szervezetének jobban „spórolnia” kell. Tápetetésnél ezzel elkerülhetjük, hogy a vitaminbevitel is csökkenjen, amely minőségi éhezéshez vezethet. (Házilag összeállított étrend esetén ez a probléma nem áll fent, hisz ott van lehetőség külön adagolni a vitaminokat.) Általában elegendő, ha egynegyedével csökkentjük a kajamennyiséget. Választhatunk csökkentett energiatartalmú, diétás tápot is, ezzel a mennyiségi és a minőségi éhezés is elkerülhető. A tápot soha ne a kutya aktuális súlyához mérjük ki, hanem az ideálishoz. Hetente egyszer (lehetőleg váltogatva a napokat) tartsunk egy koplalónapot. Zöldség-gyümölcs napot is beiktathatunk. A fogyás ne legyen drasztikus, hiszen ez megterhelő a szervezet számára, ám legyen látható a tendencia. Kisebb testű kutyáknál heti fél, nagyobb testű kutyáknál heti egy kiló súlyvesztés elegendő.
Akárcsak az embereknél, fontos, hogy többet mozgassuk kutyánkat, élénkítsük fel az anyagcseréjét. Ne feledjük: tartós eredmény csak életmódváltással érhető el. Tehát nassoltatás helyett ebünket vigyük inkább többet sétálni, játsszunk, foglalkozzunk vele – ettől sokkal boldogabb, kiegyensúlyozottabb is lesz mellettünk.
A kutyatápokról
Két érvet tudunk a tápok mellett: a kényelmet és az időspórolást. Ne feledjük: a kutyaeledel-gyártás is egy üzlet – bármilyen hangzatos minősítéssel is rendelkezik egy száraz- vagy konzerveledel, ne gondoljuk, hogy jobb minőségű összetevőkből készül, mint amit mi magunk is be tudnánk szerezni. Sőt, a legtöbb eledelben a „hústartalom” nagyobbrészt olyan összetevőkből áll mint szőr, bőr, karom, pata, szarv, toll, bél, elhullott állatok stb. – vagyis csak kevéssé hasznosítható termékek. A konzerveknek pedig kb. 80%-a víz, tápértéke elenyésző: érdemes ezért pénzt adnunk? Ezenkívül több gyártó is folytat nem éppen etikusnak tekinthetően állatkísérleteket.
Mire figyeljünk a tápválasztásnál?
Az összetevőknél az kerül a felsorolás elejére, amelyből a legnagyobb arányban található az adott tápban. Vigyázat: a gyártók ezért legtöbbször többféle gabonaterméket tesznek az eledelbe, melyek külön-külön szinte mind kevesebbek a „húsnál”, összeadva azonban jócskán meghaladnák annak mennyiségét.
Általában a „növényi (mellék)termékeket” tartalmazó tápokban részben szójából tevődik össze a fehérjetartalom. Mondani sem kell, hogy ragadozók számára ez nem a legideálisabb proteinforrás.
A csirkehús vagy csirkehúsliszt a legolcsóbb és legsilányabb hús-összetevő, hiszen a baromfikat általában rengeteg mesterséges anyaggal táplálják, hogy minél hamarabb elérjék a vágósúlyt. A jogszabályi előírásoknak teljesen megfelel, ha az összetevőket nézegetve azt tapasztaljuk, hogy a „marhahúsos”, „bölényhúsos”, strucchúsos” stb. táp vagy konzerv valójában 4%-ban tartalmazza az előbb említett értékes, ám drága hús-összetevőket.
A színes bogyók nem a sárgarépát és az egyéb zöldségeket jelzik, a sok színezék csupán számunkra próbálja eladhatóbbá tenni az eledelt. Az olcsóbb tápokba általában különféle ízfokozókat tesznek, hogy legyen gusztusuk elfogyasztani a kutyáinknak. Így fordulhat elő, hogy olykor kevésbé hajlandóak megenni egy jobb minőségű tápot, amely kevesebb adalékot tartalmaz – becsapva ezzel a kutyát és a jóhiszemű gazdikat is. Az ízfokozók alkalmazása olykor annyira jól sikerül, hogy a kutya még a saját ürülékét is kívánatosnak és fogyaszthatónak tekinti, őrületbe kergetve a gazdákat érthetetlen „rossz szokásával”.
Iránymutatónak tehát nézzük az összetevőket, illetve a fehérje-tartalmat, melynek értéke jobb minőségű, normál felnőtt tápoknál 23-26% körül alakul. Ennél nagyobb proteintartalommal az emelkedett energiaigényű – sportoló, vemhes, legyengült vagy kölyök – kutyáknak készült eledelek rendelkeznek.
A javasolható tápok a „prémium” kategóriától kezdődnek, ezek fő tulajdonsága, hogy relatív kevés adalékanyagot tartalmaznak, így nincs bennük hozzáadott aroma/ízfokozó, színezék, tartósítószer, szója.
Az adagolás tekintetében sose csak és kizárólag az útmutatót nézzük, hiszen hogyan is fedhetne le egyetlen tápcsalád minden kutyafajtát, életszakaszt, ivarosságot, aktivitást, tartási körülményt, egészségi állapotot, anyagcsere-hatékonyságot?
Az alaposabbak keresgélhetnek a tápokról a különböző értékelőoldalakon:
http://dogfoodanalysis.com/
http://hubpages.com/hub/Dog_Food_Review
Megdöbbentő adatok: http://sites.google.com/site/mromvari/azetetésről2
A hazai tápgyártásról: Szeméttel etetjük a kutyát?
Mivel táplálkozik a farkas?
Egész biztosan nem táppal, bár nem is csak és kizárólag hússal. (A színhús etetése önmagában súlyos hiánytünetekhez vezet.) Általánosan igaz a ragadozókra, hogy az elejtett zsákmányállatnak a belső szerveit, a gyomrot és a beleket, illetve az abban található félig emésztett növényi maradványokat kezdik először elfogyasztani. Ezen kívül a farkas – akárcsak a kutya – olykor „legel” különböző füveket, gyógynövényeket, feleszi a lehullott gyümölcsöket, diót, elfogyasztja a földön található madártojásokat, növényevők ürülékét: legnagyobb arányban húsevő, de gyakorlatilag mindenevő.
Táp helyett – házikoszt
Kb. 60 évvel ezelőtt jelentek meg az első előre gyártott kutyaeledelek, ám kedvenceink azelőtt is táplálkoztak valamivel. Az egészségi állapotuk jobb volt, (kevesebb allergia és emésztőszervi daganat, erősebb immunrendszer) a megfelelően gondozott ebeknél nem ment ritkaságszámba a 20 évet közelítő életkor sem.
Ne feledjük: a kutya ragadozó (a farkasokkal szaporodóképes utódokat képes létrehozni, tehát rendszertanilag akár egy fajnak is tekinthetők), gyomra igen erős emésztőnedveket termel, tehát a nyers hús és csont megemésztésére specializálódott, és nem jelent számára problémát az étellel bekerülő bacillusok többségének elpusztítása sem.
B.A.R.F. étrend
Mozaikszó, mellyel hazánkban is egyre többet találkozni.
B.A.R.F. = Bones-And-Raw-Food, Biologically-Appropriate-Raw-Foods
Lényege, hogy a farkas étrendjéhez hasonlóan táplálják a kutyákat is, lehetőleg minél több nyers hozzávalóval. Eszerint az étrend 10-25%-a növényi, 75-90%-a állati eredetű. Utóbbi összetevő kb. 10%-a csont, 90%-a hús. (A csontmennyiség ne haladja meg az összmennyiség 15%-át.) Napi két étkezésre osztják fel az adagot, ezáltal a bélcsavarodás esélye drasztikusan lecsökken, a felhasználás hatékonysága pedig nő. Kb. 1-2 heti intervallumban egyenlítődik ki a különféle tápanyagok aránya – tehát nem kell, hogy mindennap ugyanannyi húst és zöldfélét kapjanak. Hetente egy zöldség-gyümölcsnapot és heti egy koplalónapot javasolnak, a többi a húsos-csontos nap. Gabonafélék adását nem javasolják (erről egy picit lejjebb…)
PREY modell
Eszerint EGÉSZ zsákmányállattal kell etetni a kutyákat, mivel ez hasonlít a legjobban a farkas táplálkozására; valamint a BARF-hoz képest intenzívebb tépés, rágás biztosítja a megfelelő szájhigiéniát. Tehát egészben, tollastól, szőröstül adjuk oda az egész csirkét, nyulat stb. Ezt azonban kevesen engedhetik meg maguknak, leggyakrabban konyhakészen tudjuk csak a húsfélét beszerezni. Ezért az étrend szerint csak a hús-csont-belsőség arányra kell odafigyelni (80%-10%-10%). Így azonban mégiscsak kifelejtődik néhány „alkatrész”, melyről fentebb említést tettünk, amelynek következtében hosszabb távon akár hiánybetegség is kialakulhat. (Személyes tapasztalatunk nincsen ezzel a módszerrel.)
Mindent nyersen?
Ezt semmiképpen sem javasoljuk, hiszen lehetnek olyan férgek vagy kórokozók egyes húsokban, melyek ellen még a kutyánk szervezete sem tud védekezni. Ilyen pl. a sertés- és vaddisznóhúsban előforduló ún. borsóka vagy galandféreg-fajok, vagy az elsősorban vaddisznóknál előforduló Aujeszky-vírus vagy álveszettség, mely emberre ugyan veszélytelen, azonban kutyáknál, macskáknál gyógyíthatatlan megbetegedést okoz. Noha a természetben valóban mindent nyersen esznek az állatok, ám a várható élettartamuk kb. fele annyi, mint háziasított körülmények között élő társaiké.
Ha mégoly tisztának is minősülő húsfélét szerzünk be kedvencünk számára, még akkor is előfordulhat, hogy a feldolgozás során érintkezett fertőzött termékkel. Nem javasoljuk nyersen adni: agyvelőt, disznó-, kecske-, birka-, vadhúst, vízi szárnyast.
Gabonával vagy anélkül?
A BARF és a PREY diéta elvei szerint a gabonafélék nem tartoznak a farkasok étrendjéhez. A főtt rizs mégis fontos „hordozóanyag” lehet a hús számára, mely a bélben az áthaladást lassítva hatékonyabb felszívódást tesz lehetővé. Tapasztalataink szerint aktívabb anyagcseréjű, sportosabb kutyánál rizs nélkül, csak zöldfélével, akár másfél-kétszeres húsadagra is szükség lehet a kondíció fenntartásához!
Közepes testű kutyának napi 2-3 evőkanál főtt rizs megoldás lehet, ha úgy érezzük, kevés a bevitt kalória. (Tréningezésnél egyébként hasznos szénhidrát-forrás.) Ezzel szemben hízásra hajlamos vagy mozgásszegény életmódot élő kutyáknál csökkentsük bátran a gabonafélék mennyiségét!
A rizs vagy barnarizs „naturálisabbnak” tekinthető a tésztánál, ezért elsősorban az előbbieket javasoljuk.
Kenyeret NE adjunk a kutyának: élesztőt tartalmaz, mely puffadást okoz.
Átállás új étrendre
Mint ahogy a tápváltás is felboríthatja kutyánk mesterségesen elkényelmesedett gyomrának egyensúlyát, így olykor a természetes kosztra való átállás sem zökkenőmentes. Ezt kiküszöbölhetjük, ha kutyánkat napi kétszer etetve először csak az egyik étkezést módosítjuk. A kezdő menü fele-fele arányban sovány főtt hús és főtt rizs legyen, zöldfélének 1-2 evőkanál könnyen emészthetőt, pl. almát és sárgarépát válasszunk. Keverhetünk hozzá probiotikumot vagy élőflórás kaukázusi kefirt a jobb emésztésért. Ha kutyánk emésztőrendszere pozitívan reagál, fokozatosan jöhet a zsírosabb vagy nyers husi, több zöldség-gyümölcs és egy kis belsőség is.
Fontos: a tápot vagy konzervet, a nyers és a főtt húst ne keverjük egymással, mert más-más feldolgozási állapotban vannak, így kutyánknak emésztési nehézségeket okozhatunk.
„Hozzávalók” – a többségét nyersen adhatjuk:
|
Hús/csont:
Agyvelőt, disznó-, kecske-, birka-, vadhúst, víziszárnyast csak átforralva! (Ha túlfőzzük, tönkremegy az összes hasznos tápanyag.) |
|
|
Gabonafélék – pelyhesítve, puffasztva, főzve vagy forrázva
|
Zöldségek – feldarabolva, reszelve vagy turmixolva:
…tulajdonképpen minél zöldebb, annál jobb, a lényeg a változatosság. |
|
Gyümölcsök – feldarabolva, reszelve vagy turmixolva:
stb. |
Fűszerek, gyógynövények – felaprítva:
|
|
Olajok – váltogatva:
|
Savanyított tejtermékek:
Kecsketej |
|
Vitaminok:
|
|
| Heti 1 alkalommal adjunk az ételhez egy csipet tengeri sót. | |
Forrás: Swaine Simon: BARF – Biologisch Artgerechtes Rohes Futter für Hunde, 2009.
1 mokkáskanál almaecet + 1 teáskanál méz az ételhez keverve immunerősítő, szőr-, bőrregeneráló hatású. Megbetegedéseknél adhatjuk nagyobb dózisban.
Tejéntejet csak savanyítva adjunk, mert a tejcukor nem emészthető a kutya számára – vagy hasmenést okoz, vagy a laktóz lerakódik a bélfalon, és hosszabb távon károsítja azt, felszívódási problémákat okozva.
Kecsketejet bátran adhatunk, kiváló immunerősítő, kondíciójavító táplálék, szopós kölyökkutyáknak is adható az anyatej hiányában.
A hentestől vásárolt marha- vagy borjúmájat adhatjuk nyersen. Vágjuk fel vékony szeletekre és 24 órára áztassuk be tejbe, majd alaposan öblítsük le. A tej megköti a májban mint méregtelenítő szervben található toxinok nagy részét.
Ne lepődjünk meg, ha azt tapasztaljuk, hogy a természetes étrend mellett kutyánk kevés vizet iszik. Míg a kutyatáp(=”űrhajóskaja”) térfogatának egy-kétszeresét felveszi vízből, a házikoszt közel fiziológiás arányban tartalmaz nedvességet.
Ugyanígy nem kóros, ha nagyban lecsökken a székletmennyiség, hiszen kutyánk csak minimális emészthetetlen összetevőt (hulladékot) visz be a szervezetébe. (Ez ideális hosszabb időre lakásba bezárt kutyák esetén vagy szobatisztaságra nevelésnél, hiszen kisebb a terhelés a kutya veséi, belei számára.) A nagyon besűrűsödött székletet lazíthatjuk több rost (zöldség, gyümölcs, zabpehely, zabkorpa stb.) adagolásásával.
Hízókúra
Ha úgy látjuk, hogy kutyánk alultáplált, nem jól hasznosítja a táplálékot, (nem fejlődik megfelelően, túl sovány, túl sok vagy túl lágy a széklete) első lépésben végezhetünk egy béltisztító kúrát, melyet hasmenésnél, bélfertőzésnél is alkalmazhatunk: öntsünk a kajájára 1 dl szénsavtalanított colát/10 ttkg/nap, 3-4 napon keresztül – ezzel fertőtlenítjük a bélrendszert. A kúra alatt az eledel legyen jó minőségű konzerv vagy sovány főtt hús + főtt rizs (a mázt ne mossuk le!) fele-fele arányban, legalább napi két adagban.
Következő lépés az egészséges bélflóra visszaállítása: az eledelhez keverjünk élőflórás kaukázusi kefirt vagy kutyák számára készült probiotikumot (Agroferm, Gastroferm, Laktiferm) legalább egy héten át.
Kutyánk emésztésének hatékonyságát növelhetjük, ha az eleségéhez nyers marhabendőt (pacalt) keverünk, pl. közepes tesű kutyának kb. maréknyi térfogatú mennyiséget. A benne található emésztőnedvek elősegítik a hatékony tápanyagfelszívódást. Még egészségesebb, ha tisztítatlan pacalt adunk, az ugyanis előemésztett zöld növényeket tartalmaz, mely elsőrangú rost- és vitaminforrás, és leginkább megfelel a farkasok, ősi kutyák eredeti étrendjének.
Legyengült, sovány kutyáknál különösen érdemes fontolóra venni a természetes eledellel való táplálást, a sporttápoknál is gyorsabb és tartósabb eredményt tudunk elérni. (Ha nincs túl sok lehetőségünk, az is segít, ha kombináljuk a tápot a házikoszttal). Rizs helyett keverhetünk tésztát is a hús mellé. A napi adagot osszuk el több részre. Maradékot ilyenkor se hagyjunk a kutya előtt; kínáljuk meg újra a következő etetési időpontban.
Adagolhatunk a kajához plusz állati zsiradékot – ez a télen kint tartott rövidszőrű kutyáknál is hasznos. A hozzáadott zsír mennyiségét fokozatosan növeljük, mert elsőre nagyobb adag meghajthatja a kutyát. Gyógyszertárban, por formájában vásárolhatunk szőlőcukrot, ez akkor is hasznos, ha kutyánk hamar elfárad a szellemi terhelésben. Testmérettől függően 1-2 mokkáskanálnyit keverjünk az eledelhez.
Ilyen esetekben feltétlen gondoljunk a féreghajtásra is.
Véres széklet, több nap után sem múló hasmenés esetén haladéktalanul forduljunk orvoshoz!
Kölykök táplálása:
Hogyan is gondolkodik a legtöbb gazdi a kölyöktápokról? Az lesz a legjobb, amelyiktől minél gyorsabban, minél nagyobbra nő – a tápgyártók ezt a vélekedést meglovagolva készítenek nagyon magas fehérjetartalmú, felturbózott, csillivilli külsőt eredményező kölyökeledeleket. Azonban minél nagyobb testű egy fajta, annál hosszabb ideig tart a növekedési időszak, amit kifejezetten ártalmas siettetni. Kiskutyánk ízületeinek fejlődése nem fog tudni lépést tartani a testsúlyának növekedésével, csonthártya-gyulladás, carpus laxity syndrome (mellső lábtövek lazasága=”bulldogos”, kifelé forduló lábállás), genu valgum (tehéncsánk), növekedési diszplázia alakulhat ki. Utóbbiak egész életében szenvedést okozhatnak kedvencünknek, és ha netán sportolási szándékaink lennének vele, már soha nem fogjuk tudni belőle a maximumot kihozni.
Babytápok (max. 6 hónapos korig): a fehérjetartalma ne legyen több
- nagytestű fajták: 25%-nál
- közepes, kistestű testű fajták: 28%-nál
A fogváltást követően (junior tápok) pedig ennél még 2-3%-kal (nagytestűeknél akár 5%-kal) alacsonyabb legyen a proteinmennyiség.
Azonban sokkal kevésbé ronthatjuk el, ha a kölyökkutyát is természetes formátumú táplálékkal etetjük, és mi magunk állítjuk össze az étrendjét.
A kutyák számára a vörös húsok értékesebbek, mint a szárnyasok. Kölyköknek, lábadozóknak különösen ajánlott a borjú- és marhaszív. A vadnyesedék szintén előnyös, hiszen természetes módon, adalékoktól, antibiotikumoktól, mesterséges hormonoktól mentesen táplálkozó állatok húsáról van szó.
A saját receptünk: a főtt rizshez keverve forraljuk át a ledarált vagy felkockázott vadhús-nyesedéket, a még forró keverékbe teszünk zab-őrleményt és egy kevés jódozott sót. Ebből a rizseshúsból kb. annyit kapnak a kutyáink, mint amennyi a száraztáp térfogata lenne (a táp nedvesen 2-3-szorosára dagadna a gyomrukban…). A hús-rizs-zöldfélék aránya kb. 1:1:1. Mindig a már kimért adaghoz keverjük az almaecetet, mézet, a reszelt zöldségeket, gyümölcsöket, multivitamint. (Tipp: ha nem akarunk mindig reszelgetni vagy turmixolni, előre is elkészíthetünk egy nagyobb adagot, amit összekeverve, kiporciózva lefagyaszthatunk.) Felnőttek és kölykök is ezzel táplálkoznak, egyedül a kiegészítők változnak. A mennyiség mindig az aktuális kondíció, aktivitás függvénye: ha picit soványak, többet mozognak, többet kapnak – ha dundibbak, kevesebbet mozognak, kevesebbet.
Csonterősítő használatával érdemes csínján bánni, mert ha rosszkor vagy túl sokat adunk, akkor túl hamar vagy nem megfelelő állásban rögzíthetjük az ízületeket, csontokat. Táp mellé tilos adni! Adjunk inkább rendszeresen nyers borjúcsontot, mely a legkönnyebben felszívódó kálciumforrás. (Alacsony Ca-bevitel mellett nő a felszívódás hatékonysága, viszont a túladagolás ellen a szervezet nem tud védekezni, és az ízületek felületén meszes lerakódásokat okoz!) A csont egyben ízletes fogkefe, mely eltávolítja a szájszagot okozó foglepedéket, fogkövet.
Ízületerősítőnek, deformitások (pl. tehéncsánk, x-láb, o-láb), növekedési csonthártya-gyulladás, mellső lábtövek görbülésének kezelésére kiválóan alkalmas a Selenpet nevű készítmény, dysplasia esetén is sokat tud az ízületek „olajozásán” javítani. Ezt 2 hetes periódusokban adjuk, 1-2 hetes kihagyásokkal, de ezt se adagoljuk túl! Ha már megfelelően beálltak kiskutyánk ízületei, akkor adjunk neki csonterősítőt (pl. Pet-Phos), de akkor is csak mértékkel, kevesebbet az előírtnál.
FONTOS: megfelelő minőségű táp mellé ne adjunk csonterősítőt, vitamint!
Figyeljünk oda, hogy semmiképpen ne hizlaljuk el a kölyökkutyát, a bordái legyenek mindig könnyen tapinthatók, ne fedje őket vastag hájréteg. Különben felesleges extra terhelésnek tesszük ki a fejlődő ízületeit!
Ne feledkezzünk meg a rendszeres (negyedévente javasolt) féreghajtásról sem.
A túl magas fehérjetartalmú tápok mellőzésével megadhatjuk kiskutyánknak a szükséges időmennyiséget szervezetének tökéletes kifejlődéséhez, mely komoly sportolási szándéknál hosszútávon elengedhetetlen!
Szerző: Cerberos Kutyaiskola
(kutyabarát.hu)
