Saját KB bal
Saját KB jobb

Húsevő vagy mindenevő?

Egyes tápgyártó cégek azt állítják, hogy a kutya mára mindenevővé vált. Állításukat arra alapozzák, hogy mióta a kutya az ember társa, megváltoztak a szokásai és étkezésében az ember étkezéséhez idomult, azaz mindent megeszik, amit az ember ad neki. 

A tudományos definíció szerint mindenevők azok a fajok, amelyek egyaránt fogyasztanak állati és növényi táplálékot. Így az ember is a mindenevők csoportjába tartozik. A húsevők ugyebár elsősorban húst fogyasztanak, a növényevők pedig egyértelműen növényi táplálékon élnek.

Minden emlős, így a farkas és később a kutya is annak megfelelően fejlődött ki az évszázadok, évezredek során, hogy maximalizálja túlélési esélyeit. Így mielőtt meghatározhatnánk, hogy a kutya akkor végül is mely csoportba tartozik, húsevő vagy valóban mindenevő, meg kell vizsgálnunk az evolúciója során kialakult felépítését, szervrendszerét, emésztési folyamatait.

Emésztő enzimek

Nyilvánvalóan az emésztéshez kapcsolódó szervek azok, amelyekből érdemes kiindulnunk. A növényi alapanyagok emésztési folyamatai merőben különböznek a hús emésztésétől. A növényi táplálékok sok cellulózt és keményítőt tartalmaznak, ezek felbontása, optimális hasznosulása egyrészt bizonyos nyálban jelenlévő emésztőenzimek jelenlétében, illetve alapos őrlést, rágást követően történik meg. Ezen emésztő enzimek segítenek a cellulózt és a keményítőt cukorrá alakítani, amely aztán a vékonybelekből fel tud szívódni. Ezek az enzimek jelen vannak mind a növényevők és a mindenevők nyálában, ugyanakkor teljességgel hiányoznak a húsevők, így a macska- és a kutyafélék nyálából, hiszen ezen fajok minimális növényi táplálékot fogyasztanak.

Ide tartozik az is, hogy a kutya gyomra tízszer annyi savat termel, mint az emberé vagy a növényevőké. PH-ja 1 alatt mérhető, míg az ember esetében 4-5 között mozog. Ezt a hús megemésztésére ideális savas környezetet sem a coli, sem a szalmonella sem egyéb patogén anyagok nem élik túl.

Fogazat

A fogak alakja, mérete és egymáshoz való elhelyezkedése is mind az állat táplálkozásának megfelelően alakult ki. A növényevőknek nagy, széles és lapos őrlőfogai vannak, amelyekkel a magas rosttartalmú növényi táplálékot fel tudják őrölni. Az őrléshez az állkapcsukat vízszintesen mozgatják egymáson. Gondoljatok itt tehenekre, lovakra vagy akár a nyulakra.

A húsevők fogazatát megvizsgálva azt látjuk, hogy fogaik hegyesek, élesek, ollószerűen zárodnak mely lehetővé teszi, hogy a zsákmány állat húsból egy-egy darabot letépve, rágás és őrlés nélkül továbbítsák azt a gyomorba. Állkapcsuk vízszintes mozgásra nem képes, csak szétnyitni és összezárni tudja az állat.

Emésztőrendszer hossza, felépítése

Ahogy követjük az elfogyasztott táplálék útját az emésztőrendszerben, úgy válnak a különbségek még inkább szembetűnőbbé. A növényevők emésztőrendszere a leghosszabb, akár 30 méter hosszú. A növényi eredetű táplálékban lévő cellulóz a nyálban található enzimeken és a fogakkal történt szétőrlésen és a gyomorsavak általi felbontáson túl egy erjesztési fázison is át kell, hogy essen ahhoz, hogy abból az állat hasznosítható energiát tudjon felvenni.

A mindenevők emésztő rendszerének hossza már jóval rövidebb, átlagban 6-12 méter közötti, miközben a kutyáké ~60 cm, míg a macskáké pedig mindösszesen 30 cm. Mi sem mutatja jobban, hogy a ragadozók családjába tartozó kutya és macska emésztőrendszere a számukra legkönnyebben emészthető hús feldolgozására alakult ki. Nincs olyan pont az emésztőrendszerükben, amely a cellulóz emésztésért felelne, mivel nincs is rá szükségük.

OMEGA 3 zsírsavak

Minden állatnak szüksége van Omega-3 zsírsavakra az egészségük megőrzéséhez. Ezeket a zsírsavakat az emlős állatok nem tudják előállítani, étkezéseik alkalmával kell azokat bevigyék a szervezetükbe. Az omega-3 zsírsavak származhatnak növényi táplálékokból vagy halakból. A növényi táplálékokban található Omega -3 zsírsavakat a növényevő állatok és a mindenevők is át tudják alakítani számukra hasznosítható formára. Ugyanakkor a macska félék például egyáltalán nem képesek az átalakításra és a kutyák is csupán 5-15%-ot tudnak hasznosítani.

Tehát akkor húsevő vagy mindenevő?

A mindenevő kétlábú gazda azzal eteti a kutyáját, amit jónak lát (gondolok az áztatott kenyérre is, amire sehogy sem lehet helyeselni), és a modern kutyatápok közt is sajnos a többség növényi proteinforrásokra épít. Túléli a kutya ezt a fajta étrendet? Igen, túléli.

De ugye mi nem csak azt szeretnénk, hogy életben maradjon?

 

Ezeket is ajánljuk:

Mennyi az annyi?

Ne engedd, hogy elhízzon

Nem minden fehérje egyforma

 

 

(kutyabarát.hu)

 

További érdekes cikkek
Hozzászólások
Töltés...