Mennyire pici a túl pici? A teacup kutyák rejtett veszélyei

Aprók, bájosak, és sokak számára ellenállhatatlanok. A „teacup” – vagyis csészényi – kutyák neve már önmagában is cukinak hangzik. A kifejezés azokat az extrém kisméretű ebeket jelöli, amelyeket tudatos tenyésztéssel szokatlanul apróra szelektálnak. Olyan kicsire, hogy elméletben akár egy teáscsészében is elférnének.

Bár ezek az apró kutyák egyes gazdik körében rendkívül keresettek és gyakran igen magas áron cserélnek gazdát, az elmúlt években egyre több szakmai és állatvédelmi vita övezi őket. Hollandiában például több állatvédő szervezet is kampányt indított az extrém kistestű kutyák tenyésztésének és értékesítésének betiltásáért. Álláspontjuk szerint ezek az állatok fokozott egészségügyi kockázatoknak vannak kitéve. Gyakran szenvednek, miközben panaszaik nem mindig látványosak. Így puszta létük is etikai kérdéseket vet fel.

De hol húzódik a határ egy egészséges kistestű fajta és egy már veszélyesen apró kutya között? Milyen kockázatokkal kell számolni, és mit tehetnek azok a gazdák, akik már együtt élnek egy ilyen törékeny kedvenccel?

Hol kezdődik a veszélyesen kicsi méret?

A holland Dier&Recht állatvédő szervezet szakértői szerint a három kilogrammnál kisebb testsúly már komoly rizikót jelent. Kelly Kessen állatorvos, a szervezet kampányának egyik arca egy közlekedési lámpához hasonlítja a besorolást: három kilogramm alatt „piros zónáról” beszél, három és öt kilogramm között „narancssárgáról”, míg öt kilogramm felett már viszonylag biztonságosnak tekinthető a kutya testsúlya.

Fontos megemlíteni, hogy az Amerikai Kennel Klub (AKC) sem ismeri el a „teacup” méretet hivatalos kategóriaként, és kifejezetten óvatosságra inti azokat, akik olyan tenyésztőtől vásárolnának, aki a fajtasztenderdtől eltérő, extrém méretű kölyköket hirdet.

Milyen egészségügyi problémák fenyegetik a nagyon kicsi kutyákat?

Az állatvédő szervezetek és állatorvosi szakértők szerint az extrém kistestű kutyák számos súlyos egészségügyi problémára hajlamosabbak lehetnek. Ilyenek például:

• Hydrocephalus, vagyis az agyban felszaporodó agy-gerincvelői folyadék, amely erős fejfájást és neurológiai tüneteket okozhat

• Chiari-malformáció, amikor a kisagy egy része a koponya hátsó részén keresztül elmozdul

• Syringomyelia, a gerincvelőben kialakuló üregek megjelenése

• különféle szembetegségek

• térdkalács ficam (luxáló patella)

• légcső-összeesés, amely légzési nehézségekkel járhat

Ezeken túl Kessen arra is felhívja a figyelmet, hogy ezek az állatok rendkívül törékenyek: csontjaik vékonyak, könnyen törnek, így akár egy rossz mozdulat vagy egy nagyobb testű kutyával való játék is komoly sérüléshez vezethet.

Dr. Mondrian Contreras, egy állatbiztosító cég állatorvosi szakértője – aki nem vesz részt a holland kampányban – szintén megerősíti, hogy a nagyon kicsi kutyák nagyobb eséllyel küzdenek veleszületett problémákkal. A kistestű fajták esetében általánosan gyakoribbak az olyan gondok, mint a fogászati betegségek, az alacsony vércukorszint, egyes szívproblémák vagy az ízületi instabilitás.