Autizmus kutyáknál – tényleg létezik? És van köze az oltásokhoz? – 2. rész
Ez a cikk a korábbi írásunk folytatása. Az első részben arról írtunk, hogy a kutyáknál nem létezik hivatalos autizmus diagnózis, még ha egyes viselkedésformáik hasonlíthatnak is az emberi autizmus spektrumzavarra. A szakértők inkább a „canine dysfunctional behaviour” (CDB), vagyis diszfunkcionális kutya viselkedés kifejezést használják ezekre az esetekre – ez azonban nem egy konkrét betegség, hanem gyűjtőfogalom.
Milyen viselkedésekről van szó?
Fontos hangsúlyozni, hogy nem minden ilyen viselkedésű kutyánál beszélhetünk CDB-ről. Ezek a kategóriák inkább segítenek csoportosítani bizonyos mintázatokat, de nem diagnózisok. Minden esetet egyedileg kell vizsgálni, és érdemes végiggondolni, mi állhat a háttérben.
Előfordulhat például, hogy a szokatlan viselkedést fájdalom vagy betegség váltja ki. A hirtelen jelentkező szorongás hátterében lehet orvosi probléma is, ezért mindig célszerű az állatorvosnál kezdeni a kivizsgálást, mielőtt viselkedésproblémaként kezelnénk a helyzetet.
Caroline Wilkinson állatviselkedés-szakértő szerint azok a szokások, amelyeket az emberek hajlamosak vagyunk „autisztikusnak” értelmezni, a következők:
-
kisebb hajlandóság a társas érintkezésre,
-
szemkontaktus kerülése (ami sok kutyánál egyébként is természetes),
-
mutató gesztusokra való nem reagálás,
-
ismétlődő, kényszeres mozdulatok,
-
fokozott szorongás vagy agresszió.
Dr. Kathryn Dench további példákat is említ, amelyek CDB-re utalhatnak:
-
állandóan ismételt viselkedések,
-
nehézségek a társas kapcsolatokban (emberekkel vagy kutyákkal),
-
szokatlan reakciók fényre, hangokra, érintésre,
-
ragaszkodás fix rutinokhoz,
-
a gazdi jelzéseinek figyelmen kívül hagyása,
-
túlzott érzékenység bizonyos ingerekre.
„Sokat elárul az is, hogyan reagál a kutya új környezetre vagy a megszokott rutin felborulására. ” – mondja Dr. Dench. Az ilyen kutyák gyakran visszahúzódóbbak, nehezebben tanulnak új helyzetekben, vagy rosszul viselik a változást.
Ne próbáljuk magunk diagnosztizálni a kutyát
Bár egyes viselkedések gyanúsnak tűnhetnek, fontos, hogy ne vonjunk le túl gyors következtetéseket. A kutyák viselkedése nagyon egyéni, és ami egynél problémásnak látszik, az másnál teljesen normális lehet.
Kutya viselkedés szakértők vagy tapasztalt trénerek segíthetnek megkülönböztetni, mi az, ami valóban gondot jelez, és mi az, ami csupán a kutya sajátos személyiségéhez tartozik.
Az „oltás-autizmus” mítosz – sajnos a kutyákra is átterjedt
Meglepő, de az embereknél ismert vakcina-autizmus álhír a kutyás világban is felbukkant.
A Brit Állatorvosi Kamara (British Veterinary Association) azonban egyértelműen cáfolta, hogy bármiféle kapcsolat lenne az oltások és az „autizmushoz hasonló” tünetek között.
„Nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a kutyák oltásai autizmust okoznának.” – mondja Dr. Dench. „Az oltások előnyei messze meghaladják azokat a feltételezett, nem bizonyított kockázatokat, amelyekről egyes források beszélnek.”
Ennek ellenére egy amerikai felmérés szerint a kutyatartók 37 százaléka hisz abban, hogy az oltások „autizmust” okozhatnak, és egy 2023-as kutatás szerint több mint a gazdik fele bizonytalan az oltásokkal kapcsolatban. Az oltásellenes tévhitek sajnos már az állategészségügyében is megjelentek.
Magyarországon kötelező az éves veszettség elleni vakcinázás. Emellett, a potenciálisan halálos betegségek ellen védő úgynevezett kombinált oltás beadása javasolt. Bővebben a vakcinákról:
Kötelező vagy ajánlott? Melyik védőoltás mi ellen véd? 1. rész
Az autizmus spektrumzavar embereknél is egy veleszületett idegrendszeri eltérés. Tehát nem külső hatásoknak tudható be a kialakulása. A kutyák esetében pedig ilyen idegrendszeri eltérést egyelőre nem ismerünk, így kár a vakcinák káros hatásaitól tartani.
A cikk 1. részét itt találjátok: Autizmus kutyáknál – tényleg létezik? És van köze az oltásokhoz? – 1. rész