Egy delfin ugyanolyan játékos és vicces figura, mint egy kutya. Sokszor esik szó nálunk arról, hogy a delfinek milyen szomorú életet élnek fogságban. A delfináriumok szűk medencéiben, szabad mozgásuktól és élőhelyüktől megfosztva sokszor depressziósak és betegek lesznek. Semelyik állat nem érdemli meg a fogságot, de a delfinek különleges intelligenciájuknak köszönhetően talán még nehezebben élik meg, mint fajtársaik bármelyike. A mosoly az arcukon nagyon csalóka, hiszen nem a boldogságtól áll mosolyra szájuk, hiába szeretik ezt hinni az emberek. ITT írtunk arról, hogy miért bojkottáld a delfináriumokat.

A kutyáknak külön üdvözlés jár

A történet úgy kezdődött, hogy egy turistákat szállító, delfin-néző kis motorcsónak vezetőit elkísérte két kutyájuk is a napi körre. A kis csónak vezetőit már ismerték a delfinek, hiszen sokszor hajóztak korábban azon a területen, és olyan turistákat vittek magukkal, akik nem fogságban, hanem a szabadban szerették volna látni a delfineket. A kutyáknak szerencséjük volt és a delfinek hamar a csónak közelébe mentek.

A delfin kíváncsian szemlélte a kutyákat és azonnal barátságosan közeledett feléjük. A kutyák pedig óriás farokcsóválásba kezdtek és szintén nagy örömmel, némi csodálkozással üdvözölték a delfint. Aztán még egy puszi is elcsattant, majd a delfin búcsúzásként egy látványos ugrást is bemutatott újdonsült barátainak. A jelenet egyébként bekerült a Delfinek (Dophins) című Oscar jelölt dokumentumfilmbe, mely Sting zenéjével és Pierce Brosnan narrációjával készült 2000-ben.