A Tátra Nemzeti Parkban mostantól új „segítőt” kapnak a természetjárók: nem túrabotot, nem térképet, hanem… kakizacsit.

Igen, jól olvasod – a lengyel természetvédelmi hatóság ingyenes ürülékgyűjtő zacskókat oszt a hegyekbe induló turistáknak, hogy visszaszorítsák a „széklet szennyezést”.

A park közleménye szerint „a hegyekben bárkit utolérhet a természet hívása” – és bizony, ez nemcsak költői megfogalmazás. A természetben hátrahagyott emberi végtermékek nemcsak esztétikai problémát jelentenek, hanem a talajt, vízforrásokat és az ökoszisztémát is szennyezik.

A Tátrai Nemzeti Park ezért egy egyszerű, de praktikus megoldást vezetett be: ingyenesen elérhető, több rétegű, szagmentesítő géllel ellátott higiéniai zsákokat kínál minden látogatónak. A csomagban ráadásul toalettpapír és antibakteriális kendő is van, így a túrázók kulturáltan intézhetik, amit muszáj. Használat után a zárható tasakot egyszerűen el lehet vinni a legközelebbi szemetesig – lehetőleg a parkon kívül.

A kezdeményezés célja, hogy a Tátra tisztább, a kirándulás pedig élvezetesebb legyen mindenkinek. A park emlékeztet: a világ számos pontján – például az Egyesült Államokban, Skóciában és Norvégiában – már bevett gyakorlat az ilyen „higiéniai csomagok” használata a természetben.

Nos, mi kutyások ezt a leckét már rég megtanultuk: amit a természet nem kért, azt nem hagyjuk ott. A kutyakaki-zacsi a mindennapok része lett. De sajnos még ma is sok túraösvény mellett látni hátrahagyott kutyakaki kerítést, főleg a forgalmas hétvégéket követően.

A természetjárás alapszabálya egyszerű: Ne hagyj hátra semmit, ami nem volt ott, amikor érkeztél.
Legyen szó csokipapírról, vécépapírról vagy kutyakakiról, mind ugyanabba a kategóriába tartozik – a természet számára idegen, bomlása hosszú időt vesz igénybe, és közben szennyez.

A Tátra példája talán segít abban, hogy mi is egy kicsit tudatosabban túrázzunk – és ha kell, akár humorral kezeljük a legemberibb problémákat is. Hiszen ha a környező országokban már háromrétegű, illatosított zacsival hódítják a hegyeket, akkor nekünk sem lehet több kifogásunk. Szedjük össze, amit össze kell, és vigyük el szépen a legközelebbi kukához.

Tippünk:

Tudjuk, hogy a kutyakaki még zacskóba csomagolva is elég szagos tud lenni. Emiatt sokan nem szívesen cipelik magukkal 10-20 km-en keresztül. Nekünk az vált be, ha a teli zacsit egy erős, visszazárható zacskóba (ziploc) csomagoljuk, majd azt egy befőttes üvegbe helyezzük. Így nem jut ki a szag, és a hátizsákba is könnyen eltehető a csomag, amíg alkalmas helyet nem találunk neki. Aki a házi megoldások helyett kész termékeket részesít előnyben, annak érdemes az interneten keresgélni, ugyanis már pár ezer forinttól lehet megfelelő tartályt kapni, amit a hátizsákra lehet egy karabinerrel rögzíteni. Kicsit magasabb árkategóriában pedig szagsemlegesítő megoldások is elérhetők.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://notesfrompoland.com/2025/10/13/polish-national-park-offers-free-poop-bags-for-hikers-to-tackle-faecal-pollution/?fbclid=IwZXh0bgNhZW0CMTAAYnJpZBExSnlFakJTd21VZWZHMkZRdwEeEcmxq_Yd8_t3B1LrnOzeq2vBaDHU8RIGWKhxv8ObUKD-jVGf7em9xMhtDUA_aem_4oTrskHXd3rfZiayLi_ZLg; Kép: Bekka Mongeau: https://www.pexels.com/photo/photo-of-person-holding-black-and-white-dog-1452717/

The post Kakizacsit osztogatnak a Tátrában – emberi használatra appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Csíkszeredában mostantól három híres pásztorkutyafajta nem őrizhet nyájat. A döntés hátterében a megszaporodott pásztorkutya támadások állnak, amelyek az utóbbi hónapokban több kirándulót és zarándokot is érintettek. A város vezetése szerint elérkezett az idő a határozott lépésre: „Tavasszal a gazdák még türelmet kértek, de az őszi esetek megmutatták, hogy nem várhatunk tovább” – nyilatkozta Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere a Facebookon (forrás: Turista Magazin).

A döntés értelmében a legeltetési engedély nélküli pásztorkodás tilos, és a veszélyesnek minősített fajták számára nem adnak ki több engedélyt. A város közleménye szerint a cél a balesetek megelőzése és a „nyugodt legeltetés, illetve a közbiztonság” fenntartása.

Túl erősek a hegyekhez?

A betiltott fajták – amelyek nevét hivatalosan nem közölték, de feltehetően a kaukázusi juhász, a karpatin és a kangal lehetnek az érintettek – eredetileg más éghajlatra és pásztorkodási körülményekre lettek tenyésztve. Ezek a nagytestű, rendkívül védelmező kutyák ősidők óta arra lettek szelektálva, hogy akár farkasokkal vagy medvékkel is felvegyék a harcot. Ahogy korábban írtunk róla, Székelyföldön a hegyek nemcsak a nyájaknak adnak otthont, hanem turisták, biciklisek és zarándokok útvonalai is. A pásztorkutyák ösztönei azonban nem tudnak különbséget tenni ragadozó és ártalmatlan túrázó között.

Megosztotta a közvéleményt

A döntés nyomán komoly vita alakult ki a közösségi médiában és a gazdák körében. Sokan üdvözlik az intézkedést, mondván: az emberi biztonság az első, és a pásztorkutyák feletti kontroll hiánya már nem tartható fenn. Mások viszont hevesen tiltakoznak, és azt mondják: nem a kutyák, hanem az emberek felelősek a támadásokért – elsősorban azok a gazdák, akik nem nevelik, nem szocializálják és nem megfelelően tartják ezeket az erős kutyákat.

Egyes pásztorok attól tartanak, hogy a nyájak védelme gyengül, ha a legerősebb, legbátrabb kutyákat kizárják a munkából. „A farkas és a medve nem fog megállni a rendelet előtt.” – írta egy kommentelő, utalva arra, hogy a ragadozók jelenléte miatt továbbra is szükség van komoly védelemre.

Kutyák, emberek, határok

A helyzet valójában az ember és a természet közötti kényes egyensúlyról szól. A pásztorkutya évszázadok óta a hegyi élet része – de ahogy egyre több turista és városlakó tér vissza a természetbe, a hagyományos pásztorok kultúrája összeütközik a modern természetjárás elvárásaival.

A kérdés most az, hogyan lehet mindkettőt megőrizni: a pásztorok biztonságát és megélhetését, valamint a túrázók szabadságát és védelmét. Ennek egyelőre első lépése a legveszélyesebb pásztorkutyák betiltása. Arról nem szól a közlemény, hogy mi lesz ezeknek a kutyáknak a sorsa, és arról sem, hogy vajon a támadások közül hány köthető ténylegesen az adott fajtákba tartozó egyedekhez. Ahogy egyelőre arról sincs hír, hogy az egyre szaporodó medveállomány, amely napi szinten problémát okoz nem csak a turisták, de a helyiek életében is, vajon hogyan tartható távol, ha ezek a nagytestű ebek kiesnek a rendszerből.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://www.turistamagazin.hu/hir/betiltottak-a-legkemenyebb-pasztorkutyakat-csikszeredan; Kép: Genadi Yakovlev: https://www.pexels.com/photo/close-up-of-central-asian-shepherd-dog-outdoors-33107951/

The post Betiltották a legkeményebb pásztorkutyákat Csíkszeredában – egyelőre a biztonság győzött a hagyomány felett? appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

A daru (Grus grus) hazánk egyik legkülönlegesebb madara, amelynek természetvédelmi értéke 50 000 forint. Egykor Magyarországon is rendszeresen költött, ám a vizes élőhelyek eltűnése miatt a faj fokozatosan eltűnt az országból. Több mint száz évig nem figyeltek meg költést, mígnem 2015-ben újra megjelent egy darupár, 2025-ben pedig már a Kiskunságban is fészkeltek. Bár költése ritkaságnak számít, az őszi daruvonulás minden évben több tízezer madarat hoz el a hazai pusztákra. A Hortobágy, a kardoskúti Fehér-tó és a szegedi Fehér-tó ma Európa legjelentősebb pihenőhelyei közé tartoznak.

A darvak titkos élete

A darvak a világ egyik legősibb madárfajának számítanak, régészeti leletek bizonyítják, hogy őseik már a dinoszauruszok utáni időszakban is itt éltek. Amikor tehát darvakat látunk az égen, valójában egy igazi túlélővel találkozunk. Párválasztási szokásaik is különlegesek: látványos „darutánccal” udvarolnak egymásnak, amelyben ugrándozás, tollborzolás, szárnycsapkodás és még apró tárgyak feldobálása is szerepet kap. Ez a tánc nemcsak a szerelem nyelve, hanem az összetartozást is erősíti a párok között.

A darvak hosszú távon hűségesek: gyakran egy életen át kitartanak választott társuk mellett. Családjaik összetartóak, a fiatalok szüleikkel vonulnak, és csak a következő évben csatlakoznak önálló csoportokhoz. A vonulás során sokszor hallhatjuk jellegzetes, harsonára emlékeztető kiáltásukat, amely messzire száll, és segít fenntartani a kapcsolatot a több száz vagy akár több ezer madárból álló csapatban.

Miért repülnek V-alakban?

Az őszi daruvonulás szeptember végétől novemberig tart. Naplementekor ezrek húznak egyszerre az éjszakázóhelyekre, a sekély tavakra, miközben az ég tele van V alakban repülő madarakkal. Ez a formáció nem véletlen: az elöl haladó szárnycsapásai felhajtóerőt adnak a mögötte repülőknek, így energiát spórolnak, és a csapat tagjai könnyebben kommunikálnak egymással.

A nálunk átvonuló darvak többsége Észak-Európából – főként Skandináviából és a Baltikumból – indul, és több ezer kilométert megtéve Spanyolország vagy Észak-Afrika felé tart. Magyarország számukra fontos pihenőhely, ahol erőt gyűjtenek a hosszú út folytatásához.

A daru a kultúrában is kiemelt helyet kapott: sok népnél a szerencse, a hosszú élet és a béke jelképe. Japánban például a papírból hajtogatott daru a béke szimbóluma, míg a magyar népdalok és mesék is gyakran emlegetik a darut, mint a természet különleges hírnökét.

A daruvonulás hazánk egyik legszebb természeti eseménye: aki egyszer látta, ritkán felejti el a látványt és a hangulatot. Érdemes tehát ősszel ellátogatni a Hortobágyra vagy más darupihenőhelyekre, és átélni, ahogy a naplementében ezrek szárnyalnak át az égen – valódi természetfilm élőben.

Daruvonulás kutyával?

Ha kutyádat sem hagynád otthon a különleges éjszakai kiránduláson, érdemes pár alapszabályt betartani. A darvak élőhelyei között vannak fokozottan védett területek is, ahová nem tudtok kutyával bemenni. A Tisza-tó partja és Szeged környéke olyan helyszínek, ahol kényelmesen, egy jó kis naplementés kutyaséta közben is megtekinthetitek a daruvonulás csodáját, ugyanakkor, biztosan nem okoztok kárt a védett természeti értékekben. Több programmal is készülnek ilyenkor az érintett települések – érdemes rákérdezni, hogy kutyával részt lehet-e venni.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://www.turistamagazin.hu/hir/10-erdekesseg-a-darvakrol-amitol-te-is-kedvet-kapsz-a-daruvonulas-megfigyelesehez; https://hu.wikipedia.org/wiki/Daru_(mad%C3%A1r); Kép: Shamit Jangra: https://www.pexels.com/photo/heron-with-wings-spread-3013788/

The post Daruvonulás: az ősz egyik leglátványosabb természeti csodája appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Miért van szükség a Leave No Trace alapelvekre?

Természetjáróként sajnos gyakran tapasztaljuk, hogy az autóval is könnyen megközelíthető, felkapott turistacélpontok közelében és a frekventáltabb túraútvonalakon a szezon közepére az ösvények mellet mindenhol eldobott zsebkendők, WC-papír, banánhéjak és műanyag szemét pettyezi az erdőt. Ez a látvány nem csak nem kellemes, de sajnos az erdőnek is kárt okoz.

A XIX. század végén Amerikában a természetjárás szó szerint a vadon felfedezése volt. Szinte nem léteztek még kiépített túraútvonalak, kempingek, nem álltak rendelkezésre könnyen szállítható sátrak, gázfőzők és egyéb kellékek. Ezért a természetjárók általában abból dolgoztak, ami rendelkezésükre állt: ha tüzet akartak rakni, akkor fát kellett vágniuk, ha éhesek voltak, akkor vadásztak és gyűjtögettek. Mivel akkoriban tényleg csak kevesen vállalkoztak erre, ezért ezek a tevékenységek nem okoztak hatalmas károkat. A II. világháborút követően, azonban megszaporodtak az erdőjárók, és ezzel a természetkárosító hatásuk is egyre nagyobb lett. Erre a folyamatra válaszul született meg először a Leave No Trace gondolata. Képzeljük el, hogy ha minden természetjáró csak egy fát vág ki, egy halat fog és egyszer végzi a dolgát az erdőben, hamarosan mi történne? Nem kell magyarázni, miért fontos, hogy mindenki úgy hagyja maga után az erdőt, ahogy találta, hogy az utána következőnek is ugyanazt a szépséget, nyugalmat és kikapcsolódást jelentse majd a természet. Nem beszélve az ökoszisztéma megóvásáról!

Mik a Leave No Trace alapelvei?

Tehát mindannyiunk érdeke, hogy amit kiviszünk a természetbe, azt hozzuk is haza. Ezen az alapvetésen felül a LNT 7 alapelv szerint segíti a természetjárókat, hogy a lehető legkevesebb kárt okozzák a természetnek. Az Egyesült Államok-beli túralehetőségeket figyelembe véve megkülönböztetnek „backcountry” azaz, gyakorlatilag vadonban történő hátizsákos túrázókra vonatkozó irányelveket és „frontcountry” vagyis a lakott területek és felszerelt létesítmények közelében történő pár napos túrázásra vonatkozókat. Mivel hazánkban a klasszikus „backcountry” túrázásnak nincs különösebb hagyománya, és a turistautak mentén csak alkalmanként egy-egy éjszakára szoktunk vadkempingezni, ezért inkább a Magyarországon és a környező országokban jellemzőbb, kempingekben, turistaszállásokon éjszakázó stílusra vonatkozó szabályokat ismertetjük.

1. Ismerd meg, mielőtt odamész

Ez gyakorlatilag annyit takar, hogy készülj fel a terepviszonyokból, tervezd meg, hol fogsz aludni és hol vannak vízvételi lehetőségek útközben. Ha tábortüzet raknál, akkor hol van erre lehetőség, van-e érvényben tűzgyújtási tilalom stb. Ha csak elindulsz vaktában a természetben, akkor lehet, hogy olyan helyzetbe kerülsz, amelyet csak a természet károsításával tudsz megoldani. Például nem érsz időben a szállásra és sátrat kell verned, tüzet kell raknod.

2. Maradj az ösvényeken és sátrazz szabályosan

Ha letérsz a kijelölt ösvényről, azzal károsítod az elővilágot. Letaposod a füvet, megbolygatod az avart, esetleg a talajban teszel kárt. A kijelölt ösvényen kívül eső terület az állatok, növények és gombák élőhelye, semmi keresnivalónk nincs ott. És ez vonatkozik a kutyáinkra is! Ne engedd, hogy a kutyád szabadon rohangáljon a erdőben, vagy a réteken, mert kárt tehet az ott élő – esetenként védett – növényekben és állatokban. Hazánkban a vadkempingezés szigorúan van szabályozva, és mivel nagyon jól el vagyunk látva kempingekkel és turistaszállásokkal, ezért inkább csak a kaland kedvéért űzik. Ha semmi nem tiltja, akkor legfeljebb egy éjszakára sátrat verhetünk a szabadban. A vadkempingezés szabályairól nagyjából még ennyi terjedelemben lehetne beszélni, de talán a legfontosabb szabály, hogy a sátrunkat olyan helyen verjük fel, ahol senkit nem zavarunk, legalább 100 méterre a víztől (tó, folyó, patak, forrás, stb.), kemény, csupasz talajon.

3. Vidd magaddal a szemetet!

Ha valaki elvisz egy teli palack ásványvizet magával kirándulni, akkor ne okozzon már gondot, hogy az üres flakont hazavigye és a szelektív gyűjtőbe dobja… Az ételcsomagolás, a papírzsepi, sőt, a gyümölcsök héja sem való az erdőbe. „De hiszen az lebomlik!” – persze, a talajba, ahol a permetszer, amelyet mondjuk a banán héján van, szennyezi a környezetet. És igen: kakitündér az erdőben sem lakik! Igen, a kaki lebomlik, de a szaga megzavarja az állatokat. Egy szó, mint száz, szedd össze! A másik megoldás a gyalogsági ásó vagy kis lapát, amellyel eláshatod az ürüléket, legalább 20 cm mélyen.

Azon felül, hogy mi nem szemetelünk, lehetünk még ennél is jobb fejek: ha szemetet találunk a túraútvonalon, szedjük össze. A Fjallraven vándortúrán például különdíj járt annak, aki a túra során a legtöbb szemetet gyűjtötte össze. Ha díj nem is jár érte, de a természet hálás lesz a fáradozásért.

4. Hagyd úgy, ahogy találtad

Ne szedj virágot, ne törd le az ágakat, nem hozz haza szarvasagancsot és a többi. A természet körforgásában mindennek megvan a helye.

5. Vigyázz a tűzzel

Az utóbbi években a kevés csapadék és a tartós szárazság miatt szinte egész nyáron tilos volt tüzet gyújtani, még a kijelölt tűzrakóhelyeken is. Amennyiben éppen nincs tilalom, tüzet rakni a kijelölt tűzrakóhelyeken lehet, lehetőleg otthonról hozott száraz tűzifával. Az előzőekből következik, hogy fát kivágni, gallyat szedni, szintén nem tartozik a LNT elvek közé.

6. Ne piszkáld a vadállatokat

És a kutyádnak se hagyd! A vadvilág jól van úgy, ahogy van. Az őzeknek nincs szükségük edzésre és a süniket sem kell kiásni az avarból. Igen, a kutyáknak vannak bizonyos ösztöneik, és lehet, hogy ez sokaknak nem tetszik, de a gazdik felelőssége, hogy ezeket az ösztönöket kezelje és korlátozza. Miért hagynád a kutyádat az erdőben vadászni? Más ösztöneit is ennyire szabadjára engeded? Vagy Te is ott éled ki az ösztöneidet, ahol épp eszedbe jut? Na ugye! Ha tényleg ilyen szuper ösztönei vannak, akkor iratkozzatok be nyomkövetésre vagy coursingra, így nem kell megfosztanod az élménytől, de a vadállatokat sem a békés életüktől.

7. Légy tekintettel másokra

A természetbe legtöbben a nyugalom, a kikapcsolódás és a szép tájak miatt megyünk. A hangoskodás, a kiabálás, a hangos zenehallgatás, és úgy általában a másokat zavaró magatartás nem helyénvaló. Udvarias természetjáró gazdiként figyelj, hogy a kutyád ne zavarjon másokat: ne engedd, hogy odaszaladjon másokhoz, ne hagyd, hogy kunyeráljon vagy másokat zavarjon. Ha nem tud stabilan lábnál követni, akkor vedd pórázra. Ezekkel az apró dolgokkal elérhetjük, hogy a kutyásokat örömmel és nem aggodalommal fogadják a természetjárók.

Szerző: Bujdosó-Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: lnt.org; wikipedia. Képek: Stephane Bidouze/shutterstock, pexels.

The post Leave No Trace – a természet tiszteletének alapjai (kutyás) túrázóknak appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Először is, szögezzük le: nincs olyan, hogy “a kutya miatt”. A kutya tetteiért mindig a gazda a felelős. Ha a kutya odaszalad egy kisgyerekhez és az megijed, az nem a kutya hibája. Sőt, nem a gyereké, hogy miért ijedt meg, nem a szülőé, hogy miért engedi közel a gyereket, és persze a gazdáé. Elfogult kutyásként nehéz lehet elfogadni, hogy valaki nem rajong a kutyákért, sőt esetleg fél tőlük, de mindenki más és más, és ezt tiszteletben kell tartanunk. Mindenki azért indul útnak a természetbe, hogy jól érezze magát, kikapcsolódjon és feltöltődjön – ez a közös bennünk. Hagyjunk teret másoknak is erre!

Erdőben, természetvédelmi területen a póráz használata kötelező! Lehet vitatni a szabályok jogosságát, lehet lázadni ellenük, de senki nem kötelez, hogy túrázni menj az erdőbe a kutyáddal. Az erdő nem a miénk. A szabályok értünk és a vadvilág, a természet védelmében születtek. Ha a kutyádat minden helyzetben be tudod hívni, vagy lábnál követ és tényleg egy szupereb, és senkit nem zavar, akkor is a Te felelősséged, hogy tényleg ne történjen semmi baj. Vannak olyan hétvégék, amikor szinte mozdulni sem lehet a felkapottabb túraútvonalak mentén, biciklisek, terepfutók, kisgyermekes családok, lovasok és más kutyások között mozgunk, ez a helyzet az, amikor nemcsak illik, de mindannyiunk jól felfogott érdeke a póráz használata.

Ha kerékpáros, lovas vagy futó jön az ösvényen, akkor húzódj le, és adj utat. Ha lovakkal találkoztok, célszerű az ösvénytől kb. 2-3 méterre húzódni és csendben maradni. A lovak érzékeny állatok, könnyen megijedhetnek és megtorpanhatnak, esetleg megugorhatnak, ami balesetveszélyes.

Semmit ne hagyj hátra! Sokan azt hiszik, hogy a kutyakaki a természet része, és a vadállatok ürüléke mellett elfér ez is az erdőben. A vadállatok élettere az erdő, mi és a kutyáink csak látogatók vagyunk ott. Nemcsak a “szemetelés” kérdése számít,  – bár sajnos a népszerűbb ösvények parkoló környéki részei hamar “elaknásodnak” – hanem az is, hogy a kutyaürülék szaga megzavarhatja a vadállatokat, elriaszthatja őket a megszokott útvonalaiktól. Ráadásul a kutyapiszok antibiotikumokat és egyéb méreganyagokat tartalmaz. Egy szó, mint száz, szedd össze! Ha hosszabb vándortúrán vesztek részt együtt, akkor pedig ugye jól jöhet a kis ásó.

Azt gondolom, hogy az alapvető tapintat és odafigyelés a másikra jó iránymutató lehet, még akkor is, ha úgy érezzük, velünk szemben nem gyakorolják. Sokan nem szeretjük, ha kéretlenül simogatják a kutyánkat, vagy úton-útfélen megállítanak minket és kutyás anekdotákkal szórakoztatnak… Van, aki a nyugalomért, van, aki a tökéletes képért, más a testmozgásért megy az erdőbe, ne mi legyünk azok, akik miatt kellemetlen élménnyel távoznak!

Bujdosó-Szalay Adél / @tatyiandme

Képek: flickr

The post Kis kutyás kirándulós etikett appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.