Közel két évvel ezelőtt, 2020 őszén indult el a bizonyítékok gyűjtése az ügyben. Végül vadkamera-felvételek alapján indították el a rendőrségi nyomozást. A gyanú szerint a tettesek élvefogó csapdák jogszerűtlen üzemeltetése során követtek el állatkínzást védett ragadozómadarakkal szemben. A területen korábban több elpusztult madár tetemére bukkantak, ezért az MME és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) együttműködésben kezdet el a vizsgálatot állatkínzás gyanúja miatt.

„A gyanúsított elsősorban a vadászható ragadozó emlősök – róka, borz, nyest, házi görény – gyérítésére széles körben használt és engedélyezett élvefogó csapdákat üzemeltetett nagy számban vadgazdálkodási tevékenység keretében. A vadkamerás felvételek alapján legalább 11 esetben került védett ragadozómadár – tíz egerészölyv és egy karvaly – a csapdákba, amelyeknek üzemszerű működtetés esetén nem is esett volna bántódásuk, hiszen a napi ellenőrzések alkalmával azokat kötelező azonnal és sértetlenül elengedni.” (MME)

Meg lehetett volna menteni őket

Az MME közleménye szerint, ha a csapdákat kinyitották volna, biztosítani lehetett volna a védett madarak kijutását. Ez sem a madaraknak, sem a csapdakezelőknek nem okozott volna sérülésveszélyt. A vadkamera felvételek alapján azonban erre egyszer sem került sor.

A gyanúsított a védett madarakat egy előre erre a célra elkészített hurkos bot segítségével a nyakuknál fogva rángatta ki a csapdából, amivel bizonyítottan felesleges szenvedést és feltételezhetően maradandó sérüléseket vagy akár pusztulást is okozott. A csapdából kirángatott madarakat az elengedés helyett minden rögzített esetben magával vitte, amely egyrészt hatósági engedélyköteles tevékenység, másrészt így az sem zárható ki, hogy a madarak elpusztultak vagy velük szemben további jogsértő tevékenység zajlott – hangsúlyozták a közleményben.

Nagy valószínűséggel már hosszú ideje és több csapdával is zajlott a madarak elfogása, így akár több száz védett ragadozó madár is áldozatul eshetett. Az MME úgy véli, szükséges a csapdahasználat jogi és gyakorlati szabályozásának újragondolása. Számos olyan eset is történt az elmúlt években, amikor a csapda nem megfelelő használata okozta védett állatok pusztulását vagy sérülését.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: MME, MTI

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közleménye szerint az elmúlt 16 évben 1600 védett madár esett áldozatul az orvvadászoknak, mellyel összesen 87 millió forintos természetvédelmi kárt okoztak. Csak idén 18 esetet tártak fel, melynek során 224 védett madár, köztük 165 ragadozómadár veszett oda szándékos, vagy gondatlanságból elkövetett bűncselekmény során.

Az MME zéró toleranciát és sokkal hatékonyabb fellépést vár el a hatóságoktól és a vadásztársadalomtól. Az utóbbi másfél évben ugyanis kimagaslóan sok ragadozómadarat lőttek ki illegálisan bűnözők.

Kutyákkal tárják fel az eseteket

Az MME méreg-és tetemkereső kutyás egysége és a Természetvédelmi Őrszolgálata az utóbbi másfél évben három jelentős mérgezés mellett parlagi sasok, rétisasok és egy barátkeselyű lelövésére derített fényt.  Sok esetben a nem megfelelően üzemeltetett élvefogó csapdák okoznak természetpusztítást. Az esetek elemzéséből kiderül, hogy túlnyomó többségben a ragadozók ellen irányuló mérgezés áll a háttérben.

Kutyák és macskák is áldozatul estek a mérgezéseknek

Az adatokat 2005 óta  vették számba, ez idő alatt az ilyen esetek már 1600 védett állat, köztük 1042 ragadozómadár pusztulásáért felelősek. A bizonyított természetvédelmi kár meghaladja a 87 millió forintot. Emellett 24 kutya és 20 házi macska is áldozatul esett a külterületi ragadozómérgezéseknek.
Az MME ezért arra kéri a hatóságokat és a vadászati szervezeteket, hogy kiemelt figyelemmel és szakmai gondossággal járjanak el a mérgezések és az egyéb jelentős természetkárosítást okozó bűncselekmények felderítésekor és megelőzésekor.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: MTI, MME