A kastély ezen részébe, ahol több, mint húsz katonai szolgálatot végzett kutya sírhelye áll, csak a kertészek léphetnek be. Ők gondozzák a területet, időről időre az évszaknak megfelelő virágokkal ültetik be az ágyásokat és megtisztítják a sírköveket, melyek közül sok már csak nehezen olvasható. A látogatók a számukra kijelölt helyről tekinthetik meg a kutyatemetőt és róhatják le tiszteletüket a háborúkban a katonák oldalán szolgált négylábú bajtársak előtt.

1887-ben Pat, a Hetvenkettedik Felföldi Hadosztály kutyája hőshöz méltó temetési szertartás keretében foglalta el végső nyughelyét a sírkertben. A kiemelkedő szolgálatért járó ceremóniával tisztelegtek a bajtársai Pat hűsége, odaadása és bátorsága előtt, aki az afgán és egyiptomi frontokon is folyamatos tűzharcok és háborús cselekmények között tartott a katonákkal, több hadműveletben és ostromban is részt vett. Pat nem speciálisan kiképzett munkakutya volt, csak egy kistestű, fehér, mopszhoz hasonló kutyus, aki mindenhová a gazdájával, Frome századossal tartott. Miután Frome elesett a kandahári ütközetben, egy harcostársa vette magához Pat-et, és féltve óvta őt minden ütközetben, amelyben az egység részt vett, Indiától az Adeni-öbölig. A katonák olyan nagyra becsülték Pat kedvességét és társaságát, hogy olajfestményen is megörökítették a kiskutyát.

Dobbler története

A sírkertben nyugszik még Dobbler, a bull terrier is, aki 9 éven át szolgált az Argyll and Sutherland csapatokkal. Elkísérte őket Kínába, Sri Lankára és még Dél-Afrikába is, mielőtt visszatért otthonába, végső nyughelyére, a skóciai felföldre.

Bizonyára a többiek között nyugodna a hős kutya, Bob is, ha a bajtársai – tiszteletük és nagyrabecsülésük jeleként – nem áldoztak volna arra, hogy kitömessék. Bob a krími háborúban szolgált, ráadásul a harctéren segített a katonáknak: odaszaladt minden földön fekvőhöz, és megnyalta az arcukat. Akik maguknál voltak, azok mellett türelmesen várakozott, amíg a nyakában lévő palackból ittak, de ha eszméletlen sebesültet talált, aki nem reagáltak az arcnyalogatásra, ugatással jelzett. Máltán kimentette a vízből az ezred parancsnokát, aki bajba jutott partra úszás közben, de nem a tiszthez kötődött igazán, hanem William Reynolds közlegényhez, aki az első edinburgh-i, aki elnyerte a Viktória-keresztet. Reynolds és a bajtársai úgy érezték, hogy a krími ütközetben tanúsított hősiességéért Bob is megérdemelné a kitüntetést, ezért orosz puskagolyókból elkészíttették neki a saját Viktória-keresztjét, amelyet mind a mai napig visel.

Szerző: Bujdosó-Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: Your Dog magazin, 2019 novemberi szám; képek: tripadvisor, artuk.org, flickr.

The post Hős kutyák temetője Skóciában appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.