Keszthely városa az elmúlt évben elsősorban a Keszthelyi Kutyás Park és Piknikkert miatt volt vonzó úticél a kutyások számára. A Balaton fővárosa azonban számos élményt, érdekességet tartogat a kutyájukkal utazni vágyók számára. Ilyen például a Fenyves allé, amely a helyi kutyás közösség körében is kedvelt kutyasétáltató hely.

A Keszthelytől Balatonszentgyörgyre kivezető 71-es úttal párhuzamosan futó kocsizó–lovagló földutat szegélyezi ez a kettős feketefenyő-fasor, amely a Festetics-kastély parkját kötötte össze a fenékpusztai uradalommal.

Az egykori kastélypark délnyugati végéből kiinduló, gróf (majd később herceg) Festetics II. Tasziló által ültettetett feketefenyő-fasor, a Fenyves allé az egykori majoron keresztül vezet a fenékpusztai kiskastélyhoz és a római kori romokhoz. Hazánk legidősebb és leghosszabb kettős feketefenyő fasora.

A 6 km hosszú védett fasor állományának 95%-át ma is a feketefenyő alkotja, de erdei fenyők, vadgesztenyék, vadkörték és egy öreg tölgy is színesíti azt.

Valószínűleg azért esett egykor a gróf választása a feketefenyőre – melyből 900 darabot ültettek el –, mert idős korára ez a fa ernyő formájúra változtatja meg lombkoronáját. Így toszkán hatást tükröz, ami nagy kedvence volt Festetics Taszilónak és skót feleségének, Mary Hamiltonnak.

A fasor áthalad a Szendrey-telepnek vagy Újmajornak nevezett városrészen. Itt született Szendrey Júlia 1828. december 28-án (vagy 29-én), aki általában, mint Petőfi Sándor múzsája és felesége ismert, pedig maga is alkotó irodalmár, író, költő és műfordító volt. Szendrey Júlia a fasort még nem láthatta, mivel az csak a század végén, az 1880-as években került telepítésre. Jelentősége 1894 után nőtt meg, amikor Kossuth Lajos halálát követően Keszthely fő utcáját Kossuth után nevezték el. Innentől kezdve a császári szimpatizáns gróf a fenéki méneshez vezető úttal párhuzamosan kialakított fasoron közlekedett.

Az allé Szendrey majortól északra eső szakasza, illetve déli, Újmajor és Fenékpuszta közötti része eltérő karakterű és hangulatú.

Ideális kutyás kirándulóhely a Balaton észak-nyugati részén.

A cikk eredeti formájában és terjedelemben a Kutyabarát Magazin 2020 téli számában jelent meg.

Fotó: Kulics Gábor

A Bozótmíves-tanösvény Gödöllőtől nem messze, Mogyoród és Kerepes között, a Szár-hegyen fekszik, a régi 3-as főúton szempillantás alatt elérhető Budapestről és a keleti agglomerációból.

Bozótmíves? Hát az meg mi?

A bozótmívesség az angol bushcraft vitathatóan frappáns magyarítása, amely arra utal, hogy a természeti népek túlélési technikáit felhasználva – azaz, a bozótban található erőforrásokra hagyatkozva – hogyan élhetünk túl a vadonban.

Hazánkban, valószínűleg a településektől távol eső vadonok hiányából és a barátságos terepviszonyokból adódóan a bushcraft kevésbé elterjedt szabadidős tevékenység, bár ez a Magyar Bozótmíves Egyesület tagjainak lelkesedéséből mit sem von le. Nekik köszönhető, hogy Magyarországon meghonosult a bushcraft, számos videóval és cikkel, illetve ezzel a remek tanösvénnyel csinálnak kedvet a laikusok számára.

A bozótmívesség leleményességet, kézügyességet és gyakorlati érzéket fejleszt, közelebb hozza az embert a természethez. Az egy irányban mindössze másfél kilométeres tanösvényt bejárva betekintést nyerhetünk a bushcraft világába, de természetjáróként is hasznosítható ötletekkel is gazdagodhatunk.

Hogyan határozzuk meg a helyzetünket a vadonban? Hogyan állapítsuk meg, merre van az északi irány? Milyen tűzgyújtási technikák léteznek? Melyik alkalmas leginkább sütögetéshez? Hogyan készítsünk átmeneti menedéket éjszakára? Ilyen és ehhez hasonló témákat fejtenek ki a bozótmíves tanösvény rendkívül informatív táblái. Ezen felül pedig bepillantást engednek a hazai flóra és fauna életébe.

Könnyed túra, rengeteg hasznos ismeret

Kerepes felől, a Bozótmíves-tanösvény parkolóban álltunk meg, és innen a sárga háromszög jelzést elérve először a Szár-hegy felé vettük az irányt. A rövid kaptatóról hamarosan jobbra, derékszögben nyílik egy ösvény, amely elektromos kerítés mellett (amikor ott jártunk, nem futott benne áram, mivel több helyen kidőlt, megrongálódott) halad felfelé a domboldalban. Innen hátranézve már ízelítőt kaphatunk a később ránk váró kilátásból.

A pihenőpadhoz érve gyönyörködjünk egy kicsit, majd a mögötte nyíló ösvényen uccu be az erdőbe, hogy hamarosan a szépen rendben tartott, padokkal és tűzrakóhellyel beépített Makrai „Ales” Tibor (Gyuricza Lászlóval együtt a bushcraft hazai úttörői – a szerk.) pihenőnél lyukadjunk ki. Ez a tanösvény kezdőpontja, innen a jelöléseket követve haladhatunk végig az állomáshelyeken.

A jól jelzett ösvény kellemes, dimbes-dombos, könnyen járható, többször szép kilátás nyílik Budapestre, a Budai-hegyekre.

Mielőtt elfeledkeznénk a civilizációról, hol az autózaj, hol a HÉV zakatolása töri meg a csendet. Mindezzel együtt kellemes és érdekes programot ígér a Bozótmíves-tanösvény, ha éppen akad egy szabad délutánotok. Ha több időtök van, érdemes felkeresni a közeli Gödöllőt, ahol Sissi nyomában sétálgathattok az Erzsébet-parkban, vagy ihattok egy jó kávét valamelyik kutyabarát kávézóban.

Hasznos információk:

Az útvonal térképét és leírását az ingyenesen letölthető Természetjáró alkalmazásban találhatjátok meg. Autóval a Google-térképen Bozótmíves-tanösvény parkoló nevű helyet célozzátok meg. Tömegközlekedéssel a gödöllői HÉV-ről Mogyoródnál szálljatok le (így ellenkező irányban indultok).

A sárga háromszög jelzés halad át a Szár-hegyen, ezt követve juthattok el a tanösvényig.

Könnyed útvonal, minimális szintemelkedés. Kezdőknek is ajánlható. Különösebb felszerelés nem szükséges.

Szerző és képek: Bujdosó-Szalay Adél / tatyiandme.blog.hu