Légi felmérések azt mutatják, hogy egy 1200 kilométeres szakaszon szinte egyetlen zátony sem menekül a hőség elől. A tudósok szerint sürgős fellépésre lenne szükség az éghajlati válság ellen, mely a korallfehéredés elsődleges okozója.

A hírt a Great Barrier Reef Marine Park Authority (Nagy-korallzátony Tengeri Park Hatóság) erősítette meg, mely riasztó mérföldkövet jelent a korallzátonyok számára. 2022 az első alkalom, hogy tömeges fehéredés következett be a La Nina jelenség után. Ez az időjárási jelenség ugyanis hűtő hatással van a Csendes-óceán középső és keleti térségeinek vízére. Hatását még most is érezni kellene, a korallok számára ez a gyógyulás időszakát jelentette volna. Azonban a fehéredés sajnos újra elindult.

Lesújtó légi felmérések

A főként helikopterekkel végzett légi felméréseket az Ausztrál Tengerészeti Tudományos Intézet (Aims) és a GBRMPA napokkal ezelőtt fejezte be a térség teljes 2300 kilométeres hosszában, mintegy 750 egyedi zátonyra kiterjedően. A négy zónára felosztott terület mindegyik zónájában észlelték a tömeges korallfehéredés jelenséget. A kutatók beszámolója szerint a Whitsunday-szigetek és Cooktown között egy olyan zátony felett sem repültek el, melyeket nem érintett a betegség. Állapotuk igen súlyosnak mondható, legalább 60 százalékuk kifehéredett. Némelyikük már el is pusztult.

Mi az a korallfehéredés?

A korall kifehéredése akkor következik be, amikor a korall az átlagon felüli vízhőmérséklet miatt stresszes állapotba kerül. A korall kilöki a benne élő algát, amely táplálékot és színt biztosít számára. A korallok túlélhetik a kifehéredést, de a hőstressz számos más negatív hatást is gyakorolhat rájuk. Fogékonyabbá teszi őket a betegségekre, lassítja a növekedésüket és korlátozza az ívási képességüket.

A tengeri állatvilág közel 25 százalékának élete a korallzátonyokon kezdődik. A korallok pusztulásával ezek a fajok is halálra vannak ítélve. Ez pedig az egész óceáni ökoszisztéma felborulását jelentheti

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: TheGuardian