Önsétáltató kutya márpedig nincs, csak felelőtlen gazda!

Nincs mit szépíteni ezen, aki kiengedi kutyáját vagy belenyugszik abba, hogy kutyája időnként elmegy sétálni egyedül, ezzel kitéve őt a legnagyobb veszélyeknek: hagyja, hogy az autók között futkosson, busz, villamos között bóklásszon, esetleg rossz szándékú ember kezei közé kerüljön, nemcsak lusta és következetlen gazda, hanem felelőtlen is.

Az ilyen emberek sajnos bele sem gondolnak abba, hogy az állatvédők kapacitását nagyon sok alkalommal az ilyen kutyák befogása, megmentése foglalja le, és hogy akár ember – és állatéletet egyaránt megkövetelő tragédiába is torkollhat az önsétáltatás.

Sok önsétáltató kutya a gyepmesteri telepeken végezte már, hiszen az ilyen gazdák többsége nem gondoskodik bilétáról és mikrochipről sem. A legrosszabb esetben pedig az autók között rohangálva elüthetik, ami nemcsak a kutyának szörnyű halál, hanem a vétlen autósnak is hatalmas lelki teher.

És most nézzük az „önsétáltatást” a jog oldaláról is!

Ha valakinek nem elég a felelőtlenség  lelki, sokszor életet követelő következmény oldala, akkor nézzük milyen jogi következménye lehet ennek a gazdai butaságnak és felelőtlenségnek.

Az Állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény szerint az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról. (5. § (1) bekezdés)

Az állatvédelmi törvény szerint, aki tevékenységével vagy mulasztásával a jogszabály előírását megsérti, állatvédelmi bírságot köteles fizetni. Az állatvédelmi bírság ún. objektív szankció, ami azt jelenti, hogy kiszabásához nem szükséges felróhatóság, pusztán az állatvédelmi jogszabályokban előírtak megsértésének vagy elmulasztásának megállapítása elegendő.

A 41/2010. (II. 26.) Kormányrendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról is rögzíti, hogy közterületen (kivéve természetesen az ebek futtatására kijelölt területet) ebet csak pórázon lehet vezetni.

A Szabálysértési törvény (2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről) pedig rögzíti, hogy aki a felügyelete alatt álló kutyát
a) a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, vagy kóborolni hagyja,
b) természeti és védett természeti területen, vagy vadászterületen  (a vadászkutya és a triflakereső kutya kivételével ) póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja szabálysértést követ el, így  szabálysértési bírság  szabható ki  vele szemben.

Itt jegyezzük meg, hogy ha például az adott településen már jól ismert, „önsétáltató” kutyát hagy valaki kóborolni, ott azért már alappal feltételezhető a szándékosság, főként amennyiben erre fel is hívják az állattartó figyelmét. Ez egyértelműen egy súlyosbító tényező lehet, illetve annak kellene lennie.

De nem csak a törvényi szintű jogszabályok vonatkozhatnak az állattartói felelőtlenségre

A KRESZ  szerint állatot út közelében olyan módon szabad tartani, hogy az útra ne juthasson ki! Ez egyébként tartalmilag megfelel az állatvédelmi törvény vonatkozó rendelkezésének, mely szerint meg kell akadályozni az állat szökését, kóborlását. Ha az útra jutott állat a közlekedők biztonságát veszélyezteti, úgy a kedvtelésből tartott állatokról szóló kormányrendelet vonatkozó szakaszának megsértése miatt állatvédelmi bírság is kiszabható.

De menjünk tovább, milyen következményekkel jár, ha egy kutya közúti jelenléte balesetet okoz? Sajnos, már nem egy ilyen eset történt, sőt a gépjárműben tartózkodó személy halálával végződő tragédia is történt már. Ez már bizony büntetőjogi kategória a gazdára nézve!  Amennyiben az állat embernek sérülést vagy halált okoz, büntetőeljárásban kell vizsgálni a felelősség kérdését, ha a kutya közúti jelenléte miatt következett be a közlekedési baleset. Ekkor a büntetőjogi felelősség mellett a gazda kártérítési felelőssége is fennáll.

dr. Sziládi-Kovács Hajnalka 

(Kutyabarát.hu)

Jogszabályi forrás: 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről; 41/2010. (II. 26.) Kormányrendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról; 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről

Fotók: pexels.com

Önsétáltató kutya márpedig nincs, csak felelőtlen gazda!

Nincs mit szépíteni ezen, aki kiengedi kutyáját vagy belenyugszik abba, hogy kutyája időnként elmegy sétálni egyedül, ezzel kitéve őt a legnagyobb veszélyeknek: hagyja, hogy az autók között futkosson, busz, villamos között bóklásszon, esetleg rossz szándékú ember kezei közé kerüljön, nemcsak lusta és következetlen gazda, hanem felelőtlen is.

Az ilyen emberek sajnos bele sem gondolnak abba, hogy az állatvédők kapacitását nagyon sok alkalommal az ilyen kutyák befogása, megmentése foglalja le, és hogy akár ember – és állatéletet egyaránt megkövetelő tragédiába is torkollhat az önsétáltatás.

Sok önsétáltató kutya a gyepmesteri telepeken végezte már, hiszen az ilyen gazdák többsége nem gondoskodik bilétáról és mikrochipről sem. A legrosszabb esetben pedig az autók között rohangálva elüthetik, ami nemcsak a kutyának szörnyű halál, hanem a vétlen autósnak is hatalmas lelki teher.

És most nézzük az „önsétáltatást” a jog oldaláról is!

Ha valakinek nem elég a felelőtlenség  lelki, sokszor életet követelő következmény oldala, akkor nézzük milyen jogi következménye lehet ennek a gazdai butaságnak és felelőtlenségnek.

Az Állatok védelméről és kíméletéről szóló 1995. évi XXVIII. törvény szerint az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról.

Az állatvédelmi törvény szerint, aki tevékenységével vagy mulasztásával a jogszabály előírását megsérti, állatvédelmi bírságot köteles fizetni. Az állatvédelmi bírság ún. objektív szankció, ami azt jelenti, hogy kiszabásához nem szükséges felróhatóság, pusztán az állatvédelmi jogszabályokban előírtak megsértésének vagy elmulasztásának megállapítása elegendő.

A 41/2010. (II. 26.) Kormányrendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról is rögzíti, hogy közterületen (kivéve az ebek futtatására kijelölt területet) ebet csak pórázon lehet vezetni.

A Szabálysértési törvény (2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről) pedig rögzíti, hogy aki a felügyelete alatt álló kutyát
a) a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, vagy kóborolni hagyja,
b) természeti és védett természeti területen, vagy vadászterületen  (a vadászkutya és a triflakereső kutya kivételével ) póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja szabálysértést követ el, így  szabálysértési bírság  szabható ki  vele szemben.

Itt jegyezzük meg, hogy ha például az adott településen már jól ismert, „önsétáltató” kutyát hagy valaki kóborolni, ott azért már alappal feltételezhető a szándékosság, főként amennyiben erre fel is hívják az állattartó figyelmét. Ez egyértelműen egy súlyosbító tényező lehet, illetve annak kellene lennie.

De nem csak a törvényi szintű jogszabályok vonatkozhatnak az állattartói felelőtlenségre

A KRESZ  szerint állatot út közelében olyan módon szabad tartani, hogy az útra ne juthasson ki! Ez egyébként tartalmilag megfelel az állatvédelmi törvény vonatkozó rendelkezésének, mely szerint meg kell akadályozni az állat szökését, kóborlását. Ha az útra jutott állat a közlekedők biztonságát veszélyezteti, úgy a kedvtelésből tartott állatokról szóló kormányrendelet vonatkozó szakaszának megsértése miatt állatvédelmi bírság is kiszabható.

De menjünk tovább, milyen következményekkel jár, ha egy kutya közúti jelenléte balesetet okoz? Sajnos, már nem egy ilyen eset történt, sőt a gépjárműben tartózkodó személy halálával végződő tragédia is történt már. Ez már bizony büntetőjogi kategória a gazdára nézve!  Amennyiben az állat embernek sérülést vagy halált okoz, büntetőeljárásban kell vizsgálni a felelősség kérdését, ha a kutya közúti jelenléte miatt következett be a közlekedési baleset. Ekkor a büntetőjogi felelősség mellett a gazda kártérítési felelőssége is fennáll.

dr. Sziládi-Kovács Hajnalka 

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Állatok védelméről és kíméletéről szóló 1995. évi XXVIII. törvény; 41/2010. (II. 26.) Kormányrendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról; 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről

Fotók: pexels.com

A büntetlen előéletű állatgondozó 2019. szeptember 8-án egy hajdúböszörmény-bodaszőlői kertben az egyik fa ágára kábellel felakasztotta saját kutyáját a nyakörvénél fogva. Az állat így 1-1,5 méter magasságban körülbelül öt percen keresztül lógott úgy, hogy a lábai nem érték el a talajt.

Két személy is tanúja volt a történteknek, és arra kérték a férfit, hogy szabadítsa ki a kutyáját, de a férfi ezt először visszautasította. Végül az egyik tanú segítségével kikötötte a kábelt és kiszabadította a hurokból az állatot. Az eb a beavatkozás és segítség nélkül megfulladt volna.

Az állatkínzó férfi szándékos magatartásával a kutyájának indokolatlanul fájdalmat és szenvedést okozott.

A 2019. november 28. napján meghozott büntetővégzésével a bíróság állatkínzás vétségében mondta ki bűnösnek a vádlottat. Ezért 480.000 forint pénzbüntetést szabott ki, annak meg nem fizetése esetén a büntetést fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni.

A büntetővégzés ellen nincs helye fellebbezésnek, de a kézbesítésétől számított 8 napon belül tárgyalás tartását lehet kérni. Ezt sem az ügyészség, sem a vádlott nem kérte, így a bíróság döntése 2020. január 6-án jogerőre emelkedett.

Forrás: birosag.hu Debreceni Törvényszék

Indexkép: pexels (illusztráció)

(Kutyabarát.hu)