Az indiai ájurvéda, vagy ayurveda, az „élet tudománya”. Az ősi, megfigyeléseken és évezredes tapasztalaton alapuló rendszer nagy hangsúlyt fektet az egészségmegőrzésre, a betegségek megelőzésére és a hosszú, teljes élet elérésére. A több, mint ötezer éves ájurvédikus hagyomány egy komlex rendszer, melyek széles körben alkalmaznak Indiában és szerte a világon.

Mint számos holisztikus szemléletű módszer, az ájurvéda is terjed az állatok gyógyítása és egészségmegőrzése terén is. Az öt elemre (föld, víz, tűz, levegő, éter) és azok egyensúlyára épít. Nagyon leegyszerűsítve: a harmónia és az egyensúly megteremtése az életben ezen öt elem egyensúlyán múlik – a kicsapongás, az egyik oldal túlzott előtérbe helyezése felborítja az egyensúlyt, és ez betegséghez, kiegyensúlyozatlan lelkiállapothoz vezethet.

A testtípus meghatározása az ájurvéda egyik alap vizsgálata. A különböző testtípusú egyének ugyanis különböző módokon ötvözik magukban az elemeket, és ennek megfelelően eltérő tulajdonságokkal, betegség hajlamokkal és érzékenységekkel rendelkeznek.

A testtípus meghatározása hozzájárulhat, hogy jobban megértsük magunkat, illetve eredményesebben alkalmazhassuk az ájurvédát az életünkben.

A kutyák testtípusának meghatározása – Prakriti

Ahogy fentebb is említettük, a testtípusok egyfajta kategóriát alkotnak, mely segítségével könnyebben találhatjuk meg az egyensúlyt.

Az öt elem megjelenése az egyénben (dósa) határozza meg, hogy valaki melyik típusba tartozik.

Váta – éter + levegő

Pitta – tűz + víz

Kapha – víz + föld

Az ájurvéda tanítása szerint ezeknek a dósáknak a kombinációja (tekinthetünk rájuk akár anyagcsere-típusként) határozza meg az ember vagy éppen kutya alap „beállításait”, melyek mind biológiai, mind pszichológiai, mind fiziológiai szinten megjelennek.

A három alap dósa aránya alapján 10 különböző típus különböztethető meg:

Váta, Pitta, Kapha, Váta-Pitta, Váta-Kapha, Pitta- Váta, Pitta-Kapha, Kapha-Váta, Kapha-Pitta és Váta-Pitta-Kapha.

A Váta kutyák

A Váta dósát a test és az elme mozgékonyságával asszociálják. Az ájurvéda három elve közül ezt tartják a leginkább meghatározónak, mivel minden „mozgást” befolyásol. Ezek a mozgások a testben lévő áramlások, például a vérkeringés, a légzés, a nyirokáramlás, de olyan elvontabb szintű mozgások is, mint a gondolatok gyorsasága, a tettrekészség.

A váta szintjét tehát nagyon fontos, hogy egyensúlyban tartsuk, hiszen ez minden működésünk alapja. A főképp Váta típusú kutyákra jellemző:

• gyors észjárás, mentális gyorsaság
• intelligencia
• gyorsan tanul, gyorsan felejt
• vékony, sportos testalkat
• gyorsan futnak
• fázósak, nehezen viselik a hideget
• élénkek, de gyorsan fáradnak
• könnyen elterelődik a figyelmük
• száraz bőr, vékony szőrzet

Azoknál a kutyáknál, ahol túlsúlyban van a Váta, gyakori lehet a hátfájás, a gyomorbántalmak, emésztési problémák, magas vérnyomás, arthritis, idegrendszeri problémák.

Pitta kutyák

A pitta túlsúlyú kutyák zömökek és erősek, általában közepes testalkat jellemző rájuk. Nem túl vékonyak és nem is elhízottak. A tűz és a víz egyszerre van jelen bennük, és ha kibillen az egyensúlyból, akkor könnyen felülkerekedhet az egyik tulajdonság. A pitta dósa az emésztés, az anyagcsere és a testhőmérséklet szabályozásáért felel. Lelki síkon pedig például az agresszió szintjét szabályozza.

A pitta kutyákra jellemző:

• intelligens és a feladatra koncentrál
• versengő, könnyen átveszi az irányítást
• sokat esznek, de nagyon jó az emésztésük
• ha a pitta kibillen az egyensúlyból, agresszívvé válhat
• nem bírják a forróságot
• „falkavezérek”
• puha és meleg bunda
• türelmetlenségre, hangulatingadozásra hajlamosak

A pitta kutyák okos és tanítható ebek; ha egyensúlyban vannak, remek munkakutyák. Fontos azonban számukra a feladat, anélkül ugyanis kibillennek az egyensúlyból és agresszívvé, szeszélyessé válnak. Jellemző betegségeik: emésztési panaszok, gyomorsav-túltengés, sárgaság, bőrbántalmak.

A Kapha kutyák

A Kapha kutyák természetesen erősek és stabil idegrendszerűek. A föld elem a kaphában gondoskodik erről, míg a víz jelenléte a gyors gyógyulást, a sejtek gyors regenerálódását és az immunrendszer védelmét adja.

A kapha felelős a kötődésért és a kapzsiságért. Ha a kapha egyensúlyban van, ezek a kutyák hűségesek, nyugodtak és szeretetteljesek, ha felborul, akkor azonban féltékenyek, erőszakosak és akaratosak lehetnek.

A kapha kutyák tulajdonságai:

• kedves és hűséges
• lassú léptű és nyugodt
• erős testfelépítés, csontozat
• energikus
• lassabban tanul, de a hosszú távú memóriája bámulatos
• bársonyos szőr és szemek
• félénk
• túlhevülésre és túlsúlyra hajlamos (ha kibillen az egyensúly)
• gyengéd
• szeret a figyelem középpontjában lenni
• emberközpontú, vágyja az elismerést
• birtokló, féltékeny is lehet
• a nedves, hűvös időt nem szereti

A kapha kutyák jó adottságokkal rendelkeznek, erős az immunrendszerük is. A tartós hideg, nedves időt nem szeretik, hajlamosak a légzőszervi problémákra. Ha egyensúlyban vannak, ideális testalkatúak, de hajlamosak az elhízásra, erre figyelni kell. Lassú az emésztésük, ezért érdemes őket kisebb adagokban etetni. Általában kiegyensúlyozott, jó alvó kutyák.

A fentiekkel egy kis betekintést nyerhettünk az ájurvéda szemléletébe, amely egy holisztikus, azaz a test – lélek – elme hármasát egyben kezelő szemlélet. A pontosabb meghatározás és az egyes típusoknak megfelelő életmódbeli ajánlásokért érdemes az ájurvéda területén jártas szakemberhez fordulni.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: wikipedia; Dog Express India; Képek: Photo by Goochie Poochie Grooming from Pexels; Készítette: KVDP, Ogodej – Ez a fájl ebből származik: Ayurveda humors.png(modified by Ogodej a(z) magyar Wikipédia projektből, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=45424010

The post Milyen a kutyád testtípusa az Ájurvéda szerint? appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

A Manuka mézet az állatorvoslásban is használják, elsősorban sebkötözésre és sebgyógyításra. Laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy több, mint 60-féle baktérium ellen hatásos. A nyers mézekben hidrogén-peroxid található, amely ismert baktériumölő hatóanyag, ezen kívül a Manuka mézben található még metilglioxál, amely hatékony az E. coli és a Staphylococcus aureus baktériumokkal szemben, ezért szélesebb antibakteriális hatással bír.

A fentiekből következik, hogy kisebb sérülések, vágások és horzsolások otthoni ellátásában is használható a Manuka méz. Tisztítsd meg a sérülést és kend be vékonyan a mézzel, majd kösd be, nehogy a kutyád lenyalja az édes finomságot 🙂

Bőrbetegségek kezelésében is segítség lehet a Manuka méz, akár az állatorvosi terápia kiegészítésképpen is. A bőrbetegségeknek számos kiváltó oka lehet, az allergiától az autoimmun folyamatokig, ezért a diagnózis és a kiváltó ok megszüntetése nem minden esetben egyszerű. Manuka mézzel vagy manuka mézes készítményekkel mérsékelhető a kipirosodás, a viszketés és csökkenthető a felülfertőzés esélye. A Manuka méz erős gyulladásgátló, bakteriális és gombás bőrfertőzések kezelésére is használható.

A külsőleges használaton felül belsőleg is alkalmazható: a Manuka méz természetes probiotikum, segít a bélflóra helyreállításában és ezzel hozzájárul az immunrendszer egészséges működéséhez. Adható gyomor- és bélrendszeri panaszok esetén is, kiegészítő terápiaként, vagy antibiotikumos kezelés mellett.

Mivel a Manuka méz jó hatással van az immunrendszerre, ezért ősszel segít felkészíteni a szervezetet a rossz idővel beköszöntő fertőző betegségek, mint például a kennel köhögés megelőzésére. Idős kutyáknak évszaktól függetlenül adható az ellenállóképesség fejlesztése és immunerősítés céljából.

Természetesen itt is javasoljuk, hogy állatorvossal előzetesen beszéljétek meg a használatát és adagolását.

Szerző: Bujdosó-Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: Dogs Naturally Magazine; Képek: pexels; Indexkép: By Avenue – Own work, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=14975771

The post Mire és mikor használjuk a Manuka mézet? appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.