A túrázáson belül a teljesítménytúra mondhatni, külön műfaj. Ahogy a neve is mutatja, a teljesítménytúra esetében nem feltétlenül a természetjárás, az új tájak megismerése a fő szempont, hanem a teljesítmény. Adott távot adott szintidőn belül kell a nevezőknek teljesíteni, ami azzal jár, hogy a kijelölt útvonalon haladsz, időre eléred az ellenőrzőpontokat. Az eredményes teljesítők minden ellenőrzőpontot adott időn belül érintenek és a szintidőn belül érnek célba. A szervezőktől függ, hogy mennyire szoros az időhatár, és lényegében a tempódon múlik, hogy mennyi időd marad nézelődni, pihenni.

Gödöllőtől Babatig – 9,1 km

Az útvonal Gödöllő belvárosából a régi 3-as főút mellett vitt. Ez egy elég forgalmas rész, ahol a kertes házak kerítései mögül szinte folyamatos ugatás kísért minket. A máriabesnyői kegytemplom parkjába érve kezdtem el élvezni a túrát. Ahogy a templomtorony fel-felbukkant útközben, hogy végül a fák közül előbújva felragyogjon a napfényben, igazán szép látvány volt, amiért megérte korán kelni. Nem időztünk sokáig, igyekeztünk a nyugodtabb erdős rész és a Pap Miska kút, az első ellenőrzőpont felé. Izgalmas volt megszerezni az első pecsétet, szintidőn belül.

A következő állomásig, a babati romtemplomig ígérkezett a túra legtöbb látnivalója. Először a Babati-tavak mellett vitt az út. A nádassal körülvett élénk kék víztükrök befagyott felszínén megcsillant a délelőtti napfény, aranyszínbe burkolva a környéket. A nád bojtjain cinkék élvezték a napsugarakat.

Hamarosan elértük az Istállókastélyt. A romjaiban is impozáns épületet az első gróf Grassalkovich Antal építtette, aki, azonos nevű fiával ellentétben, fényűző és herdáló életvitel helyett gyönyörű barokk stílusú épületek megrendelésében élte ki úri kedvét. A babatpusztai Istállókastélyt állítólag tüdőbeteg lánya kedvéért építtette, akkoriban ugyanis úgy hitték, hogy a birkavizelettől ammóniadús levegő jó hatással van a gyógyulásra. Így a kastélyban birkaistállók is helyt kaptak, innen ered a név. Sajnos a műemlék épület szörnyen lepusztult állapotban van, pedig mind a története, mint különleges szépsége miatt érdemes lenne a megmentésre.

Babati látnivalók

Az Istállókastélyt elhagyva a Romtemplom – és egyben a második ellenőrzőpont – felé vettük az irányt. Az Árpád-kori templomot Rómer Flórishoz hasonlóan mi sem találtuk, mivel feltehetően az 1400-as években elpusztult. Az 1991 után feltárt romokat pedig nem érintette az útvonal, helyette egy jó meredek emelkedő következett, amelynek csak nem akart vége szakadni. Nagyjából félúton voltunk, és jól álltunk időben, de tudtuk, hogy a túra szintes része még előttünk van. Nem is teketóriáztunk, kaptattunk szépen egyenletesen, de aztán a Lázár Lovastanya szamarai és szarvasmarhái eltérítettek minket. Nem bírtunk ellenállni a kedves állatoknak, és elidőztünk egy keveset.

Boldogan sétáltunk tovább, és egy rövid szakasz után elértük a Mária utat, ahol meleg teával vártak minket. Éppen dél felé járt az idő, és 14,7 km-t tettünk meg eddig – ránk fért egy kis újratöltés.

Vissza Gödöllőre – 21,2 km

A következő szakasz meredek emelkedővel kezdődött, vissza-visszacsúszva araszoltunk felfelé a sáros, csúszós dombon, de itt már csak 6 és fél km van hátra. A dombon túl fenyvesek közt sétáltunk tovább, majd egy újabb sötétkék vizű tó mellett, erdőben vitt az út. Ez volt talán a túra egyetlen hosszabb természetközeli szakasza. Szinte váratlanul ért, hogy egy kanyar után a kertvárosban találtuk magunkat, ahonnan már egyenes út vitt Gödöllő felújított főterén keresztül a célba.

Életünk első teljesítménytúránkon a teljes 21,2 km-es távot 5 óra és 15 perc alatt teljesítettük, így sikerült a szintidőn belül célba érnünk.

Szerző és képek: Bujdosó-Szalay Adél @tatyiandme