Az előző részben a GMO-król és a környezeti hatásukról volt szó, ide kattintva olvashatod el.

A környezeti hatáson kívül sokan aggódnak a GM élelmiszerek egészségügyi hatásai miatt. Egyelőre nem áll rendelkezésre olyan tudományos bizonyíték, amely egyértelműen eldöntené a kérdést. Ennek részben az az oka, hogy a GM-termékeket forgalmazó cégeket nem kötelezik rá, hogy vizsgálatokat végezzenek a termékek piacra dobása előtt. Tehát nem kell bizonyítaniuk, hogy a termékeknek, vetőmagnak, hús- vagy tejterméknek nincs egészségügyi kockázata. A másik ok pedig az, hogy a független laboratóriumokban végzett teszteket és kutatásokat az ipar általában nem ismeri el.

Nem tudhatjuk tehát, hogy milyen egészségügyi hatásai vannak a GM élőlények fogyasztásának.

A GM-élőlények feldolgozásának, termesztésének és élelmiszeripari szabályozásának módja eltér a világ számos országában. Az Amerikai Egyesült Államokban például teljesen szabadon használhatják őket. Emberi és állati fogyasztásra szánt termékekben nagy valószínűséggel megtalálhatók. Az FDA, az Amerikai Élelmiszerbiztonsági Hivatal információi szerint:

„nagyon valószínű, hogy minden amerikai fogyaszt GM élelmiszereket”

hiszen ezek megtalálhatók olyan alapvető élelmiszerekben, mint a „kukoricaszirup, a kukoricakeményítő, a canola olaj (egyfajta repce) vagy a kristálycukor”. Szintén az FDA információi alapján, számos zöldség és gyümölcs GM változatával is találkozhatnak az emberek, mint például a burgonya, az alma, a papaya és a tök. De: „Bár a GMO-k számos általunk fogyasztott élelmiszerben megtalálhatók, az Amerikai Egyesült Államokban termelt GMO termények nagy része állati takarmányként kerül forgalomba.” Azaz, állateledelekben és a haszonállatok táplálásában használják őket.

Az Európai Unió élelmiszerbiztonsági előírásai GMO tekintetben is szigorúbbak az USA-beli példánál. AZ EU évekig ellenállt a GM-termények engedélyezésének, de 2004 óta lazul a szabályozás. Ma már a kukorica, a cukorrépa, a szója és a burgonya termesztése engedélyezett. A forgalomba hozatalnál azonban jelölni kell, hogy a termék GMO vagy GMO-t tartalmaz.

„Ugyanakkor bizonyos állati eredetű termékek kívül esnek a jelölési kötelezettségen, ilyenek pl. a méhészeti termékek és a GM takarmányt fogyasztó állatok teje, húsa vagy tojása.” /Agrárminisztérium/

Az állateledelek, állati fogyasztásra szánt élelmiszerek esetében azonban nincs jelölési kötelezettség.

Az Európai Unión belül az egyes tagországok saját hatáskörben szabályozhatják a GMO-politikájukat. Magyarországon a GM élelmiszerek termesztése és/vagy állati takarmányként történő felhasználása nem engedélyezett. Az EU-n belüli szabadkereskedelmi egyezmény miatt azonban találkozhatunk a hazai üzletek polcain is GM élelmiszerekkel. Az EU megengedőbb GMO-szabályozással élő országaiból származó tejtermékek, húsok, feldolgozott élelmiszerek és tojás például tartalmazhat GMO-t.

A kutyatápok, kutyaeledelek esetében nincs jelölési kötelezettség.

A továbbiakban tehát nem az a kérdés, hogy van-e a kutyánk táplálékában GMO, hanem az, hogy mit kezdünk ezzel a ténnyel?

A BIO és a GMO-mentes jelölések segíthetnek az élelmiszer-vásárlásban, illetve érdemes megnézni a termékek származási országát és az ottani GMO-szabályozást. Ha nyersen etetsz vagy otthon főzöl kedvencednek, akkor biztosan fontos számodra is, hogy a lehető legjobb minőségű táplálékot add neki. A boltokban keresd a hazai termékeket vagy a bio élelmiszereket, és kerüld az USA-ból és más GMO-kat engedélyező országokból származó állati eredetű termékeket.

Szerző: Bujdosó-Szalay Adél

Forrás: Center for Food Safety, FDA, Agrárminisztérium, Wikipedia.

Képek: pexels.

The post Lehet, hogy GMO-val eteted a kutyádat? – 2. rész appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

„Genetikailag módosított élőlény, (angolul Genetically Modified Organisms vagy röviden GMO) olyan élőlény, amelynek genomját (génállományát) molekuláris genetikai eljárásokkal módosították. E technológiákat rendszerint rekombináns DNS technológiának nevezik, közös jellemzőjük, hogy ismert bázissorrendű DNS szakaszokkal egészítik ki a genomot, nem véletlenszerűen tördelt, ismeretlen bázissorrendű DNS szakaszokat juttatnak az élőlény örökítőanyagába, ahogy az a régebbi nemesítési módszerek során történik. A transzgenikus élőlények esetében ugyanabból, vagy más fajból származó géneket ültetnek be ta GMO-ba” /Wikipedia/

A definíciót figyelmesen végigolvasva látható, hogy a GMO létrehozása során egy adott élőlény genomját (génállományát) változtatják meg. Ennek során más élőlények DNS-ének szekvenciáit használják fel, hogy az eredeti élőlényben addig fel nem lelhető tulajdonságokkal egészítsék ki. Például, hogy növeljék a növények ellenálló képességét bizonyos baktériumokkal szemben, vagy olyan tulajdonságokkal gazdagítsák, amelyek növelik a hasznos tápanyag-tartalmát.

Ez utóbbira példa az úgynevezett arany rizs (Oryza sativa), amely béta-karotint termel, amelyből az emberi szervezet A-vitamint tud termelni. A Föld lakosságának jelentős hányada szenved az alultápláltság és a nem megfelelő táplálkozás okozta A-vitamin-hiánnyal összefüggő betegségektől. Az ő egészségügyi helyzetüket hivatott megoldani az A-vitaminnal „dúsított” rizsfajta.

Mi ezzel a probléma? Első ránézésre semmi. Évente közel félmillió (főként a fejlődő országokban élő) gyermek vakul meg A-vitamin-hiány következtében. Miért nem engedélyezik akkor a világon sehol sem az arany rizs termelését?

Számos tudós és környezetvédő vív évtizedek óta harcot a GMO ellen. Ennek oka részben az, hogy nem állnak rendelkezésre megfelelő vizsgálatok, amelyek alátámasztanák a GMO-k alkalmazásának hosszú- vagy rövidtávú, egészségügyi vagy környezeti hatásait. Egyes vélemények szerint azért van szükség a GMO vetőmagokra, hogy azokkal nagyobb terméshozamot érhessenek el, és így a Föld egyre növekvő népességének ne kelljen majd éhezni. Bár a Big Agra cégek évtizedek óta munkálkodnak ezen, számottevő változást nem sikerült elérniük, GMO ide vagy oda. Ezért felmerül a kérdés hogy nem csak a haszon maximalizálása a cél, és a magasztos üzenet csak PR?

A GMO fejlesztéssel és kutatással foglalkozó cégek egy része a világ vetőmag-ellátásáért felel. Ők azok, akik a totális gyomirtókat is fejlesztik, amelyekkel a gazdák minden kártevőt kiirthatnak az általuk forgalmazott vetemény környékéről. Ezzel a teljes irtással a talajban lakó baktériumokat, amelyek a talaj tápanyag-egyensúlyáért felelnek, szintén pusztulásra ítélik. Ezzel felborul a talaj egyensúlya, amelyen később semmi nem terem meg. A rovarok, a beporzók szintén elpusztulnak, amely ökológiai katasztrófához vezethet. Ezek a totális peszticidek azonban egy idő után elavulnak, mivel kifejlődnek olyan kártevők, amelyek ellenállnak még a leggyilkosabb permetszernek is.

Talán úgy tűnhet, hogy ezek a környezetvédelmi szempontok nincsenek közvetlen hatással a mi és a kutyáink életére.

A mai világban azonban fontos, hogy mindannyian a lehető legtöbbet megtegyünk a környezetünk, mint egész, élő rendszer védelméért. Fontos a nejlonzacskó és szívószálak kivonása, de még fontosabb, hogy egy olyan tudatosságot sajátítsunk el, amely a „minden mindennel összefügg” jegyében vizsgálja a fogyasztói és életvezetési döntéseinket.

Folytatása következik.

Szerző: Bujdosó-Szalay Adél

Források: Center of Food Safety; FDA; Agrárminisztérium; Wikipedia.

Képek: pexels.

The post Lehet, hogy GMO-val eteted a kutyádat? – 1. rész appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.