A szúnyogszezon mindig komoly kihívást jelent a felelős kutyatartóknak, hiszen a hazánkban mindössze néhány éve ismert, szúnyogcsípés által terjedő szívférgesség már nálunk is szedi áldozatait. A kutyák szívférgessége többek közt a klímaváltozásnak köszönhetően sajnos már jó pár éve felütötte fejét Magyarországon. Most különösen fontos a megelőzés, hiszen a késő tavaszi és kora nyári csapadékos időjárás miatt ellepték a szúnyogok az országot.

A nyár beköszöntével a szúnyogok megkezdik vérszívó inváziójukat, ezért ha nyaralunk, vagy csak kirándulunk kedvencünkkel, a pihenés mellett a veszélyekre és a szúnyogcsípésekre is érdemes odafigyelnünk.

A szúnyogcsípések okozta betegségek közül a kutyákra nézve életveszélyes parazitózis a szívférgesség. Az apró szúnyogcsípésből egy vagy több, akár 30 centiméter hosszúságúra is megnövő, 7-10 évig is élősködő szívféreg fejlődhet ki, amely az állat tüdejének ereiben vándorolva súlyos tüneteket okozhat. A fertőzött szúnyogcsípéstől számított első 6-7 hónapban a megfertőzött állat tünetmentes, azonban a szívféreg teljes kifejlődése a szervezetében súlyos kórformát, akár halált is okozhat. A fertőzött szúnyogcsípéstől a kutyák szervezetébe jutott szívférgek 6-7 hónapos korukban válnak ivaréretté, tehát ezután kezdenek szaporodni, azaz féreglárvákat (ún. microfilariákat) kibocsátani a véráramba. Ezután a lárvák akár néhány évig is elélnek a vérben, várva a szúnyogok csípését. A szúnyogok ezután tovább oltják fertőzött csípésükkel a betegséget okozó microfilariákat egy másik kutyába vagy macskába. Onnan vándorolnak tovább a lárvák a tüdő ereibe vagy a szívbe.

Fertőzöttség esetén az állat fáradékonnyá válik, majd keringési, légzőszervi és szívpanaszok lépnek fel nála, melyek súlyosbodásával a betegség egy bizonyos ponton már visszafordíthatatlanná válik. Még akkor is, ha időben kerül diagnosztizálásra a szívférgesség, több hetes és jelentős kockázattal járó, intenzív állatorvosi ellátásra van szükség. A kezelés költségei pedig akár több százezer forintra is rúghatnak. Azonban e nélkül a kutya súlyos, életveszélyes állapotba kerülhet. Mindezeket figyelembe véve a gazdiknak és kutyáknak is az a legjobb, ha még időben fellépünk a szúnyogcsípés ellen, és felelős kutyatartóként megelőzzük a fertőzött szúnyogcsípést, ezzel együtt pedig védjük kedvencünket a szívféreglárvák ellen is.

„A 2000-es évek elején az észak-amerikai kontinensen a kutyák szívférgessége nagyjából 30 év alatt terjedt el a kontinens keleti felétől indulva egészen a nyugati partig. A szívférgeket elhullott állatokban már a XIX. században kimutatta az állatorvos-tudomány, de csak a 20. században kezdtek el komolyabban foglalkozni a parazita okozta megbetegedésekkel. A Bayer, mint globális nagyvállalat, illetve Állategészségügyi üzletágunk éppen ezért csatlakozott a súlyos betegség elleni küzdelemhez. Ebből kifolyólag amikor – többek között a klímaváltozás miatti felmelegedéssel párhuzamosan -Magyarországon is megjelent ez a „trópusi” féreg, a Bayer előtt már nem volt ismeretlen a kórokozó elleni védekezés és a megelőzés. Kontinensünkön a szívférgesség leginkább a Földközi-tenger térségében, az Alpoktól délre húzódó területeken jellemző. Magyarországon először 2009-ben jelent meg a kutyák szívférgességével kapcsolatban olyan cikk, amely szerint hazánkban egy olyan kutyában találták meg ezt az élősködőt, amely bizonyítottan soha nem járt külföldön, tehát minden kétséget kizáróan belföldön fertőződött meg egy szúnyogcsípéstől” – mondta Dr. Lukács Zoltán kisállatklinikus szakállatorvos, a Bayer Hungária Kft. állatorvosi regionális marketingmenedzsere.

A betegség előfordulásának feltérképezésével kapcsolatban érdekes momentum volt, hogy a Magyarországról örökbefogadott kutyáknál Németországban kezdték el először szűrővizsgálatoknak alávetni az állatokat szívférgességre, és a vizsgálatok több pozitív esetet is kimutattak.

„Ezután a Bayer Hungária Kft. az Állatorvostudományi Egyetem Parazitológiai tanszékével 2012-ben közösen kezdett el felméréseket és szűrővizsgálatokat végezni, és több szívférgességgel megfertőzött állatot is találtak. A szűréseket 2014-ben az ország egyik legnagyobb laboratóriumára is kiterjesztették, ahol a beküldött vérmintáknak 16 százaléka mutatott pozitivitást szívférgességre. Ahhoz képest, hogy 2009-ig Magyarországon jó eséllyel egyetlen ilyen fertőzésben szenvedő kutya sem élt a szakirodalom alapján, ez az esetszám-növekedés 2014-re igen jelentős volt„ – tájékoztatott Dr. Lukács Zoltán.

A szakember úgy érzi, hogy sikerült idejében, hatékonyan kommunikálni Magyarországon a szívférgesség veszélyét az állatorvosok és a kutyatartók részére, hiszen számítottak arra, hogy a klímaváltozás miatt a Földközi-tenger térségéből ez a betegség hazánkat is elérni.

„A Bayer Hungária Kft. Állategészségügyi divíziója vállalta azt a felelősségteljes feladatot, hogy az országban egy korábban még meg nem jelent betegségről jelentős mértékben folytasson kommunikációt, és egyből hatékony választ is adjon a súlyos betegség kezelésére. A betegség megelőzésében nemcsak a szívféreg lárva elleni védekezést, hanem a szúnyogok távoltartását is kiemelten fontosnak tartjuk. Mivel a szívférgességet szúnyogok terjesztik, így a szúnyogcsípés elleni, megelőző kezeléseknek is komoly jelentőségük van. Magyarországon ezen betegség tekintetében az Alföld a legveszélyesebb földrajzi terület, de már egyre több pozitív esetről számolnak be az állatorvosok nyugat-magyarországi településekről is” – tette hozzá Dr. Lukács Zoltán.

A teljes körű védelem érdekében a szívféreg lárva-, valamint a szúnyogcsípés ellen kifejlesztett készítményt célszerű egymással párhuzamosan használni, és ajánlott a kezelést minden hónapban megismételni.

Az évente legalább egyszeri szűrővizsgálat mind a kutyának, mind pedig a felelős kutyatartó gazdinak is érdeke, amit a szintén évenként kötelező védőoltással egy időben a legpraktikusabb elvégeztetnünk.

A vizsgálat ára annak összetettségétől függően változik. A legegyszerűbb mikroszkópos vizsgálat néhány ezer forint, a legbonyolultabb, ám egyben a legmegbízhatóbb ára elérheti a tízezer forintos nagyságrendet is. Egyetlen negatív eredménytől azonban nem nyugodhat meg teljesen a gazdi, hiszen ha a vizsgálat éppen akkor történik, amikor a féreg olyan fejlődési szakaszban van, amikor nem kimutatható az állat szervezetében, az eredmény megtévesztő lesz. Dr. Lukács Zoltán ezért azt ajánlja, hogy felelős kutyatartóként, ha tehetjük, válasszuk a lehető legérzékenyebb szűrővizsgálatot kutyánk szívférgességének felderítésére kedvencünk és saját egészségünk érdekében is, és egy pillanatra se hagyjuk abba a szívférgesség megelőzése érdekében tett kezeléseket!

Fontos tudni, hogy az emberi szervezetben is képes vándorolni a szívféreg lárva, bár nem tud teljes féreggé kifejlődni. Így a szívférgesség ránk, emberekre nézve nem jelent halálos veszélyt. Ám a lárva a tüdőbe kerülve olyan gócos elváltozásokat okozhat, amelyek mellkasi röntgenvizsgálat alkalmával más problémának, akár egy rosszindulatú elváltozásnak is tűnhetnek.

Ha többet is szeretne megtudni a szívférgességről és a betegség hatékony kezeléséről, látogasson el a www.felelosallattarats.hu weboldalra, vagy nézze meg az alábbi linken található videót!

A videót készítette: Bognár Anna (Floppy and me)

A szúnyogok

A szúnyogok, melyek világszerte számos vírus, mikroorganizmus és féreg átvitelében játszanak szerepet, nemcsak a kutyákban, hanem az emberben is veszélyes betegségeket okozhatnak. A szúnyogok közvetítik a mediterrán országokban oly gyakori, de már hazánkban is előforduló szívférget és a bőrférget is. A lepkeszúnyogok, melyek jelenlétét hazai vizsgálatok is igazolták a halálos kimenetelű, emberre és kutyára is veszélyes leishmania kórokozóját terjeszthetik. A hazánkban élő közel 50 szúnyogfaj közül az igazi- és a lepkeszúnyogok jelentőségüket tekintve a legfontosabbak a különféle betegségek kórokozóinak kutyára történő átvitelében. Gyakoriságuk miatt az igazi szúnyogok közül a Culex fajok érdemelnek említést.

Biológia

A lepkeszúnyogok a rovarok Diptera rendjébe és Nematocera alrendjébe tartoznak. Európában a lepkeszúnyogok a Phlebotomus nembe tartoznak, az amerikai kontinensen pedig a Lutzomyia nembe. Mindkét faj fontos vektora a Leishmania parazitáknak.

A lepkeszúnyogok mindkét ivarának egyedei cukoroldatokkal táplálkoznak, de a nőstényeknek vérre van szükségük a peték termeléséhez. A lárvák a petékből való kikelés után négy lárvaállapoton keresztül fejlődnek. Szerves anyagokban gazdag talajban élnek és bábozódnak be. A kifejlett nőstények huszonnégy óránként vért szívnak a gazda-szervezetekből. Éjszakai vérszívók, meleg napokon, napfénytől távol, viszonylag hűvös, párás helyeken pihennek, mint pl. pincékben, istállókban, repedésekben vagy rágcsálók által lakott fészkekben, üregekben. Amint egy lehetséges gazdaszervezet, kutya vagy bármilyen más emlős kerül az útjukba, szőrhiányos területeket keresnek a fejen: elsősorban a pofa, a szem és a száj környékén. Hasonlóan más vérszívó rovarokhoz, a lepkeszúnyog nyála véralvadásgátlót, gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító hatású értágító fehérjéket és enzimeket tartalmaz. A nyál ezen összetevői fontos szerepet játszanak a parazitás fertőzés kórokozóinak átadásában. A lepkeszúnyogok gyorsan táplálkoznak, amint a gazdaszervezet bőréből elegendő vért szívnak, az elfogyasztott vért szinte azonnal a középbelükbe juttatják.

A szúnyogok által terjesztett paraziták közül fontosak a dirofiláriák

A szívféreg a kutya szívében és a tüdő nagyobb ereiben él, akár 10-30 cm hosszúságot is elérheti. Ez a parazita a kutya életét fenyegető kártékony élősködő. Dél-Európában és Amerikában is rendkívül elterjedt. Nyaralás előtt, a májusi-júniusi időszakban valamint a külföldi utazásokat megelőzően egy hónappal mindenképpen javasolt, hogy a felelős állattartó gazdi konzultáljon állatorvosával a szűrővizsgálatokról és a megelőző szívféreg féreglárva ellenes kezelésről valamint a szúnyogot elriasztó, a vérszívást megakadályozó termék használatáról.

A szívféreghez fejlődéstanilag közelálló bőrféreg lárváját szintén szúnyogok terjesztik. A bőrféreg a bőralatti kötőszövetben és az izompólyában fejlődik ki. Kártétele nem jelentős, de a bőrben jellegzetes csomók kialakulását eredményezi. Sajnos mi emberek is megfertőződhetünk bőrféreggel. Találtak már kutyából származó bőrférget emberi szemhéjban és a genitáliák bőralatti kötőszövetében is. Védje családja és kutyája egészségét és használjon szúnyogellenes/szúnyogriasztó készítményeket!

www.felelosallattartas.hu

Facebook

A gazdik döntő többsége már ismeri a halálos betegséget, védekezik ellene és az éves szűrővizsgálatokra is rendszeresen eljár. Ugyanakkor egyre több a veszélyeztetett terület, valamint az egyéb szúnyogok által terjesztett betegségekkel is számolnunk kell.

Magyarországon az Alföld a legproblémásabb terület, ott már a vadállomány is fertőzött. Emellett hazánk nyugati, valamint keleti részén is egyre több megbetegedésről számolnak be az állatorvosok.

Ezzel párhuzamosan a pozitív tendenciáról is beszélni kell. Többek között a Bayer szívférgesség elleni kampányának köszönhetően, a cég 2018-as adatai szerint a kutyatulajdonosok 74 százaléka tudja, hogy az egyetlen megoldás a megelőzés, a szúnyogok elleni folyamatos védekezés.

Viszont az új megbetegedésekre még nem mindenki készült fel. A Leishmaniasis, egy hazánkban eddig ismeretlen megbetegedés, amelyet a lepkeszúnyog terjeszt és az emberekre is veszélyes lehet. Dr. Aladics Balázs, a Bayer Állategészségügy délkelet-európai vezetője szerint az új kór esetében is a védekezés és a tudatosság az egyetlen megoldás:

„Úgy gondoljuk, hogy tudatosan kell hozzáállni a szívférgesség kérdéséhez. Nagyon fontos leszögeznünk, hogy a helyzet dinamikusan változik, ezért komplexen kell kezelni a kérdést. A betegség terjedése mindenképpen óvatosságra int, de azt is látnunk kell, hogy a külföldi örökbefogadásokkal vagy a nyaralásokkal is behurcolható egy-egy betegség. Ezért is lényeges a rendszeres éves szűrővizsgálat, valamint a repellens (vérszívást megakadályozó) védekezés. Örülünk annak a nagyfokú, az európai régión belül kiemelkedő tudatosságnak, amely Magyarországot jellemzi, ennek köszönhetően meg tudunk birkózni az új betegségekkel is.” 

Idén a szívférgesség napján Dr. Bognár Lajos, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, országos főállatorvos, Dr. Baji Balázs, klinikus, világbajnoki bronzérmes és Európa-bajnoki ezüstérmes magyar gátfutó, Sziládi-Kovács Tibor, a Kutyabarát projektvezetője és Vranesics Csaba László, szúnyoggyérítési program szakértő is a jó ügy mellé állt. Mellettük Czippán Anett és Balázs László, a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat vezetője, Dr. Varga Orsolya, segítőkutya-kiképző és Nyíriné Kovács Marcsi, vakvezetőkutya-kiképző is hangsúlyozta a megelőzés fontosságát.

2019 június elejétől már elérhetők a Kutyabarát Magazin nyári példányai is, melyek külön balatoni térképpel kerülnek terjesztésre!

Keressétek partnereinknél – a magazin lelőhelyek listáját hamarosan megosztjuk Veletek!

Forrás: Kutyabarát.hu

Index kép: pexels.com

Fróman Zoli kutyatréner a nemrég felújított Mester utcai kutyajátszótéren mesél nekünk arról, hogy milyen szabályokat kell betartanunk a kutyafuttatókban és arról, hogy miért érdemes napi szinten kutyajátszóterekre vinni kedvencünket.

A Mester utcai kutyafuttató a Bayer kutyatér program támogatásával teljesen megújult és 7 remek játékkal is gazdagodott. Ne hagyjátok ki, ha a közelben jártok.

Kutyáink alapvető szükséglete a szabad, rendszeres mozgás így a városban élő négylábúak is megérdemlik, hogy póráz nélkül szaladgálhassanak. A kutyafuttatók remek lehetőséget nyújtanak a szabad mozgásra és arra, hogy a kutyusok egymással is, a gazdival is játszhassanak. Ráadásul nem csak kutya és gazdi között alakul ki remek kapcsolat, hanem a gazdik is megoszthatják egymással tapasztalataikat.

A kutyafuttatóknak hála, akár a város közepén is találhatunk olyan talpalatnyi kis szigetet, ahol mi is és kutyusunk is jól érezheti magát. Amikor a kutyajátszótérre érkezünk, érdemes pár alapvető szabályt betartanunk. Zoli elmeséli nekünk, hogy lépjünk be a futtató területére, hogy mire kell odafigyelnünk, amikor kedvencünket szabadon engedjük. Felhívja a figyelmünket arra is, hogy milyen fontos három havonta féregteleníteni kutyáinkat, amire a Drontal csont alakú tabletta kitűnő megoldást nyújt.

Ismered a Kakitündér nem létezik kampányt?

Pár szóban Sziládi-Kovács Tibor, a kutyabarat.hu egyik alapítója elmeséli nekünk, hogy miről is szól a kampány, amihez akár ti is csatlakozhattok. Tegyünk együtt a sikerért, hogy tisztább és egészségesebb környezetben élvezhessünk minden szabadban töltött percet kedvenceinkkel.