Ez a cikk a korábbi írásunk folytatása. Az első részben arról írtunk, hogy a kutyáknál nem létezik hivatalos autizmus diagnózis, még ha egyes viselkedésformáik hasonlíthatnak is az emberi autizmus spektrumzavarra. A szakértők inkább a „canine dysfunctional behaviour” (CDB), vagyis diszfunkcionális kutya viselkedés kifejezést használják ezekre az esetekre – ez azonban nem egy konkrét betegség, hanem gyűjtőfogalom.

Milyen viselkedésekről van szó?

Fontos hangsúlyozni, hogy nem minden ilyen viselkedésű kutyánál beszélhetünk CDB-ről. Ezek a kategóriák inkább segítenek csoportosítani bizonyos mintázatokat, de nem diagnózisok. Minden esetet egyedileg kell vizsgálni, és érdemes végiggondolni, mi állhat a háttérben.

Előfordulhat például, hogy a szokatlan viselkedést fájdalom vagy betegség váltja ki. A hirtelen jelentkező szorongás hátterében lehet orvosi probléma is, ezért mindig célszerű az állatorvosnál kezdeni a kivizsgálást, mielőtt viselkedésproblémaként kezelnénk a helyzetet.

Caroline Wilkinson állatviselkedés-szakértő szerint azok a szokások, amelyeket az emberek hajlamosak vagyunk „autisztikusnak” értelmezni, a következők:

• kisebb hajlandóság a társas érintkezésre,

• szemkontaktus kerülése (ami sok kutyánál egyébként is természetes),

• mutató gesztusokra való nem reagálás,

• ismétlődő, kényszeres mozdulatok,

• fokozott szorongás vagy agresszió.

Dr. Kathryn Dench további példákat is említ, amelyek CDB-re utalhatnak:

• állandóan ismételt viselkedések,

• nehézségek a társas kapcsolatokban (emberekkel vagy kutyákkal),

• szokatlan reakciók fényre, hangokra, érintésre,

• ragaszkodás fix rutinokhoz,

• a gazdi jelzéseinek figyelmen kívül hagyása,

• túlzott érzékenység bizonyos ingerekre.

„Sokat elárul az is, hogyan reagál a kutya új környezetre vagy a megszokott rutin felborulására. ” – mondja Dr. Dench. Az ilyen kutyák gyakran visszahúzódóbbak, nehezebben tanulnak új helyzetekben, vagy rosszul viselik a változást.

Ne próbáljuk magunk diagnosztizálni a kutyát

Bár egyes viselkedések gyanúsnak tűnhetnek, fontos, hogy ne vonjunk le túl gyors következtetéseket. A kutyák viselkedése nagyon egyéni, és ami egynél problémásnak látszik, az másnál teljesen normális lehet.
Kutya viselkedés szakértők vagy tapasztalt trénerek segíthetnek megkülönböztetni, mi az, ami valóban gondot jelez, és mi az, ami csupán a kutya sajátos személyiségéhez tartozik.

Az „oltás-autizmus” mítosz – sajnos a kutyákra is átterjedt

Meglepő, de az embereknél ismert vakcina-autizmus álhír a kutyás világban is felbukkant.
A Brit Állatorvosi Kamara (British Veterinary Association) azonban egyértelműen cáfolta, hogy bármiféle kapcsolat lenne az oltások és az „autizmushoz hasonló” tünetek között.

„Nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a kutyák oltásai autizmust okoznának.” – mondja Dr. Dench. „Az oltások előnyei messze meghaladják azokat a feltételezett, nem bizonyított kockázatokat, amelyekről egyes források beszélnek.”

Ennek ellenére egy amerikai felmérés szerint a kutyatartók 37 százaléka hisz abban, hogy az oltások „autizmust” okozhatnak, és egy 2023-as kutatás szerint több mint a gazdik fele bizonytalan az oltásokkal kapcsolatban. Az oltásellenes tévhitek sajnos már az állategészségügyében is megjelentek.

Magyarországon kötelező az éves veszettség elleni vakcinázás. Emellett, a potenciálisan halálos betegségek ellen védő úgynevezett kombinált oltás beadása javasolt. Bővebben a vakcinákról:

Kötelező vagy ajánlott? Melyik védőoltás mi ellen véd? 1. rész

Az autizmus spektrumzavar embereknél is egy veleszületett idegrendszeri eltérés. Tehát nem külső hatásoknak tudható be a kialakulása. A kutyák esetében pedig ilyen idegrendszeri eltérést egyelőre nem ismerünk, így kár a vakcinák káros hatásaitól tartani.

A cikk 1. részét itt találjátok: Autizmus kutyáknál – tényleg létezik? És van köze az oltásokhoz? – 1. rész

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://www.kinship.com/uk/dog-behaviour/autism-in-dogs?utm_source=instagram&utm_medium=social-organic&utm_campaign=linkinbio&utm_content=www.instagram.com/p/DPHNkPFD1FV; Kép: pexels.com

The post Autizmus kutyáknál – tényleg létezik? És van köze az oltásokhoz? – 2. rész appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Sok gazdi elgondolkodott már azon, vajon előfordulhat-e „autizmus” a kutyáknál is. A rövid válasz: nem. A kutyáknál hivatalosan nem létezik autizmus diagnózis, még ha egyes viselkedésformáik elsőre emlékeztethetnek is az emberi autizmus spektrumzavarra.

Az állatorvosok és viselkedésszakértők azonban használnak egy kifejezést az ilyen jellegű tünetek leírására: „canine dysfunctional behaviour” (CDB), vagyis kutyák diszfunkcionális viselkedése.

„A CDB egy gyűjtőfogalom, amit különféle, szokatlan kutyaviselkedésekre alkalmaznak. Ezek közül néhány valóban hasonlíthat az emberi autizmus spektrumzavar bizonyos tüneteire.” – magyarázza Caroline Wilkinson, állatviselkedés-szakértő.

Dr. Kathryn Dench állatorvos is megerősíti: „A kutyák nem diagnosztizálhatók autizmussal, mint az emberek, de előfordulhatnak náluk olyan atipikus viselkedések és idegrendszeri eltérések, amelyek az emberi autizmushoz hasonló képet mutatnak.”

Fontos azonban megérteni, hogy amikor mi „autisztikusnak” látunk egy kutyát, valójában emberi szemmel értelmezzük az állati viselkedést. Ezt nevezzük antropomorfizálásnak – amikor emberi tulajdonságokat vetítünk állatokra.

Mi is pontosan a CDB?

A canine dysfunctional behaviour nem egy konkrét idegrendszeri betegség, inkább egy ernyőfogalom, ami azokat a viselkedéseket foglalja magába, amelyek nekünk furcsának, eltérőnek tűnhetnek. Ilyenek lehetnek például az ismétlődő, kényszeres mozdulatok (mint a farokkergetés), szokatlan reakciók bizonyos ingerekre, vagy az, hogy a kutya másként kommunikál, mint fajtársai.

Egy közelmúltbeli, több mint 4000 kutyát vizsgáló felmérés szerint a gazdik 85 százaléka tapasztalt már valamilyen viselkedési problémát kedvencénél. Ez arra utal, hogy a kutyák viselkedésbeli különbségei sokféle okból eredhetnek – nem egyetlen neurológiai állapot, például „autizmus” áll a háttérben.

A lényeg

A CDB nem diagnózis, hanem megfigyelésen alapuló leírás. Jelenlegi tudásunk szerint a kutyák nem lehetnek autisták abban az értelemben, ahogyan ezt az emberi pszichológiában értjük. A kutatások azonban tovább folynak: egyes szakemberek vizsgálják, hogy vajon a CDB mögött állhat-e valamilyen idegrendszeri sajátosság, vagy egyszerűen a kutyák természetes viselkedési sokszínűségét írja le ez a fogalom.

A cikk folytatásában kitérünk a CDB gyakori tüneteire, illetve utánajárunk, hogy vajon az oltásoknak van-e bármi köze a tünetegyüttes kialakulásához?

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://www.kinship.com/uk/dog-behaviour/autism-in-dogs?utm_source=instagram&utm_medium=social-organic&utm_campaign=linkinbio&utm_content=www.instagram.com/p/DPHNkPFD1FV; Kép: pexels.com

The post Autizmus kutyáknál – tényleg létezik? És van köze az oltásokhoz? – 1. rész appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Ha igaz barátra vágysz, legyen kutyád!

Ez a tanács elsőre talán furának hathat, pedig tény, hogy egy kutyában sosem csalódik az ember. Annie Bowes szerint pedig az autizmus spektrumzavarral élők különösen sokat nyerhetnek, ha egy kutyával osztják meg az életüket. Nemrég megjelent könyvében (Dogs & Autism) az Idaho államban élő állatorvos harminc évnyi tapasztalatát osztja meg az olvasókkal. A szerző gyermekkora óta kutyákkal osztotta meg az életét, ami segített neki, hogy könnyebben megbirkózzon a spektrumzavar okozta kihívásokkal, és állatorvosként megtalálja a hivatását. Könyvében az elmúlt évtizedek tudományos kutatómunkája és saját tapasztalatai eredményeit osztja meg.

Mi az az autizmus spektrumzavar?

„Egy nem autistának elmagyarázni, hogy mi az az autizmus, olyan, mintha egy színvaknak próbálnánk leírni egy színt, amelyet ő nem láthat.” – fogalmaz Bowes. Szerinte az autizmus „az érzékeléssel kapcsolatos, egy olyan részünk, amelynek kifejezőeszköze nem a nyelv. Érzésekről van szó, amik erősebbek, mint a nyelv vagy a szavak. Szerencsére éppen ezeknek a kognitív funkcióknak a terén erősek a kutyák is, és ez teszi őket ideális társsá a spektrumon élők számára.”

A neurotipikus többség számára valóban felfoghatatlan lehet, ahogy egy autizmus spektrumzavarral élő a világot látja. Míg általánosságban az agy elülső lebenye domináns, amely a logikus gondolkodásért, a szavak és a beszélt nyelv használatáért és a gyakorlati feladatmegoldásért felel, addig egy autista teljesen másképp érzékeli a világot. Jellemző, hogy olyan dolgokat érzékelnek, amelyek a neurotipikusok számára nem hallhatók, láthatók vagy más módon érzékelhetők. Bowes ahhoz hasonlítja a jelenséget, mint amikor a kutyák már a vihar vagy földrengés előtt tudják, mi fog következni – az emberek többsége pedig nem érti, hogy csinálják?

Hasonló látásmód

Annyira a beszédre és a nyelvi kommunikációra van kiélezve a világ, hogy könnyen elfeledkezünk róla, hogy túl ezeken, más érzékek és érzékelések is léteznek. A kutyák szavak nélkül is érzékelik, hogy valaki szomorú vagy boldog, hogy fáj-e neki valami vagy aggódik. Ez felbecsülhetetlen azok számára, akik szóban – a többségi társadalom számára érthetően – csak nehezen tudják kifejezni az érzéseiket.

Temple Grandin, az ismert autista tudós és aktivista szerint „az autizmussal élők nem nyelvben gondolkoznak, hanem képekben. A gondolatmenetemben nem szerepelnek szavak, csak képek. Ha valaki egy teáskannáról beszél, az én fejemben megjelenik a teáskanna képe. Az állatok sem nyelvi eszközökkel gondolkoznak, hanem vizuálisan.”

„Jó dolog, ha olyannal oszthatod meg az életed, aki hasonlóan látja a világot, mint te.” – fűzi tovább a gondolatmenetet Bowes. „Éppen ezért lehet jó egy autizmussal élőnek, ha kutyája lehet. A kutyák úgy érzékelik a világot, ahogy mi, nem ítélkeznek és nem várják el, hogy összeszedjük magunkat. Egy kutya érzi, hogy mire van szükséged, és feltétel nélkül megadja neked.”

„A legjobb dolog, amit egy szülő a gyermekének remélhet, az a feltétel nélküli elfogadás érzése. Különösen, ha a gyermek autizmussal él, vagy bármilyen módon eltér a többségtől. Szerencsére az elfogadás nem elérhetetlen, és gyakran négy lábon, farokcsóválva érkezik.”

Bujdosó-Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: The Bark, Amazon review, Wikipedia. Kép: pexels.

The post Hogyan segíthetnek a kutyák az autizmus spektrumzavarral élőknek? appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.