Virginia Woolf és Flush, a kalandos életű spániel
Virginia Woolf (1882–1941) a modern angol próza egyik megteremtője és legnagyobb hatású művelője. Több híressé vált regénye közül az 1933-ban megjelent, „Flush” című kisregényét ajánljuk, melyben Elizabeth Barrett angol költőnő és számára nagyon kedves spánielje történetét írta le.
Az életrajzi regény főszereplője egy cocker spániel, aki Elizabeth Barrett költőnő házába kerül. Flush-nek különös kalandokban volt része: elrabolják gazdájától, de végül visszakerül hozzá váltságdíj fejében. Majd miután gazdáját, Miss Barrett-tet egy másik költő: Robert Browning megszökteti, Flush-ből világjáró kutya lesz, hiszen ő is a szerelmes párral együtt utazgat, és együtt barangolják be Itáliát.
A mű „kutyaperspektívából” íródott, melyben a humor és az irónia is jelentős szerepet kapott. Egy kortárs kritikus így jellemezte a regényt: „egy kutya szemszögéből láthatjuk London polgári és szegénynegyedét, meg Dél-Európát, egy kutya szaglásán, vágyain és érzelmein keresztül tárul elénk a XIX. század közepének élete”.
A regényből egyértelműen kiérződik, hogy a költőnő életében központi szerepet töltött be kutyája, még ha sokszor borsot is tört gazdái orra alá. A romantikus költőnő azonban mindenekfelett értékelte kutyája hűségét, még azt is megbocsátva, hogy férjét többször is megharapta.
Az emberi érzelmekkel, gondolkodással felruházott „kotnyeles” spániel története nagyon tetszett az akkori olvasóknak is, mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy Woolf legnagyobb példányszámban eladott könyve ez volt. Nálunk Rónay György fordításában jelent meg először 1947-ben.
Maga Virginia Woolf is nagy kutyabarát volt. A képen Leonard és Virginia Woolf látható a kutyájukkal.
(kutyabarát.hu)
