Egyre több gólya táplálkozik szeméttelepeken, aminek komoly ára lehet

A fehér gólya egyre gyakrabban keres táplálékot európai hulladéklerakókon. Egy új kutatás szerint a szeméttelepek ugyan bőséges és könnyen megszerezhető élelmet biztosítanak a madaraknak, de a rövid távú előnyök mellett hosszú távú egészségügyi kockázatokkal is járhatnak. Az eredményeket a Society for Experimental Biology firenzei konferenciáján mutatták be.

Könnyebb táplálék, kevesebb energia

A kutatók lengyelországi fehér gólyákat vizsgáltak, amelyek az elmúlt évtizedben egyre gyakrabban járnak hulladéklerakókra táplálékot keresni. A legtöbb madár továbbra is természetes zsákmányt fogyaszt, ezért a kutatók össze tudták hasonlítani a különböző táplálkozási szokásokat. A szeméttelepeken a gólyák emberi élelmiszer-maradékokat, húsdarabokat, rovarokat, rágcsálókat és földigilisztákat találnak. Mivel nem kell hosszú időt tölteniük a mezőkön és vizes élőhelyeken történő táplálékkereséssel, jelentős energiát takarítanak meg.

A vizsgálatok szerint a hulladéklerakókon táplálkozó gólyák testtömege nagyobb, energiatartalékaik pedig magasabbak, mint természetes táplálékot fogyasztó társaiké. A felszabaduló időt és energiát más tevékenységekre, például a költésre fordíthatják. A lengyel kutatók azt is megfigyelték, hogy a gólyák elsősorban a költési időszak közepén keresik fel a szeméttelepeket, amikor a fiókák táplálékigénye a legnagyobb.

A könnyű tápláléknak komoly ára lehet

A hulladéklerakók azonban nemcsak élelmet rejtenek. A gólyák műanyaggal, dróttal, üveggel és nehézfémekkel is kapcsolatba kerülhetnek, amelyek káros hatással lehetnek az egészségükre. A kutatók már egészen fiatal madaraknál, körülbelül egyhetes fiókáknál is kimutatták a hulladéklerakókon szerzett táplálkozással összefüggő DNS-károsodás jeleit. Ez arra utal, hogy a kedvezőbb energiaellátás mellett rejtett egészségügyi következmények is jelentkezhetnek.

A vonulási szokásokat is megváltoztathatja

A kutatás szerint a hulladéklerakók nemcsak a gólyák egészségére, hanem viselkedésére is hatással lehetnek. A könnyen elérhető táplálék miatt egyes állományok már nem vonulnak olyan hosszú távokra, mint korábban. Erre jó példa az Ibériai-félsziget fehér gólya-populációja, amely a kedvező időjárás és a hulladéklerakókon elérhető táplálék miatt a korábban teljesen vonuló életmódról részben vonulóvá, sőt egyes esetekben helyben maradóvá vált.

Mi történik, ha eltűnnek a szeméttelepek?

A kutatók szerint a kérdés azért is egyre fontosabb, mert az Európai Unió hulladékgazdálkodási szabályainak változásával egyre kevesebb nyílt hulladéklerakó marad elérhető a madarak számára. Ez befolyásolhatja azoknak a fehér gólya-populációknak a létszámát, vonulását és költési sikerét, amelyek hozzászoktak ehhez a táplálékforráshoz.

A szakemberek szerint a helyzet összetett. Bár az egyes madarak egészségére káros lehet a szeméttelepi táplálkozás, a többletélelem összességében hozzájárulhatott ahhoz, hogy a korábban csökkenő fehér gólya-állományok megerősödjenek. Éppen ezért fontos kérdés, hogy milyen hatással lesz a faj jövőjére, ha teljesen megszűnik a hozzáférés ezekhez a táplálékforrásokhoz.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: TheGuardian