Fütyülnek a lovak? Egy új kutatás megfejtette a nyerítés titkát
Kiderült, honnan jön a lovak hangjának különleges, kéttónusú hangzása.
A lovak jellegzetes nyerítése mindannyiunk számára ismerős hang, akár élőben halljuk, akár filmen. Így keresnek új társakat, így üdvözlik egymást, és így fejezik ki az örömüket etetéskor. A tudósokat azonban sokáig foglalkoztatta, hogyan jön létre ez a különleges hangzás. Egy friss kutatás most választ adott: a lovak tulajdonképpen fütyülnek is, amikor nyerítenek.
Két hang egyszerre
A nyerítés azért különleges, mert egyszerre hallunk benne mély és magas hangokat. A mély hang forrása nem meglepő. A levegő a gégefőben található szöveteken áramlik át, ezek rezgése adja az alap hangot. Ugyanígy működik az emberi beszéd és ének is.
A magas hang viszont sokáig rejtély volt. A nagyobb testű állatok általában mélyebb hangot adnak ki, hiszen nagyobb a hangképző rendszerük. A lovaknál mégis megjelenik egy élesebb, magasabb tónus. A kutatók apró kamerát vezettek a lovak orrán keresztül, és belülről figyelték meg, mi történik nyerítés közben. Azt találták, hogy a magas hang egyfajta fütyülés. A gégefő feletti rész összehúzódik, egy kis nyílás marad, ahol a levegő sípolva távozik. Ez eltér az emberi fütyüléstől, hiszen mi a szánkkal képezzük a hangot.
Ritka képesség az állatvilágban
Kisebb rágcsálók, például patkányok és egerek képesek hasonló módon „fütyülni”, de a ló az első ismert nagytestű emlős, amely ezt a technikát használja. Ráadásul ők az egyetlenek, akik a gégefő segítségével képesek egyszerre „énekelni” és fütyülni. A kutatók szerint a kéttónusú nyerítés segíthet abban, hogy a lovak egyszerre több üzenetet közvetítsenek. A különböző hangmagasságok árnyaltabb érzelmi kifejezést tesznek lehetővé. Érdekesség, hogy a vadon élő Przewalski-ló is képes hasonló hangadásra, míg a távolabbi rokonok, például a zebrák és a szamarak nem tudnak ilyen magas tónust létrehozni.
A kutatás a University of Copenhagen munkatársainak vezetésével zajlott, és a Rutgers University Equine Science Center szakemberei is izgalmasnak nevezték az eredményeket. A tanulmány a Current Biology folyóiratban jelent meg.
Bohata Krisztina
(Kutyabarát.hu)
Forrás: TheGuardian
