Januártól tilos kutyát láncon tartani?

Januártól tilos kutyát láncon tartani?

2015 DEC 29  |  Hírek

Januártól tartósan tilos láncra verve kutyát tartani. Már a 2012-es állatvédelmi törvényt módosító kormányrendelettel is jelentősen szigorodtak a kutya- és egyéb állattartás szabályai, a 2016-tól életbe lépő rendelkezések szerint viszont egyáltalán nem lehet tartósan kiláncolni egy kutyát. 

A láncon tartott kutya frusztrált és rettentő ingerszegény körülmények között él, amitől agresszívvá válhat - mondta a Délmagyar.hu portálnak Keller Zoltán kutyakiképző, aki szerint két esetben szokás láncot alkalmazni: ha nincs vagy nem megfelelő a kerítés, vagy ha a gazda nem akar foglalkozni a kutyával, csak riasztóként használja. Egyik indok sem elfogadható, az állatok ugyanis szenvednek a láncon. A kutyakiképző szerint ma Magyarországon több tízezer kutya él láncon. 

Korábban már mi is több alkalommal foglalkoztunk a témával, amely a kutyák állandó láncon tartásának jogszabályi tiltásáról szólnak. 2016-tól egy rendelkezés már a tartós megkötést is tiltja majd. A NÉBIH Állat-egészségügyi és Állatvédelmi igazgatóhelyettese az InfoRádióban elmondta: az Állatvédelmi Hatóság feladata lesz a jövőben is, hogy állattartási szabályok betartását ellenőrizze - írta meg a Napi.hu.

2012-ben jelentősen változtak azok az állatvédelmi előírások, amelyek a kutyatartásra vonatkoznak. Pallós László példaként említette a kutyák kötelező mikrochipes megjelölését. Hozzátette: 2013. január elsejét követően már valamennyi négy hónapos életkort betöltött ebet csak úgy lehet tartani, ha azt egyedileg mikrochippel megjelölték. Ezeknek a kutyáknak az adatai egy állami ebadatbázisba kerülnek. "Örömmel mondhatom, hogy már másfél millió kutyába került egyedi jelölés. Vagyis, ha elvesznek, akkor nagyon hamar visszakerülhetnek az aggódó gazdikhoz"- fogalmazott a NÉBIH igazgatóhelyettese.

A bírságok mértékéről is beszélt a NÉBIH munkatársa:

"Változott ezen túlmenően az állatvédelmi bírság is, hiszen nagyon sokáig volt hatályban egy korábbi jogszabály, amelyet korszerűsíteni kellett. Az állatvédelmi bírság kiszabásakor, egy alapösszeggel számol a hatóság, ami 15 ezer forint, és az eset súlyosságától, az elkövető személyétől, a cselekmény súlyától, ismétlődésétől függően, ezt különböző szorzókkal sokszorozza meg hatóság." 

"Az ellenőrök általában bejelentésre dolgoznak, de nyilván ha más módon tudomást szereznek nem megfelelő állattartásról, akkor azt mindenképpen kivizsgálják" - tájékoztatott a NÉBIH Állat-egészségügyi és Állatvédelmi igazgatóhelyettese.

A jogszabályok, melyek idevonatkozóan a fentieket szabályozzák:

41/2010. (II. 26.) Kormányrendelet

a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról

14. §

(5) Tilos

a) kistestű ebet 10 m2-nél, közepes testű ebet 15 m2-nél, nagytestű ebet 20 m2-nél kisebb területen tartósan,

b) kistestű ebet 4 m-nél, közepes testű ebet 6 m-nél, nagytestű ebet 8 m-nél rövidebb eszközzel tartósan kikötve,

 (6) Tartósan csoportosan tartott ebek esetén számukra egyedenként legalább 6 m2 akadálytalanul használható területet kell biztosítani. Nem minősül csoportos tartásnak a szuka együtt tartása a kölykeivel, azok hathetes koráig.

(7) Amennyiben ebet futólánccal – vagy ahhoz hasonló elven működő szerkezettel – kikötve tartanak, a feszített és futó részek hosszának összege nem lehet kevesebb 8 m-nél, valamint a futó rész nem lehet rövidebb 3 m-nél.

(13) Az ebek kikötéséhez, illetve vezetéséhez használt eszközöknek az állatra történő rögzítésére kizárólag nyakörv vagy hám használható oly módon, hogy az az állat egészségét ne veszélyeztesse.

2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről

XXIII. FEJEZET

A KÖRNYEZET ÉS A TERMÉSZET ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK

Állatkínzás

244. § (1) Aki

a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,

b) gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi,

vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzás

a) az állatnak különös szenvedést okoz, vagy

b) több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.

Tiltott állatviadal szervezése

247. § (1) Aki

gerinces állat részvételével állatviadalt szervez, tart, ilyen állatviadalra fogadást szervez vagy fogadást köt, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki állatviadal céljára gerinces állatot megszerez, tart, tenyészt, kiképez, idomít, vagy forgalmaz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet az állatvédelmi bírságról

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. §-a (3) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

2. § (1) A bírság alapösszege tizenötezer forint.

(2) A bírság mértékének megállapításához a bírság alapösszegét – a jogsértés körülményeitől függően – meg kell szorozni az 1–4. melléklet szerinti szorzókkal.

(3) Több tényállás együttes fennállása esetén az egy táblázatban található szorzókat táblázatonként összeadva kell a mellékletre vonatkozó értéket megállapítani.

(4) A mellékletenként kapott szorzókat összeszorozva kapott számmal meg kell szorozni a bírság alapösszegét, amely által kapott szorzat a bírság mértéke.

(5) Amennyiben a bírság kiszabására okot adó jogsértés közvetlenül nem befolyásolja az állat jólétét vagy tíz vagy annál kevesebb gerinces állat egyedét érinti, úgy a 2. melléklet szerint alkalmazandó szorzó 1.

(6) Ha a jogsértést okozó cselekményt szándékosan követték el, az adott tényálláshoz tartozó legmagasabb szorzót vagy szorzókat kell alkalmazni.

334/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az állatvédelmi hatóság kijelöléséről

1. § (1) Állatvédelmi hatóságként a Kormány a jegyzőt, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: járási hivatal) jelöli ki.

(2) Állatvédelmi hatóságként a Kormány az Ávt. 45/A. §-ában foglaltak tekintetében a jegyzőt, a járási hivatalt, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (a továbbiakban: NÉBIH) és a fővárosi és megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát (a továbbiakban: élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság) jelöli ki.

 

További állattartással kapcsolatos jogi témák Állati jogok rovatunkban találhatók.

 

Cikkeink a témában

Kutyák láncon. Jövőre változhat a helyzet?

Tilos lenne láncra verni a kutyákat 2016-tól?

 

 

 

 

(kutyabarát.hu)

 

 

 

Hozzászólás