A koronavírus-járvány kirobbanásával és terjedésével párhuzamosan sorra álltak le a termelő üzemek, a gyárak, a közlekedés és egy sor gazdasági tevékenység. Ezzel együtt pedig az ilyen tevékenységek által kibocsátott üvegházhatású gázok kibocsátása is mérhetően visszaesett.  Sokak szerint a világjárványban ez volt az egyetlen jó dolog, hogy  a természet egy kicsit fellélegezhetett az emberi tevékenység káros hatásai alól. A lélegzetvétel azonban nem tartott túl sokáig.

Visszatértünk a pandémia előtti szintre

Az Eurostat (az unio statisztikai hivatala) szerint az Európai Unióban végzett gazdasági tevékenység miatti üvegházhatású gázok kibocsátása 2021 harmadik negyedévében megközelítette a koronavírus-járvány előtti szintet. Júliustól szeptemberig mintegy 881 millió tonna gáz került a légkörbe, ez hat százalékkal volt több az előző év azonos negyedévéhez képest.  A növekedés egyértelműen a gazdasági fellendülésnek, újraindulásnak köszönhető nagy részben. A tavalyi év harmadik negyedévében a legtöbb üvegházhatású gáz kibocsátása a feldolgozóipar (a teljes kibocsátás 23 százaléka), a villamosenergia-ellátás (21 százalék), valamint a háztartások és a mezőgazdaság (mindkettő 14 százalék) számlájára írható.

A számok magukért beszélnek

2019 harmadik negyedében, mielőtt a járvány kirobbant a kibocsátás 891 millió tonna volt. Majd elkezdték bezárni a gyárakat,  feldolgozó üzemeket, vendéglátó helyeket, szállodákat és az utazás is minimális szintre csökkent. A karantén miatt az autókat is sokkal ritkábban használtuk. Meg is lett az eredménye. 2020 első negyedévében az üvegházhatású gázok kibocsátása 740 millió tonnára csökkent.  Majd ahogy szépen elkezdett visszatérni és fellendülni a gazdasági élet,  2021 harmadik negyedévére már sikerült is visszatornázni a kibocsátás szintjét a három évvel ezelőttire.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: MTI