A frissen megalakult Állatvédelmi Központ első online szakmai napján nemcsak egyetemi hallgatók és állatorvosok, hanem bárki részt vehetett, aki érdeklődött a téma iránt. Az állatkínzókat ezúttal egészen más nézőpontból vizsgáló előadások leástak a téma mélyére. Szinte minden lehetséges szemszögből megvizsgálták az előadók az állatkínzókat. Többek között etológus, szakpszichológus, kriminológus és bűnügyi profilozó is megosztotta ismereteit és tapasztalatit a témában.

Az állatkínzók köztünk járnak

A szakmai napot Prof. Dr. Sótonyi Péter rektor nyitotta meg, aki elmondta, hogy kiemelten fontosnak tartja az állatok és a fajok védelmét és ezzel nem csak az egyetem falai között kell foglalkozniuk, hanem ki kell lépni a nyilvánosság elé. A szakmai napot Dr. Vetter Szilvia az egyik leghíresebb sorozatgyilkos, Ted Bundy mondatával indította: „Mi … vagyunk a férjeitek, fiaitok, ott vagyunk mindenütt.”

Az állatkínzók valóban köztünk járnak, éppúgy mint a sorozatgyilkosok, akik szinte kivétel nélkül állatkínzással kezdték „pályafutásukat”.  A sorozatgyilkosok profiljának vizsgálata ezért fontos és alapvető kiinduló pont, amikor arra keressük a választ, hogy kiből lesz állatkínzó. Az állatkínzás és az emberekkel szembeni erőszak összefüggése ma már tudományosan igazolt tény.

Nőtt az állatkínzásos esetek száma

A regisztrált állatkínzásos esetek száma sajnos az elmúlt években növekvő tendenciát mutatott. 2018-ban 545, 2019-ben 586 esetet regisztráltak, 2020-ban ez a szám már 700-ra emelkedett.  Dr. Kitanics Márk klinikai szakpszichológus szerint az állatkínzásig több út vezet. Az elkövető lehet szadisztikus, antiszociális személyiség, esetleg elmebetegségben, szexuális zavarban szenvedő, alacsony intelligenciával rendelkező. De az állatkínzás hiányos szocializáció és rossz modellkövetés, vagy hirtelen felindulás miatt is bekövetkezhet.

Fontos a gyerekkori minta

Prof. Dr. Miklósi Ádám etológus érdekes kutatási adatokkal világított rá a szülői gondoskodás fontosságára. Etológiai szempontból alapvetően az ember gondoskodó faj, a gyerekeknél pedig már nagyon korán megjelenik a gondoskodás a szülő, a társ (kutya) vagy akár játékuk irányába. Az etológus szerint azokból lehet jó eséllyel állatkínzó, akik a gondoskodás tapasztalataiból nagyon korán nem részesülnek valamiért.

Az állatkínzókat Dr. Lorászkó Gábor igazságügyi állatorvos szakértő konkrét példákon keresztül mutatta be, betekintést nyerhettünk egészen elképesztő vallomásokba, vádiratokba.   Dr. Lorászkó Gábor több szempontból, összetetten vizsgálta a megtörtént esetek elkövetőit és fontos következtetéseket vont le. Például azt, hogy a fiatalkorú elkövetők általában fiúk, csoportosan követik el az állatkínzást, alacsony iskolázottság és rendetlen, elhanyagolt környezet jellemzi őket. Tettükre pedig általában büszkék.

Ráth Éva bűnügyi profilozó szintén a sorozatgyilkosokat mutatta be részletesen és világított rá arra, hogyan lesznek az állatkínzókból az emberekre is veszélyes elkövetők, például sorozatgyilkosok.  Dr. Kiss Anna PhD kriminológus az állatkínzás motívumaira is kitért részletesen, melyek a harag, indulat, megalázás, hatalom, védekezés, nyereségvágy vagy szadizmus lehet.

Állatkínzó gyerekek

Az egyik talán legkényesebb és legfontosabb téma az állatkínzó gyerekek kezelése, viselkedésük korrigálása, az okok felkutatása. Novák Ferenc pszichopedagógus a korai agresszió jeleit és okait vizsgálta előadásában. Egy gyerek agressziója és az állatkínzás sajnos átfedésben van, és a motiváció is hasonló, melyek lelki és testi okok is lehetnek. Megfelelő szaksegítséggel azonban ez a viselkedés orvosolható, amennyiben még idejében foglalkoznak vele és sikerül helyrehozni a gyerek önbecsülését.

A nap végén a börtönök világába is betekintést nyerhettek a résztvevők, Dr. Fliegauf Gergely PhD előadásának köszönhetően, aki a büntetésvégrehajtásban lévő elkövetőket mutatta be részletesen.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Cover: unsplash