A rák előfordulási gyakorisága fajonként jelentősen eltér. Érdekes módon a Föld legnagyobb és leghosszabb életű élőlényei, például az elefántok és a bálnák, alacsonyabb rákos megbetegedési arányt mutatnak. Annak ellenére, hogy exponenciálisan több sejtjük van, mint az embernek. Ez a Peto-paradoxon néven ismert jelenség természetesen a rákkutatók érdeklődésének középpontjában áll.

Mi az a Peto-paradoxon?

Sir Richard Peto brit epidemiológus 1977-ben például jegyezte le először azt a paradoxont, hogy bár az elefántoknak és a bálnáknak az embernél sokkal több sejtjük van, mégis csak nagyon ritkán alakul ki szervezetükben rákot okozó génmutáció. Ezt azóta Peto-paradoxonnak nevezik. A Peto-paradoxon lényege a szervezetben lévő sejtek száma és a szervezet rákérzékenysége közötti ellentmondás. A szervezetben minden egyes sejtnek van esélye arra, hogy rákos átalakuláson menjen keresztül. Logikusan tehát a nagyobb, több sejtet tartalmazó állatoknak nagyobb rákkockázattal kellene, hogy rendelkezzenek. Például egy elefántnak, akinek 100-szor több sejtje van, mint egy embernek, nagyobb kellene hogy legyen a hajlama a rákra. Ez azonban nem így van.

A Peto-paradoxon megfejtése

Dr. Carlo Maley, az Arizonai Állami Egyetem Evolúciós és Orvosi Központjának professzora szerint a nagyobb, hosszú életű állatok, mint az elefántok és a bálnák, jelentős természetes szelekciós nyomást tapasztaltak az evolúciójuk során. Ez pedig kedvezett a hatékony rákmegelőző mechanizmusok kifejlesztésének. Azok az állatok, amelyek korai életkorban, még a szaporodás előtt rákos megbetegedéseknek estek áldozatul, nem adták tovább a genetikai anyagukat, csökkentve ezzel a rákra hajlamos tulajdonságok átörökítésének valószínűségét a populációban.

Ez azonban  csak egy, a megoldási lehetőségek közül. Az igazság az, hogy ma még nem tudják pontosan a tudósok, a Peto-paradoxon okát. Ha sikerülne rájönni a kutatóknak, hogy a nagytestű állatok pontosan milyen mechanizmus által lehetnek ennyire ellenállóak a rákkal szemben, akkor  új terápiák és kezelések kidolgozására lenne lehetőségük.

A Peto-paradoxon rejtélyének megfejtése érdekében Dr. Maley és munkatársai tovább kutakodnak. Céljuk, hogy azonosítsák és tanulmányozzák azokat a fajokat, amelyek kivételes ellenállóképességet mutatnak a rák ellen. Már eddigi kutatásaik során is számos eredménnyel büszkélkedhetnek. Az ismert rákellenálló fajok listáját mindössze néhányról több mint 300-ra bővítették. Ez a kiterjedt adathalmaz lehetővé teszi a kutatók számára, hogy feltárják a mintázatokat és pontosan meghatározzák azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják egy szervezet rákra való fogékonyságát.

Ebben a videóban Dr. Maley részletesen és érdekesen mesél a Peto-paradoxonról.

Bohata Krisztina

(Kutyabarát.hu)

Forrás: Youtube, Onegreenplanet, NyúzElte