Ma Mark Twain-re emlékezünk, a kiváló író 1835. november 30-án született. Számos gyönyörű kutyás idézetet és írást kapcsolunk a nevéhez, azonban életének kutyás momentumát nagyon nehéz fellelni, pedig volt bőven. Vajon akkor hogyan kapcsolódik a négylábúakhoz?

„Ha megetetsz egy éhező kutyát és jóllakottá teszed, sosem fog megharapni – ez a legfőbb különbség kutya és ember között.”
„A kutya úriember. Remélem, az ő mennyországukba kerülök, és nem az emberekébe.”
„A mennyország szívességből jár. Ha érdemek szerint járna, te kint maradnál, és a kutyád jutna be.”

„Minél jobban megismerem az embereket, annál jobban szeretem a kutyámat.”
„Nem a kutya mérete számít a harcban, hanem a harc mérete a kutyában.”
„Ha nincsenek kutyák a mennyországban, oda szeretnék kerülni, ahova ők is mentek.”

Valószínűleg a felét sem mondta valójában Mark Twain, de neve mégis szorosan összefonódik a kutyás életérzéssel. A fantasztikus író eredeti neve Samuel L. Clemens volt. Egy 1885-ben készült fotón feleségével, Livy-vel és három kislányukkal: Clara-val, Jean-el és Suzy-val, valamint a család kutyájával: Flash-el látható.

A családban Jean volt a megrögzött állatbarát, a Mark Twain életéből összeszedett kutyás történetek gyűjteményét a szerző így neki ajánlotta: „Jean emlékére, aki mélyen szerette a kutyákat és Mark Twain-t” – áll az első oldalon.

Jean volt az egyetlen, aki később is együtt lakott apjával, így nagyon közel álltak egymáshoz. Sajnos régóta epilepsziában szenvedett, és még apja halála előtt elhunyt. Jean elvesztése után az egyetlen, akiben Twain megnyugvást talált, az Jean szeretett német juhászkutyája, Fix volt. Fotó nem maradt fenn róla, de az író utolsó feljegyzéseiben mindig szerepel: a kutyával közösen élték meg Jean elvesztésének fájdalmát. Nem sokkal később Mark Twain is elhunyt, Fix-et másik lánya, Clara fogadta magához.

Egy 1904-es képen lánya, Jean egyik kutyájával. Jean volt a leginkább kutyabolond, ő adta a bernáthegyi nevét is: Prosper La Gai, egy 1898-as Maurice Henry Hewlett novella egyik szereplője után.

Twain számos kutyás történetet írt, sőt, még a híres Bummer és Lazarus kutyapárosából ő írt egy megemlékezést az újságokba Bummer halálakor.

Bummer és Lazarus két San Fransisco-i kóbor kutya volt az 1860-as években, akik hamar hírnevet szereztek maguknak kitűnő patkányfogó technikájukkal, így nem hogy a kóbor kutyákra vonatkozó törvény erejét nem terjesztették ki rájuk, de általános közmegbecsülésnek örvendtek

Mark Twain az 1800-as évek végére az egyik leginkább ünnepelt amerikai lett, regényeit és novelláit országszerte imádták. Őt tartják az egyik első „sztárnak”, aki mindig figyelt megjelenésére, és tudatosan építette az imidzsét. Mindez viszont akkoriban még nem volt elég: Mark Twain lenyűgöző alapokat tett le az amerikai irodalom számára, életműve – reméljük, örökké fennmarad.

Mark Twain és Miles generális

Illusztráció Mark Twain Az Egyenlítő körül című útkiönyvéből

További cikkajánlónk a kutyás irodalomból:

Jack London és kutyahősei

Virginia Woolf és Flush, a kalandos életű spániel

Agatha Christie és négylábú barátja, Peter

(kutyabarát.hu)

Forrás és fotók: Courtesy of The Mark Twain House & Museum – Hartford, Connecticut
Mark Twain for Dog Lovers

The post Mark Twain – az amerikai irodalom és a kutyás idézetek atyja appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.