A forró nyári napokon sok gazdi számára nincs jobb program, mint elvinni a kutyát egy vízpartra, ahol kedvükre úszhatnak, pancsolhatnak. Ám van egy alattomos veszély, amiről évről évre több hír lát napvilágot, és ami a legmelegebb hónapokban különösen komoly kockázatot jelent: a kékeszöld alga, más néven cianobaktérium.

Bár elsőre ártalmatlannak tűnhet, egyes cianobaktérium-fajok erős toxint termelnek, amely kutyák esetében akár percek alatt végzetes lehet.

Nem minden alga ártalmatlan

A kékeszöld algák meleg, tápanyagban gazdag vizekben szaporodnak el – jellemzően pangó, sekély állóvizekben, bányatavakban, víztározókban. A nyári hőség, a csapadékhiány és a mezőgazdasági vagy városi szennyeződések (például foszfor, nitrogén) mind elősegítik a virágzásukat.

A cianobaktériumokat nem mindig könnyű felismerni: bár gyakran zöldes-kékes színű, habos vagy festékfoltra emlékeztető elszíneződésként jelennek meg a víz szélén, olykor vöröses, barnás, lilás árnyalatban is előfordulhatnak. És a legfontosabb: nem mindig láthatók! A nap folyamán fel-le mozognak a vízben, a sötétebb időszakokban – például éjjel – gyakran a felszínre jönnek, ahol habos szennyeződést képeznek, amit a szél és hullámzás pont a part menti sekély vízbe sodor. Ez pedig pont az a rész, ahol a legtöbb kutya boldogan fröcsköl, iszik vagy lubickol.

Miért olyan veszélyes?

A cianobaktérium kétféle toxint is termelhet:

• Az egyik a májat károsítja, hosszabb távon akár krónikus májbetegséget vagy daganatokat is okozhat, még ha a kutya elsőre fel is épül.

• A másik az idegrendszert támadja meg, ami gyors lefolyású mérgezést okoz – akár perceken belül halálhoz vezethet.

Ráadásul a méreg nemcsak lenyelve, de bőrön keresztül is felszívódhat, tehát a fürdés is veszélyes lehet, akkor is, ha a kutya nem iszik bele a vízbe. Az sem ritka, hogy a kutya megnyalja a bundáját úszás után, ezzel még nagyobb mennyiséget juttatva be a szervezetébe.

Figyelmeztető jelek

Ha a kutyád természetes vízben pancsolt, ivott vagy csak bemerészkedett, és utána az alábbi tünetek jelentkeznek, azonnal állatorvoshoz kell fordulni:

• hányás, hasmenés, véres vagy fekete széklet

• bágyadtság, letargia

• halvány nyálkahártyák

• izommerevség, remegés, bénulás

• mozgáskoordinációs zavar, görcsroham

• fokozott nyálzás, légzési nehézségek

Nincs ellenszer, nincs specifikus gyógymód – csak a gyors beavatkozás és tüneti kezelés adhat esélyt a túlélésre.

Hogyan védd meg a kutyád?

• Kerüld el a gyanús vizeket: ha a víz színe furcsa, habos vagy büdös, inkább ne engedd bele a kutyát.

• Mindig legyen nálad ivóvíz, hogy ne a természetes forrásból kelljen innia.

• Fürdés után alaposan mosd le a kutyát tiszta vízzel, különösen a mancsait, mellkasát és fejét. Ne hagyd, hogy lenyalja magát!

• Fontold meg egy víztesztelő készlet beszerzését – különösen, ha rendszeresen jártok ugyanarra a helyre.

• A kijelölt kutyás strandok vízminőségét ellenőrzik, ezek általában biztonságosabbak, mint az elhagyatott tavak vagy holtágak.

A legfontosabb, amit megjegyezhetünk: ha nem vagyunk biztosak a víz tisztaságában, inkább kerüljük el. A cianobaktérium csendes, alattomos, és bár ritka, sajnos halálos is lehet. A legjobb, amit tehetsz, hogy elővigyázatos vagy – így a nyári pancsolás élmény, nem pedig veszélyforrás marad.

Szalay Adél / Kutyabarát.hu

Forrás: https://www.kinship.com/dog-health/beware-algae?utm_source=instagram&utm_medium=social-organic&utm_campaign=linkinbio&utm_content=www.instagram.com/p/DMa_8UmB3VE Kép: Andreas Schnabl : https://www.pexels.com/photo/a-dog-jumping-into-the-water-19744074/

The post Kékeszöld alga: a nyár láthatatlan, de halálos veszélye appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.

Több ezer féle cyanobaktérium létezik, amelyekre mind jellemző, hogy algaszerűek, zöldes vagy kékes színűek és fotoszintetizálnak. A cyanobaktériumok közé tartozik például az egészségmegőrző hatásáról ismert és akvakultúrában termesztett spirulina is, de sajnos olyanok is akadnak, amelyek idegméreghez hasonlóan hatnak a kutyákra, visszafordíthatatlan agy- és májkárosodást majd halált okoznak.

A cyanobaktérium szabad szemmel nem látható és nem azonosítható, amíg annyira el nem szaporodik, hogy láthatóvá váljon a zöld nyálka. Először csak kisebb zöldes csomók jelennek meg, majd ezekből barnás-zöldes szigetek képződnek. Nem minden “algás” víz mérgező, de ez csak akkor derül ki, ha már túl késő. A legfontosabb a megelőzés! Ne hagyjuk, hogy kutyánk pangó állóvízben ússzon, abból akár egy-két kortyot is igyon, mivel a méreg már nagyon kis mennyiségben is halálos! A cyanobaktérium elsősorban, de nem kizárólag, hőségben, tartósan meleg időszakok során szaporodik fel, többnyire az állóvizek, lefolyástalan tavak, pocsolyák, ingoványos területek kedveznek neki, de előfordulhat tengervízben és nagyobb állóvizekben is.

Főképp a mezőgazdasági szennyezés, a műtrágyák vízbe szivárgása az oka annak, hogy a cyanobaktérium felüti a fejét. Tavaly a Balti-tenger teljes déli partvidékét le kellett zárni, mert a hőhullám levonulása után cyanobaktérium szaporodott fel a vízben. Az Egyesült Királyságban tájékoztató táblákat helyeznek ki a szennyezett tavak mellé. Hazánkban a fürdővizek minőségét folyamatosan ellenőrzik, és ha cyanobaktérium szennyezés áll fenn, akkor a hatóságok fürdési tilalmat vezetnek be az érintett területeken. Az erdei tavacskák, holtágak, talajvízből felgyűlt pocsolyák és egyéb lefolyástalan vízterületek viszont nem kerülnek ellenőrzésre, éppen ezért fontos, hogy a gazdik legyenek résen, hogy megelőzzék a bajt.

Nyáron, melegben, ne hagyjuk, hogy a kutyánk pocsolyából, pangó vízből, tóból igyon vagy abban fürödjön. Legyen nálunk friss ivóvíz a kutya számára is, patakokban, ellenőrzött vízminőségű tavakban hagyjuk csak a kutyát úszni.

A cyanobaktérium akkor is ott lehet a vízben, ha nem látjuk, ezért figyeljünk a jelekre! Ha hosszabb ideje meleg van, nem esett csapadék és lefolyástalan állóvízhez érünk, ne engedjük közel a kutyákat! Ha elhullott állatokat, a felszínen lebegő halakat látunk, az is intő jel!

A cyanobaktérium mérgezés tünetei:

• Hányás, émelygés
• Hasmenés
• Gyengeség, görcsrohamok
• Zavart viselkedés, tájékozódási zavarok
• Nyálzás
• Légzési nehézségek

Ha csak arra gyanakszunk, hogy a kutyánk ivott a fertőzött vízből, azonnal vigyük állatorvoshoz. A cyanobaktérium mérgezés akár 15-60 perc alatt végzetes lehet!

A cyanobaktérium macskákra is mérgező, embereknél bőrkiütést, hányást, lázat és fejfájást okozhat, a gyermekeket súlyosabban érintheti a mérgezés.

Bujdosó-Szalay Adél

(Kutyabarát.hu)

Forrás:

https://www.bluecross.org.uk/pet-advice/blue-green-algae-and-its-dangers-dogs

https://www.bz-berlin.de/berlin/reinickendorf/todesraetsel-am-tegeler-see-gefaehrliches-nervengift-in-blaualgen

wikipedia / cyanobaktériumok

Képek: wikipedia, flickr

The post Alattomos kórokozó fenyegeti a kutyákat appeared first on Kutyabarát életmód magazin - Együtt mindenhová.